Tavaly nyáron, közel 100 évvel azt követően, hogy a franciák  és britek az első világháború alatt megrajzolták a térképen  a modern Közel-Kelet határvonalait, a Kalifátus újjáélesztését hirdető szalafista Iszlám Állam katonái jelképesen elbontották az iraki-szíriai határ egy szakaszát. Nem véletlenül: az erről készült propagandavideón közölték, vége az 1916-os Sykes–Picot-egyezménynek és elkezdődött egy korszak, amelyben  a nyugati hatalmak által megszabott feltételek immár nem érvényesek. Az elmúlt egy évben nem volt olyan nap,  hogy ne lehetett volna olvasni az Iszlám Állam rémtetteiről,  de a szervezetről mindeddig nem jelent meg átfogó munka magyarul. Loretta Napoleoni olasz–amerikai kutató könyve,  Az iszlamista főnix - Az Iszlám Állam születése és a Közel-Kelet újrafelosztása (HVG Kiadó, 2015) ezt a hiányt pótolja. Összeállításunkban a kötet alapján igyekszünk tisztázni  néhány fontos tényt és félreértést az iszlamista szervezettel kapcsolatban. Loretta Napoleonival készített interjúnkat  lapunk következő számában olvashatják.

A történelem legizgalmasabb története a Názáreti Jézus feltámadása. Elképesztő dolog azt állítani, hogy valaki visszajött a halálból. Pedig a kereszténység alapja ez az állítás, a hitele ettől függ. Ha igaz, akkor a Názáreti Jézus minden bizonnyal több mint ember. Az élet meghosz-szabbítása, illetve a halál legyőzése ma is az emberiség legfőbb vágya. Az emberi hibernáció, az öregedést gátló anyagok, a tudatunk materializálására tett kísérletek, a bio-és robottechnológia, a féreglyukakon keresztül való időutazás mind egyfajta menekülés az elmúlás elől. A feltámadás valóban megtörtént? A történelmi tényeket korabeli írásos emlékeken, a szemtanúk beszámolóin és régészeti leleteken keresztül tudjuk megvizsgálni.

Platón egyik híres dialógusában a szereplők arról beszélgetnek, vajon az írás feltalálása előbbre vitte-e az emberiséget. Szókratész szerint igaza volt az egyiptomiaknak, akik tartottak tőle, hogy az írás csak pótszer, mert a leírt betűk nem a tudást gyarapítják, legfeljebb az emlékezet számára jelentenek mankót. „Feledést fog oltani azok lelkébe, akik megtanulják, mert nem gyakorolják emlékezőtehetségüket: az írásban bízva ugyanis kívülről, idegen jelek segítségével, nem pedig belülről, a maguk erejéből fognak visszaemlékezni”. A vita, vajon milyen hatással van a technológia fejlődése az emberi gondolkodásra, azóta is tart. Különösen aktuális ma, amikor az írás felfedezéséhez mérhető ugrást tesz az emberiség az ismeretek még korlátlanabb birtoklása irányába.

Történelmi jelentőségű döntést hozott egy jeruzsálemi bíróság, amikor a héten engedélyezte a zsidók számára az imádkozást a Templom-hegyen. Yehuda Glick polgárjogi aktivista azt követően fordult bírósághoz, hogy az izraeli rendőrség 2011-ben két évre kitiltotta a hegyről, miután nyilvánosságra került egy televíziós felvétel arról, hogy a helyszínen imádkozik. Glick ellen tavaly októberben merényletet követtek el Jeruzsálemben. Az arab merénylő négyszer mellbe lőtte az aktivistát, aki csodával határos módon túlélte a támadást, és azóta fel is épült sérüléséből. Közben a jeruzsálemi Templom Intézet bejelentette, hogy elkészült az áldozati oltár másolatával, ami – állításuk szerint – alkalmas arra, hogy a Harmadik Templomban használják. Szintén a héten jelent meg Harry Moskoff rabbi tanulmánya, amelyben történelmi példákra hivatkozva azt sürgeti, hogy épüljön mielőbb zsinagóga a Templom-hegyen.

