Az egyik esélyes: Pécs – a dzsámi Fotó: Pesti András
Az Európa Kulturális Fővárosa cím adományozásának kezdeményezése a néhai színésznő és görög kulturális miniszter, Melina Mercouri nevéhez fűződik. Az eredetileg egyszer? kulturális csereprogramként induló akció mára több tízmillió eurós városfejlesztési projektté nőtte ki magát.
Az eddigi gyakorlat szerint általában évente egy város lehetett Európa Kulturális Fővárosa: idén az írországi Cork, tavaly Lille, 2003-ban Graz nyerte el e címet, jövőre pedig a görögországi Patrasz kerül sorra. Az unió kulturális miniszterei 2004 májusában azonban arról határoztak, hogy 2009-től évente két település, egy régi és egy új tagállam városa legyen együtt Európa kulturális fővárosa. Ausztria és Litvánia valamelyik városa alkotja majd az első párt, egy évvel később, 2010-ben pedig egy magyar és egy német város következik.
Német részről Essen vagy Görlitz, magyar oldalról Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs avagy Sopron városa büszkélkedhet majd e megtisztelő és várhatóan jelentős ismertséget is hozó címmel, s szervezhet nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot. Az előminősítő pályázaton továbbjutott városoknak augusztus 17-éig kell leadniuk pályázataikat, majd a tíztagúvá bővülő nemzetközi zsűri döntése alapján október 23-án hirdetnek győztest.
Nyilvánvaló, hogy a nyertes város egy éven keresztül a figyelem középpontjában lesz. A cím előnyei nemcsak abban mutatkozhatnak meg, hogy a település a korábbinál több turistát fog vonzani, s megnőnek az idegenforgalommal kapcsolatos bevételei, hanem már a felkészülés éveiben is óriási összegek áramlanak a kultúrával kapcsolatos befektetésekbe, építkezésekbe, intézményalapításokba, művészeti megrendelésekbe.
Tűztorony: Sopron Fotó: S. L.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »