A szmogból ébredező Jereván mögül, a török területről felbukkanó káprázatos, hófedte Ararát a jelent felülírva elröpít képzeletben a bárkaépítő Noé unokájának, Hajnak az idejébe. Haj hős volt, ő győzte le Nimródot, legalábbis a legenda szerint, mindenesetre méltó arra, hogy a világ legősibb keresztény állama tőle eredeztesse származását.

Az eredetileg magától Taddeustól és Bertalantól hallott apostoli hitet megtartó Hajasztán népe szenvedett először népirtást a 20. században, amit elkövetői máig nem hajlandóak beismerni.

Hogyan éli meg a kereszténységet a világ leg­ősibb keresztény nemzete?

– A kommunizmus összeomlása után kezdtük el a gyülekezet alapítását. Őszintén, akkor jóval nyitottabbak voltak az emberek, mint ma. Úgy tűnt, hogy hiányzott nekik valami, amit a kommunizmus képtelen volt megadni számukra. Ekkoriban az utcán hirdettük az evangéliumot, tehát a gyülekezetünk onnan indult. A bibliaiskolát gyakran az erdőben, az összejöveteleket az utcán tartottuk. A jelenlegi csarnokot, ahol most vagyunk, csak jóval később, a hívők adományaiból építettük fel. A legnagyobb ébredés a szocializmus összeomlása utáni első tíz évben következett be: 1990 és 2000 között. Tömegek jöttek, és sok ezren tértek meg ekkor. Ahogy megjelent az üldözés, természetesen volt némi fogyatkozás a számokban.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

Száz éve történt az örmény genocídium

A 20. század beköszöntét óriási reményekkel várta a nyugati világ. A harmincéves európai béke, a technika ugrásszerű fejlődése pozitív irányba mutatott, ennek ellenére az évszázad a népirtások sorozatából állt, amelyek ma is tartanak ugyanabban a térségben, ahol száz éve a Török Birodalom az örményeket igyekezett eltüntetni a föld színéről. Ez a genocídium mintát adott más embertelen rendszereknek is. Ezt ismerte fel Franz Werfel is, amikor 1933-ban a náci hatalomátvételt követően megírta A Musza Dagh negyven napja című regényét.

Pécsi Tibor / Háttér

hetilap

A kiújuló örmény-azeri harcok háttere

Minden évben április 24-e az örmény népirtás emléknapja. A 101 évvel ezelőtt kezdődött – és két éven át tartó – deportálásoknak, öldökléseknek mintegy másfélmillióan estek áldozatul. A huszadik század első genocídiumát mindössze 22 állam ismeri el a világon, a katasztrófa értelmezése pedig mindmáig politikusokat és országokat állít szembe. A 8 milliós örmény diaszpóra alig 3 milliós anyaországa – amely két muszlim-török állam közé van beékelődve – geopolitikai sakkjátszmák színtere mind a mai napig.

Bereczki Enikő / Háttér

Örmény elnök: ha nem állítják meg Törökországot, újabb Szíriát csinál Hegyi-Karabahból

A három hete zajló, több száz halálos áldozattal járó örmény-azeri konfliktussal kapcsolatban a nemzetközi tűzszünetre való felhívások ellenére, semmi nem utal arra, hogy a közeljövőben véget érne. A többségében keresztény Örményország és a többségében muszlim Azerbajdzsán évtizedes konfliktusa akár egy Oroszországot, Törökországot és iszlám dzsihadistákat is érintő regionális konfliktussá fajulhat.

Kulifai Sára / ONLINE