Leülnél könyvet olvasni, de még mielőtt kinyitnád, eszedbe jut, hogy másfél órája nem csekkoltad az e-mailjeidet. Ha már ott vagy a laptop előtt, belenézel még a hírekbe, miközben csengetve érkezik a jelzés, hogy egyik ismerősöd lájkolta legutóbbi posztodat a Facebookon. Persze erre illik visszaküldeni legalább egy szmájlit, miközben az idővonaladon felbukkan a napi top vicces összeállítás, „ha csak egy klipet nézel meg, ez legyen” kommenttel. A YouTube videó mellett jobboldalt még további személyre szabott klipajánlatok tűnnek fel, legalább egybe muszáj belenézni. A hosszúra nyúlt körútnak a telefon SMS-jelzése vet véget, innen a navigálás az okostelefonra vált. A kiszemelt könyv ott hever a kanapén, reménytelenül, vesztesen. Előfordult már ilyen veled is?

„Törekedjetek arra, hogy békesség legyen köztetek” - hangzik a Koránból vett egyik idézet, amellyel az iszlám vallás békepártiságát kívánják alátámasztani. Az iszlám vallás és követőinek megítélése a nyugati társadalomban két szélsőség között mozog: a teljesen elfogadó és a vallási hagyományaikat totálisan figyelmen kívül hagyó szemlélet. Az iszlámpártinak elnevezett felfogás alapján a terrorizmus, tömegmészárlás, elnyomás csak egy elenyésző kisebbség terméke, az iszlám valójában a béke, az összetartozás vallása. A másik oldalt pedig a „minden muszlim terrorista” nézet adja. E megközelítési módok legnagyobb problémája, hogy külső szemlélőként nézi az iszlámot, és a nyugati értékek alapján próbálja kategorizálni a nem nyugati értékeket valló vallási és politikai rendszert.

Ellenségeiket karóba húzatták, megnyúzták, felnégyelték, levágták a fejét vagy a kezét, rabszolgának hurcolták el a lakosságot, vagy éppen megölték őket az utolsó emberig. Asszíria gazdagságának forrása a hadizsákmány volt. Az Iszlám Állam, amely pontosan azon a területen alakult meg, ahol évezredekkel korábban Asszíria is létrejött, ugyan semmiféle folytonosságot nem vall a sokistenhívő és bálványimádó ókori keleti birodalommal, módszereiben mégis leginkább rájuk emlékeztet.

Urbán József piarista szerzetes, a budapesti piarista gimnázium igazgatója, a rend korábbi magyarországi tartományfőnöke tiltakozó levelet írt Semjén Zsoltnak, amikor az a keresztény értékrend győzelmeként ünnepelte, hogy a szlovákiai népszavazás eredménye a meleg- házasság elutasítása lett. Urbán két ember egymás iránti szeretetének kifejezéseként látja két meleg ember ölelkezését, és kijelenti, hogy „egyenesen kegyetlenség megtagadni bárkitől is a házassági jogokat”.

„2014-ig csupán ember nélküli űrhajók fognak landolni a Marson, de egy emberi expedíció előkészületei már megkezdődnek” – írta Asimov 1964-ben. Ma már 200 ezer önkéntes áll sorban, hogy az első – egyirányú – Mars-expedícióban részt vegyen, és élete végéig a vörös bolygón éljen mesterséges körülmények között. A racionalista sci-fi író azonban nemcsak a technológiai fejlődés irányával kapcsolat­ban előzte meg saját korát, hanem magabiztos állításokat fogalmazott meg a túlné­pe­­­­sedés problémájára is – melynek egyik megoldását az emancipáció és a homo­szexuális jogok kiterjesztésében látta. Fantáziaregényeiben úttörő módon elegyítette a tudományos szintre emelt ateizmust az okkultizmus akkor ismert formáival.

Vajon képesek vagyunk logikai következtetés által hitre jutni? Ha nem értelmi belátás mentén jön létre a hit, akkor hogyan? De mi is tulajdon­képpen a hit? És mit jelent egyáltalán Istenben hinni? Írásunkban előző heti cikkünk folytatá­sa­ként (Ruff Tibor: A tudáson túl. Hetek, 2015. február 13.) az európai filozófiatörténetben e kérdésekre adott válaszok közül szemlézünk tovább, a teljesség igénye nélkül.

Európai képkultúránk két évezredes hagyománya a korai idők szentként tisztelt képeivel kezdődött. Míg a judaizmus és az iszlám évszázadokig állhatatosan küzdött az istenképek vallásos tiltásával az ellen, hogy a képek hatalmat gyakoroljanak híveik felett, addig a keresztény világ egyre inkább behódolt a képek erejének, és a „ne csinálj magadnak faragott képet” parancsától a képtisztelet hajtóerejével juttatta el a társadalmakat a képfüggőségig, ahol már minden csak akkor igazi, ha van róla kép.

