Kevés finomabb és nagyobb létfontosságú dolog van a világon a frissen sütött kenyérnél. Olyannyira, hogy hiánya nemegyszer népfelkeléshez vezetett. A középkorban több európai ország is törvényt hozott az alapélelmiszer súlyhoz kötött áráról, az 1266-os évben fixált angliai kenyérárak négyszáz-ötven esztendeig voltak érvényben. A Kádár-korszak "3,60-as" fehér kenyerének árához évtizedekig nem nyúltak hozzá. Időközben az árak és a minőség is sokat változott. 

Míg Magyarországon hét, addig Németországban már csak két város versenyez az Európa Kulturális Fővárosa címért. A tét jelentős, ugyanis a címet egy évig bíró város nemcsak kulturális téren, hanem politikai és gazdasági szinten is a figyelem középpontjába kerül. 

Sokféle forgatókönyv képzelhető el 2006-ra, 2006-ban. Az egyik lehetséges szcenárió az, hogy a parlament jelenlegi pártjai (vagy közülük a többség) prolongálják parlamenti szereplésüket, végérvényesen kijelölve ezzel a magyar politika hosszú távú szerkezetét. Ez a változat egyáltalán nem lenne meglepő: a magyar társadalom minden időnkénti, ezzel ellentétes felbuzdulása ellenére – úgy tetszik – kedveli ezt a leegyszerűsödő, a kétpártrendszer küszöbére érkező szisztémát.

– A magyar társadalom túlnyomó része március 15-ét tartja a legnagyobb nemzeti ünnepünknek, holott a hatalom már a 19. század vége óta augusztus 20-át akarja ebbe a pozícióba helyezni. Miért nem sikerült? – Az ünnep ott kezdődik, hogy át tudom élni, azt érzem, hogy a többiek közé tartozom. Augusztus 20-a nem világi természet? ünnep, nem arra szolgál, hogy a nemzet egységét szimbolizálja: egy régi kis katolikus ünnepből, Szent István napjából és a Szent Jobb-körmenetből fejlesztették tovább. 1891-ben súlyos vitákat követően hagyta jóvá  a parlament, ettől kezdve nemzeti ünnepünk.– Milyen ellenérvek hangzottak el az említett súlyos vitákban?– Mivel a Szent Jobb-körmenet – amely 1860 óta volt katolikus ünnep – került a fókuszba, az ünnep túlságosan egyházi vonatkozásúvá vált, amit sokan nem tudnak elfogadni. Vannak nem vallásos emberek, akiknek egyáltalán nem mond semmit a Szent Jobb, és vannak nem katolikus vallású emberek, akik nem vesznek részt a körmenetben. Milyen nemzeti ünnep az, amiben a Magyar Köztársaság polgárai nem részt vesznek, legfeljebb kívülről nézik? 

A BÉT-re az elmúlt héten gyenge korrekciók sora volt jellemző. A BUX pénteken a múlt keddihez képest közel 900 ponttal alacsonyabban, azaz 20 179 ponton zárt. A következő hét azonban elhozta a fellendülést: kedden már kevesebb mint 200 pontos elmaradásban volt az egy héttel korábbi záróárához képest. 

Mára már jól kimutatható, milyen károkat okoz a világgazdaság egészére nézve a terrorfenyegetettség. A négy évvel ezelőtti szeptember 11-ei terrortámadás óta New York és London, a világ legnagyobb pénzügyi központjai is célpontok, ahol súlyos dollármilliárdokat emésztenek fel a biztonsági intézkedések. A pénz azonban mintha elhomályosítaná a fenyegetettségtudatot, az éberséget, a napokban ugyanis kiderült, hogy hatalmas haszonnal forog a New York-i tőzsdén a WorldSpace rádiókonszern, amelynek tulajdonosai között Oszama bin Laden sógora és több más terrorgyanús szaúd-arábiai üzletember is található.

Még meg sem született a törvényjavaslat, máris heves kritikák célpontja a kormány új adótervezete, az ekho. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás koncepciója a kormány szerint megszünteti a régóta húzódó kényszervállalkozók gondjait, míg a Fidesz egyenesen alkotmányellenesnek tartja, és kész megtámadni a törvényt az alkotmánybíróság előtt. 

Járai Zsigmond jegybankelnök is belépett a reformokat sürgetők táborába. A Világgazdaság cím? lapban megjelentetett írásában kifejtette azokat a nélkülözhetetlen lépéseket, melyek szükségesek a versenyképességünk javításához. A volt pénzügyminiszter helyenként meglepő kijelentései nem arattak osztatlan sikert a közgazdász szakma részéről.

A héten ismét 5 forinttal drágult a benzin litere – egyik napról a másikra. Bár már hetek óta érvényben van a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) rendelete, amely előírja a benzinkutak számára az árak kötelező feltüntetését, ennek ellenére a meglepetés ereje most sem maradt el. Miután a nyersolaj hordónkénti ára a napokban átlépte – a lélektani határként számon tartott – 65 dolláros értéket, így már a Mol Rt. vezető közgazdásza, Varró László is könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy a 95-ös benzin ára 300 forint fölé emelkedjen a közel-jövőben. 

A múlt heti horvátországi kisrepülőgép-katasztrófákat követően két utasszállító gép szenvedett szerencsétlenséget. Vasárnap délelőtt a Helios Airways Boeing 737-es gépe Athéntől negyven kilométerre zuhant le, kedden pedig a kolumbiai West Caribbean légitársaság MD-80-as típusú gépe zuhant le Venezuelában, Caracastól 836 kilométerre. Az első feltételezések szerint a ciprusi gép tragédiáját az elszökő oxigén, a kolumbiai gép tragédiáját pedig a hajtóm? leállása okozta. 

Pénteken délután a Kaposvár melletti Kaposújlakról nyolc kis magánrepülőgép szállt föl, hogy Horvátország felé vegye az irányt. A húszfős baráti társaság a költői Barc-szigetén szerette volna tölteni a hétvégét. A katasztrófa Belgrádtól száznegyven kilométerre kezdődött.

Egy hónap múlva, szeptember 18-án az előrehozott németországi választások alapkérdése, hogy a németek vállalják-e a fájdalmas gazdasági reformokat a jövő érdekében, vagy inkább továbbra is az egyre tökéletlenebbül működő szociális piacgazdaság keltette illúziót választják. A tét tehát nem kevés, annál is inkább, mert a választási eredmények nagymértékben meghatározhatják majd az Európai Unió jövőjét is. Az elmúlt hetekben a Time címlapján egyszerűen "hazárdjátékos"-nak nevezett Gerhard Schröder kancellár javított a közvélemény-kutatások szerint, ám a választás fő esélyese továbbra is a német ellenzék kancellárjelöltje, a német Vasladynek is titulált Angela Merkel. Azt azonban sokan ma sem értik Németországban, hogyan lett egy protestáns, elvált, második férjével élő, gyermektelen nő, aki mindennek tetejébe még "ossi" (azaz keletnémet), a konzervatív kereszténydemokraták első embere.

Az utóbbi napokban szinte mindennap egy-egy repülőgép-szerencsétlenség sokkolta a közvéleményt. A horvátországi, görögországi és venezuelai esetekben az a közös, hogy az idő múltával egyre több kérdés merül fel a szerencsétlenségekkel kapcsolatosan. Múlt hét pénteken nyolc kisgép szállt fel a Kaposvár melletti repülőtérről, hogy Horvátország felé vegye az irányt. A nyolcgépes kötelékből két repülő egyelőre ismeretlen körülmények között lezuhant. A szerencsétlenségben négyen vesztették életüket. Mivel mindkét gép a délszláv háborúban elaknásított területre zuhant, ezért a horvát hatóságok lezárták a környéket – még a közelben nyaraló magyar kormányfőt sem engedték a helyszínre. 

