New York-i tőzsde: az üzlet – ha az érdek megkívánja – ellenséget sem ismer Fotó: Reuters
Az elmúlt négy év távlatából úgy tűnik, a terroristák szándékosan pénzügyi központokat, prosperáló idegenforgalmi centrumokat céloznak meg. A New York-i World Trade Center (WTC) elleni merénylet ékes bizonyítéka ennek a szándéknak. A londoni City, Európa legjelentősebb pénzügyi központja július 7-e óta folyamatos riadókészültségben van, ami sok pénzbe kerül, és nyilvánvalóan nemcsak a turizmusnak, de az üzleti életnek sem tesz jót. De a turistaközpontok is célkeresztbe kerültek, elég csak az indonéziai Bali szigetére vagy Antalyára, a török Riviéra szívére, illetve a közelmúltban a vörös-tengeri Sarm-el-Sejkben elkövetett merényletre gondolni. A támadások közvetlen emberi és anyagi károkon túlmutatóan
hosszú távon is negatív hatással bírnak, hiszen a terroristák által megtámadott helyek vonzereje hosszú időre megfakul.
Mondani sem kell, rengeteg pénzbe kerül a terrorizmus elleni védekezés. A technikai felszerelések beszerzése és alkalmazása, a rendőri állomány felduzzasztása mind hatalmas terhet jelentenek. A Német Kereskedők Szövetsége szerint évente 100 milliárd euró többletkiadást jelentenek a terrorizmus elleni biztonsági intézkedések. A termékek szabad áramlása egyre több akadályba ütközik, és a biztonsági előírások szigorú betartása jelentősen megemelte a szállítás, a távközlés, a biztosítás és az utazás költségeit. A WTC elleni merénylet előtt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a biztonsági kiadásokat a nemzetközi áruforgalom értékének legfeljebb 3 százalékára, 14 milliárd euróra becsülte. Mára egyértelművé vált, hogy a járulékos költségekre lényegesen több pénzt kell elkülöníteni. Németországban a 2000 és 2004 közötti időszakban a repülőtereken duplájára, évi 310 millió euróra nőttek a biztonsági kiadások, és az ellenőrzés a hajókikötőknek is hozzávetőleg 50 millió euróba kerül évente. A Financial Times szerint a britek még nehezebb helyzetben vannak. Az iraki katonai szerepvállaláson túl az Egyesült Királyságban működik a legtöbb nagycég. Európa 600 vezető vállalata közül 167 Nagy-Britanniában található. Németországban például csupán feleennyi óriáscég központja üzemel. A londoni City már készül az újabb "váratlan helyzetre". Akcióterveket dolgoznak ki vészhelyzetekre, amikor a tömegközlekedés és a mobiltelefon-hálózatok nem működnek. Július 7-én ugyanis a mobilok sem működtek Londonban, mert a hatóságok attól tartottak, hogy a bombák mobilhíváson keresztül aktiválódnak. Miközben mindent elkövetnek a terrorveszély elhárítására, a terroristák támogatói megjelentek a tőzsdén és profitot termeltek. A The Wall Street Journal (WSJ) beszámolója szerint a WorldSpace műholdas rádiókonszern a hónap elején megjelent a Wall Street technikai tőzsdéjén, a Nasdaqon, és az első nap 250 millió dollárt kaszált. A cég tulajdonosainak egy része szaúd-arábiaiakból áll, akik terroristakapcsolataikról nevezetesek, köztük például Oszama bin Laden sógora. Az első napi negyedmilliárd dollárból kereken 8 millió dollár az etióp származású igazgató, Noah Samarah számláján landolt. A WorldSpace tőzsdei villámsikere beszédes példája annak, hogy a Nyugat mennyire alszik, még akkor is, mikor már nyakán a kés. Pedig a tőzsdefelügyelet előre figyelmeztette a részvényvásárlókat, hogy a WorldSpace-részvények a terrorkapcsolatok miatt veszélyesek, és könnyedén elveszthetik értéküket. Mindez a vásárlók többségét hidegen hagyta, és készséggel fektettek be egy olyan vállalkozásba, amely részben Chalid bin Mahfuz szaúdi bankár, bin Laden sógora kezében van. Más gyanús családtagok is vannak az alapítók között, például a multimilliárdos Mohammed al Amoudi és Salah Idris. Idris tulajdonosa volt egy olyan szudáni gyógyszergyárnak, amelyet az amerikaiak lebombáztak, mivel feltételezhető volt, hogy a "gyógyszergyárban" bin Laden számára vegyi fegyverek készülnek. Amoudiról a JBC tanácsadócég az ENSZ Biztonsági Tanácsnak olyan jellemzést adott 2002-ben, hogy ő egyike a szaúdi terrorista szponzoroknak. Mahfuz és Amoudi a kilencvenes években 1,1 milliárd dollár törzstőkével alapította a WorldSpace műholdas rádiókonszernt. Mahfuznak volt már 1991-ben egy pénzügyi svindlije, amikor a Bank of Credit & Commerce International igazgatójaként dollármilliárdok eltűnéséért gyanúsították, és 225 millió dolláros kártérítést is fizetett az USA központi bankjának. A WorldSpace mindent megtesz azért, hogy a gyanús tulajdonosok a lehető legrejtettebb háttérbe kerüljenek. "Terroristák a tulajdonosi körben?" címmel figyelmeztette a befektetőket a Motley Fool tőzsdeszolgálat, azonban a WorldSpace-részvények száguldottak az első napokban. Csak a tekintélyes Wall Street Journal leleplező cikke után állt le a vásárlási láz. Ráadásul a konszern tavaly 577 millió dolláros veszteséget halmozott fel, ennek önmagában vissza kellene riasztania a részvényvásárlókat. Kezdetben senkit nem zavart a terrorkapcsolat a Wall Streeten.
A neves svájci UBS pénzintézet például ellenőrzött és jó befektetésként ajánlotta a WorldSpace-részvényeket. Charles Matthias republikánus egykori szenátor, aki a WorldSpace igazgatótanácsának is tagja lett, azt nyilatkozta a Washington Postnak, hogy tisztában van a zavaros szaúdi kapcsolatokkal, de ezek megfelelően le vannak árnyékolva. A WorldSpace egy világméretű műholdas rádióállomás, amely Afrikában, Indiában és Nyugat-Európában sugároz angol nyelv? adásokat az XM amerikai rádió mintájára. Hogy terrorista szponzorok miért alapítanak világméretű rádióhálózatot, és azt miért finanszíroztatják nyugati befektetőkkel, arra egyelőre nincs megnyugtató válasz, azért a fantáziája mindenkinek megindul
2005. 08. 19. (IX/33)