„Csak azok az országok lehetnek sikeresek, ahol a nők is sikeresek” – mondta Barack Obama indiai látoga­tása utolsó állomásán, majd felszállt az Air Force One fedélzetre, és négy óra múlva Rijádban landolt, ahol az elhunyt király búcsúztatásán vett részt. A szaúd-arábiai állami televízió a látogatásról készült felvé­teleken kitakarta Michelle Obamát, aki nem viselt fejkendőt a királyi palotában. A két egymást követő esemény jól rávilágított a nők helyzetével és társadal­mi szerepével kapcsolatos ellentmondásokra a nyugati és az iszlám világ között.

Az Iszlám Állam január elején bejelentette, hogy amennyiben az Iraki Hadsereg támadást indít ellenük, lerombolják az ősi Ninive falait. A lapzártánkig elérhető információk alapján már meg is kezdték a több mint 2700 éves ősi építmény módszeres pusztítását. A mára a világörökség részét képező falak közül irányított birodalom egykor az ókori Egyiptomot és Babilont is leigázta.

Az amerikai presbiteriánus felekezet (Presbyterian Church USA - PCUSA) Twitter-üzenetben cáfolta, hogy új, „semleges” bibliafordítást készítene, amelyből eltüntetnék az Izraelre vonatkozó több ezer utalást. Az új verzióra egy Izraelben élő palesztin lelkész, Dr. Naim Ateek tett javaslatot, aki szerint az ószövetségi etnikai utalások ma már akadályozzák a Biblia helyes értelmezését. A több mint 3 millió tagot számláló protestáns egyház szinódusa azonban már tárgyal egy hasonló javaslatról, amely a felekezet hivatalos imaformuláiból száműzte volna az Izrael és Cion (Sion) kifejezéseket.

Az új ateizmus éllovasai szerint az istenhit irracionális, logikátlan és teljességgel összeegyeztethetetlen a tudományos gondolkozással. Szerintük a legjobb dolog, ami történhetne a világon, az, ha a vallások, és köztük mindenekelőtt a kereszténység elveszítené a társadalmi tekintélyét, és tanait visszaminősítenék a babonák, a legendák szintjére. Múlt héten az irányzat fő ideológusait mutattuk be, jelen írásunkban – a teljesség igénye nélkül – az új ateisták által gyakran hangoztatott érvekkel és a kereszténység részéről az azokkal szemben megfogalmazott cáfolatokkal foglalkozunk.

A párizsi terrormerénylet áldozatait is felelőssé te­vő politikusok, egyházi emberek ürügyül hasz­nálják a tragikus eseményeket arra, hogy a vallások iránti tiszteletet jogszabályokkal is védelem alá helyezzék. A tisztelet törvény felvetése szerencsétlen ötlet, ami az iszlamistáknak ad igazat a muszlim tradíció és az európai szabadságjogok közötti konfliktusban. Az elmúlt napokban a párizsi mészárlással kapcsolatban a muszlim hittudósok, imámok által megfogalmazott állásfoglalások is nyilvánvalóvá tették, hogy vallási rendszerüket és alapítójukat, Mohamedet szentnek és sérthetetlennek akarják elfogadtatni az európai nemzetekkel is. Márpedig kontinensünk kultúrájának egyik alappillére, hogy minden rendszerben, állításban (akár vallásiban is) lehet kételkedni, azt kritizálni, tradícióit revízió alá helyezni, sőt akár kipellengérezni is.

Az elmúlt heti számunkban írtunk arról, hogy egy új kutatás szerint Jeruzsálemben megtalálták az ősi frigyláda feltételezett rejtekhelyét (A Templom-hegy titka, Hetek, 2014. december 31.), és már geostratégiai forgatókönyvek is készültek a lelet esetleges felszínre hozatalának következményeiről. A téma iránti érdeklődést jelzi, hogy cikkünk online változatát egy nap alatt több tízezren olvasták el. A Hetek megkereste a The Ark Report  (A Frigyláda-jelentés) című könyv szerzőjét, Harry H. Moskoffot, aki vállalta, hogy egy interjú keretében részletesen beszámol kutatásairól. Moskoff addig is elküldte könyvének egy részletét, amely a Jerusalem Post 2014. december 25-ei számában jelent meg először.