Tamási Áron faluját, Farkaslakát erdők övezik ma is. Az elmúlt évtizedekben ez a koszorú szűkebbre szorult ugyan, de hegyein, fennsíkjain, a Nyikó völgyében mostanság is sokféle-fajta fa nő. Nem csoda, hogy sokan úgy tartják, innen származik a szénégetés – világhír? – tudománya. Bár ezt a mesterséget már nem űzik sokan, Farkaslakán a mai napig egész szénégető családok élnek meg ebből a munkából, amelynek titkait évszázadok óta generációról generációra örökítették.

Miközben lassan, de biztosan fogy a hagyományos vezetékes-előfizetők száma, egyre több cég lép a piacra internetalapú, azaz IP-telefonszolgáltatással. Az IP-alapú technológia elterjedését az is segíti, hogy ma már az internetes telefónia is ugyanolyan biztonságossá tehető, mint a hagyományos, ebből fakadóan hosszú távon a hagyományos rendszerekbe már senki sem fektet be.

Apple, Macintosh, iPod, iTunes, MiniMac… A felsorolást hosszan lehetne folytatni, hiszen az Apple szinte havonta dobja piacra újabb és újabb számítógépcsodáit, MP3-lejátszóit vagy internetes szolgáltatásait, és tör mindezzel borsot nagy testvére, a Microsoft orra alá. A Mac sokak szerint nem azért jobb, mint a PC, mert megbízhatóbb, vagy mert nem fagy le, hanem mert cool, trendi, egyfajta életérzést szimbolizál, akár a Coca-Cola, Mickey Mouse vagy a Szabadság- szobor. Ha eléggé szemfülesen nézünk meg egy hollywoodi filmet, azt is észre- vehetjük, hogy a jó fiúk általában Mackel, a rosszak pedig PC-vel törnek be valamilyen hálózatba, vagy telepítenek vírust egy idegen űrhajó fedélzeti komputerébe. Miért kedvelik annyian a kis alma logóval ellátott számítógépes termékeket? Mi áll az Apple sikerének titka mögött?

Gerő András A zsidó szempont cím? tanulmánykötete azért érdekes olvasmány, mert nehezen megválaszolható kérdéseket tesz fel, izgalmas ellentmondásokra hívja fel a figyelmet az utóbbi két évszázad történelmében. Azt járja körül, hogyan alakult Magyarországon a zsidó kisebbség és a nem zsidó, magyar többség viszonya az utóbbi két évszázadban. Elemzi, hogy miféle identitásformákat alakítottak ki maguknak a zsidók (ezen nemcsak a vallás gyakorlóit, hanem a származásuk alapján zsidónak tekintett magyarokat is érti), és hogyan reagált minderre az őket befogadó társadalom. Mivel állítását – hogy tudniillik létezne különálló zsidó szempont, melynek alapján meg lehetne írni az időszak történetét – Gerő nyomban meg is cáfolja, vagy legalábbis erős kétségeit fejezi ki, érthető, hogy recenziómnak többféleképpen értelmezhető címet adtam. Lehet a tükör zsidó (mondjuk keretén egy, a judaizmusra utaló motívummal), de lehet zsidó az is, aki forgatja, nézi magát és másokat benne, mint a tanulmánykötet szerzője. De mert egy kritika nemcsak arról szól, ami a tárgya, de az írójáról is, a címmel akár magamra is utalhatok…

Öröm és reménység töltött el Kornai János rendhagyó önéletrajzát kiolvasva. Örülök, hogy ebben az elfuserált országban, a kihasznált, becsapott, nejlonszatyrokkal járkáló, viseltes ruhában orvosi rendelők előtt várakozó nyugdíjasok országában vannak töretlen ív? sorsok is.