Peremiczky Szilvia

52 Cikk

2008. 12. 31. (XIII/1)

A szent város a világirodalomban

A szent város a világirodalomban

„Ha egyszer elindul a harc Kelet és Nyugat, vallás és civilizáció között, ezen a sziklán emeli fel Mohamed kardját egy új próféta. Ha ebben a mecsetben egyszer elordítják Allah és Mohamed nevét, akkor Európa meg fog tanulni újra imádkozni” – írta Jeruzsálemben járva Márai Sándor. A szent város évezredek óta arra ihleti a művészeket, hogy megfogalmazzák a maguk Jeruzsálem-képét, amely korszakról korszakra formálódik, hol a múlt, hol a jövő felé fordulva.

Peremiczky Szilvia / Hit és értékek

2008. 10. 17. (XII/42)

Tudományos hadviselés

Tudományos hadviselés

Amikor 1978-ban napvilágot látott Edward Said palesztin irodalomtudós azóta magyarul is olvasható munkája, az Orientalizmus, Said nemcsak az 1968 óta tartó tudományos paradigmaváltásnak adott nagy lendületet, hanem képletesen szólva, súlyos követ adott az intifáda harcosainak kezébe is. A Columbia Egyetem azóta elhunyt keresztény professzora később – ha szimbolikusan is – valóban követ ragadott a 2000-ben kezdődött második intifáda idején, mégis az 1978-ban feldobott kő sokkal veszélyesebbnek bizonyult, mint a két intifáda összes eldobott köve.

Peremiczky Szilvia / Háttér

2008. 05. 21. (XII/21)

Függetlenség napi ajándékok

Függetlenség napi ajándékok

A modernkori Izrael vezetői az állam megalakulásának hatvanadik születésnapját olyan prominens személyiségek társaságában ünnepelték, mint Tony Blair, Mihail Gorbacsov, Lech Kaczinsky, Vaclav Havel, Viktor Juscsenko és George Bush amerikai elnök, aki a knesszetben elmondott beszédében egyszerre üzent Barack Obamának és a palesztinoknak. Az amerikai elnök utazását a palesztin területeken és az egyiptomi Sarm es-Sejkben folytatta, a közel-keleti Világgazdasági Fórumra.

Peremiczky Szilvia / Külföld

2007. 12. 21. (XI/51)

A zsidó lobbi Amerikában

A zsidó lobbi Amerikában

Az áltudományos tévképzetek lehetnek szórakoztatóak is, de máskor emberek életébe kerülhetnek. Veszélyessé akkor válik egy ilyen nézet, amikor jó hírű tudósok és gátlástalan politikusok kezdik hirdetni. Amennyiben mindehhez az említettek félműveltsége, tájékozatlansága és előítéletessége is párosul, akkor az eredmény egy olyan könyv lehet, mint a John J. Mearsheimer és Stephen M. Walt chicagói és harvardi professzorok által írt The Israel Lobby and U.S. Foreign Policy. A könyv egy régi antiszemita babona, a világ kormányait a zsidó érdekekért befolyásolni próbáló nagyhatalmú zsidóság toposzának remake-je, politológiának álcázva.

Peremiczky Szilvia / Háttér

2007. 11. 02. (XI/44)

Kávéházi vélemények

Kávéházi vélemények

Megfelelő háttértudás hiányában az értelmiség állásfoglalásai nagyképű okoskodásokká torzulhatnak, s minden jóindulat ellenére félrevezetik a közvéleményt. Jól példázza ezt két, közelmúltban megjelent könyv az izraeli–arab konfliktusról, amelyek szerzői – különböző mértékben ugyan – ráolvasással, leegyszerűsítéssel akarják ráerőltetni nézőpontjukat a valóságra.

Peremiczky Szilvia / Hit és értékek

2007. 10. 25. (XI/43)

A marslakók kora

A marslakók kora

Furcsa nyelven beszélnek, amelyet csak maguk értenek, és zseniálisak – nem lehetnek mások, csak marslakók. A negyvenes években az Egyesült Államokban divatba jöttek a marslakók – gondoljunk csak Orson Welles kisebbfajta pánikot okozó rádiós hangjátékára egy képzeletbeli marslakó-invázióról. A hangjátéknak aligha van köze az elnevezéshez, de Welles valahol mégis rátapintott a lényegre: a marslakók Amerikában voltak, öt magyar zsidó tudós személyében, s tevékenységük döntő hatást gyakorolt a 20. század tudománytörténetére és történelmére.

Peremiczky Szilvia / Háttér

2007. 09. 14. (XI/37)

A többi néma csend

A többi néma csend

Luciano Pavarotti halála nemcsak az operaszerető közönséget rázta meg. A nagy világlapok első oldalon tudósítottak halálhíréről, a CNN élő egyenes adásban közvetítette a temetést, Olaszország pedig államférfinak kijáró módon búcsúztatta. A szülővárosában, Modenában rendezett szertartáson az operavilág nagyságain, sztárokon kívül politikusok is megjelentek, többek között a miniszterelnök, Romano Prodi vagy a volt ENSZ-főtitkár, Kofi Annan. Az interneten szörfözve megdöbbentő látni, de a gyász ellenére is örömteli, hogy a kegyeleti topikok hozzászólói között sok olyat is lehetett találni, közöttük tizen- és huszonéves fiatalokat, akik saját bevallásuk szerint nemhogy az operát, de általában a klasszikus zenét sem szeretik, ismerik.

Peremiczky Szilvia / Kávészünet

2007. 09. 14. (XI/37)

Rosszkedvünk tele

Rosszkedvünk tele

Tévedni emberi dolog, tévedésben megmaradni ostobaság. Egyszerű igazság, de annál nehezebb megfogadni. Különösen igaz ez a Közel-Keletre, amellyel kapcsolatban politikusok, döntéshozók, véleményformáló értelmiségiek, újságírók hada képtelen feladni dogmáit, és marad meg tévedéseiben egyszer, kétszer, sokadszor. Az oslói békefolyamat kezdete óta sok víz lefolyt a Jordánon, de az utóbbi hónapok békekezdeményezései alapján olybá tűnik, mintha ma is 1991-et írnánk. Vagy mintha a megfelelő emberek a megfelelő helyen makacsul ragaszkodnának tévedéseikhez, s arra készülnek, hogy újra elkövessék azokat.

Peremiczky Szilvia / Külföld

2007. 03. 23. (XI/12)

Békevágy rosszkor

Békevágy rosszkor

Kereken egy évvel az izraeli választások után Ehud Olmert miniszterelnök és a vezető kormánypárt, a Kadima támogatottsága gyakorlatilag megszűnt, egyes mérések szerint alig két (!) százalék. Izrael, miközben az iráni atomprogram miatt történetének legsúlyosabb fenyegetésével néz szembe, politikai és morális válságot él át. Mi okozta a békében és háborúban egyaránt sikertelen Ehud Olmert tündöklését és bukását?

Peremiczky Szilvia / Külföld

2007. 03. 02. (XI/9)

Keleten a helyzet

Keleten a helyzet

II. Abdallah jordán király az izraeli televízióban úgy fogalmazott, hogy a Hamasznak el kell ismernie Izraelt, és hozzátette, hogy most utoljára nyílt lehetőség a közel-keleti rendezésre. Az uralkodó pesszimistának tűnő mondata fölöttébb derűlátó, ugyanis a közel-keleti helyzet régen volt ennyire képlékeny. A Hamasz és a Fatah polgárháborús állapotot tart fent Gázában, az iráni vezetés már kezében érzi az atomfegyvert, Szíria újabb kardcsörgetésbe kezdett, és a Hezbollah elvesztett dél-libanoni pozícióit kormányra kerülésével próbálja visszanyerni.

Peremiczky Szilvia / Külföld

2006. 12. 21. (X/51)

Veszélyes válaszút

Veszélyes válaszút

A jelenlegi gázai helyzet mintha a legpesszimistább forgatókönyveket látszana igazolni. Mióta a Hamasz vezette kormány átvette a hatalmat, egyre gyakoribbakká váltak a Hamasz és a Fatah közötti harcok. Az elmúlt napok eseményei már kimerítik a polgárháborús állapot fogalmát, és nem volna meglepő, ha a helyzet teljesen nyílt polgárháborúba torkollana, amit tovább súlyosbíthat a törzsekre, klánokra épülő palesztin társadalomban gyakori vérbosszú.

Peremiczky Szilvia / Külföld

2006. 12. 21. (X/51)

Veszélyes válaszút

Veszélyes válaszút

A jelenlegi gázai helyzet mintha a legpesszimistább forgatókönyveket látszana igazolni. Mióta a Hamasz vezette kormány átvette a hatalmat, egyre gyakoribbakká váltak a Hamasz és a Fatah közötti harcok. Az elmúlt napok eseményei már kimerítik a polgárháborús állapot fogalmát, és nem volna meglepő, ha a helyzet teljesen nyílt polgárháborúba torkollana, amit tovább súlyosbíthat a törzsekre, klánokra épülő palesztin társadalomban gyakori vérbosszú.

Peremiczky Szilvia / Külföld

2006. 12. 07. (X/49)

Sehonnan sehová

Sehonnan sehová

Izrael számára aligha biztató, hogy egy olyan önjelölt régi-új messiás jelentkezett a közel-keleti válságban megváltást hozó tervekkel, akinek múltjában semmi olyan nincs, ami reményre adhatna okot. A volt amerikai elnök, Jimmy Carter Palestine Peace Not Apartheid (Palesztina: Békét és nem apartheidet!) címmel decemberben megjelenő könyvében próbálja néhány huszárvágással megoldani a közel-keleti helyzetet. Az időzítés céltudatos: néhány héttel a demokrata földcsuszamlás után a legidősebb élő amerikai elnök jótanácsokkal látja el jövendő reménybeli demokrata utódját.

Peremiczky Szilvia / Külföld

2006. 12. 07. (X/49)

Sehonnan sehová

Sehonnan sehová

Izrael számára aligha biztató, hogy egy olyan önjelölt régi-új messiás jelentkezett a közel-keleti válságban megváltást hozó tervekkel, akinek múltjában semmi olyan nincs, ami reményre adhatna okot. A volt amerikai elnök, Jimmy Carter Palestine Peace Not Apartheid (Palesztina: Békét és nem apartheidet!) címmel decemberben megjelenő könyvében próbálja néhány huszárvágással megoldani a közel-keleti helyzetet. Az időzítés céltudatos: néhány héttel a demokrata földcsuszamlás után a legidősebb élő amerikai elnök jótanácsokkal látja el jövendő reménybeli demokrata utódját.

Peremiczky Szilvia / Külföld

2006. 11. 30. (X/48)

Válaszúton

Taktikával csak választásokat és csatákat lehet nyerni – egy olyan háború megnyeréséhez, mint a terrorellenes háborúnak nevezett világméretű konfliktus, elsődlegesen stratégiára van szükség, amely nem választási ciklusokban gondolkozik, s amely alapvető céljaitól nem hagyja magát eltántorítani. Az iraki helyzet súlyosbodása, a demokrata siker az amerikai választásokon, az iráni fenyegetés, a nyári libanoni háború adta lehetőség kiaknázatlansága mind arról tanúskodik, hogy a világpolitika szereplői nem churchillek, akikben van annyi bátorság, hogy kerek-perec kimondják: nem ígérhetünk mást, csak vért, szenvedést és könnyeket. Ehelyett áldozatvállalás nélküli sikerrel, számháborús számleolvasással megvívott háborúkkal áltatják a közvéleményt. És nem csak a Zapatero-, Prodi-, DAlema-, Chirac-féle opportunista politikusok.

Peremiczky Szilvia / Háttér

2006. 11. 30. (X/48)

Válaszúton

Taktikával csak választásokat és csatákat lehet nyerni – egy olyan háború megnyeréséhez, mint a terrorellenes háborúnak nevezett világméretű konfliktus, elsődlegesen stratégiára van szükség, amely nem választási ciklusokban gondolkozik, s amely alapvető céljaitól nem hagyja magát eltántorítani. Az iraki helyzet súlyosbodása, a demokrata siker az amerikai választásokon, az iráni fenyegetés, a nyári libanoni háború adta lehetőség kiaknázatlansága mind arról tanúskodik, hogy a világpolitika szereplői nem churchillek, akikben van annyi bátorság, hogy kerek-perec kimondják: nem ígérhetünk mást, csak vért, szenvedést és könnyeket. Ehelyett áldozatvállalás nélküli sikerrel, számháborús számleolvasással megvívott háborúkkal áltatják a közvéleményt. És nem csak a Zapatero-, Prodi-, DAlema-, Chirac-féle opportunista politikusok.

Peremiczky Szilvia / Háttér

2006. 09. 22. (X/38)

Akit zavartak a tények

Akit zavartak a tények

Kellemetlen nő volt. Nem a tényeket igazította világképéhez, hanem világképét a tényekhez. Persze, hogy a laboratóriumban élő, lombikban gondolkozó PC-értelmiség prüszkölt rá. Ráadásul – bírálóinak többségével ellentétben – ismerte is azt a világot, amiről írt, beszélt Khomeinivel, leereszkedett a libanoni háború legmélyebb bugyraiba, és nem csak az íróasztal mögül szónokolt. Kellemetlen nő volt. Nemcsak rajongó szerelmese hazája, Itália kultúrájának, de jó ismerője a történelemnek, a filozófiának, a matematikának. Persze hogy a történelmet nem ismerő – vagy ahogy Fallaci írta: Napóleont a konyakkal azonosító – nyugati értelmiség frusztrálva érezte magát mellette. Harcolt a fasizmus ellen – így az elkényelmesedett és elkényeztetett, antiglobalista úri gyerekek szintén gyűlölték.

Peremiczky Szilvia / Háttér

2006. 09. 22. (X/38)

Akit zavartak a tények

Akit zavartak a tények

Kellemetlen nő volt. Nem a tényeket igazította világképéhez, hanem világképét a tényekhez. Persze, hogy a laboratóriumban élő, lombikban gondolkozó PC-értelmiség prüszkölt rá. Ráadásul – bírálóinak többségével ellentétben – ismerte is azt a világot, amiről írt, beszélt Khomeinivel, leereszkedett a libanoni háború legmélyebb bugyraiba, és nem csak az íróasztal mögül szónokolt. Kellemetlen nő volt. Nemcsak rajongó szerelmese hazája, Itália kultúrájának, de jó ismerője a történelemnek, a filozófiának, a matematikának. Persze hogy a történelmet nem ismerő – vagy ahogy Fallaci írta: Napóleont a konyakkal azonosító – nyugati értelmiség frusztrálva érezte magát mellette. Harcolt a fasizmus ellen – így az elkényelmesedett és elkényeztetett, antiglobalista úri gyerekek szintén gyűlölték.

Peremiczky Szilvia / Háttér

2005. 12. 02. (IX/48)

Párizs megér egy intifádát?

Párizs megér egy intifádát?

"Francia intifáda" – ekként nevezte néhány hete a Maariv cím? izraeli napilap a franciaországi zavargásokat. Franciaország több évtizedes arabbarát és Izrael-ellenes politikáját rendszerint kioktatással szokta fűszerezni: ha Izrael kivonul a megszállt területekről, akkor nincs intifáda sem. A kérdés az, hogy most Franciaországnak honnan kellene kivonulnia.

Peremiczky Szilvia / Háttér

Saron kalandja

Ariel Saron kellemetlen politikus. Miután kész helyzet elé állította a palesztinokat és a nyugati politikát a gázai kivonulással, most az izraeli belpolitikát állította feje tetejére.

Peremiczky Szilvia / Külföld

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!