hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A többi néma csend

2007. 09. 19.
Luciano Pavarotti halála nemcsak az operaszerető közönséget rázta meg. A nagy világlapok első oldalon tudósítottak halálhíréről, a CNN élő egyenes adásban közvetítette a temetést, Olaszország pedig államférfinak kijáró módon búcsúztatta. A szülővárosában, Modenában rendezett szertartáson az operavilág nagyságain, sztárokon kívül politikusok is megjelentek, többek között a miniszterelnök, Romano Prodi vagy a volt ENSZ-főtitkár, Kofi Annan. Az interneten szörfözve megdöbbentő látni, de a gyász ellenére is örömteli, hogy a kegyeleti topikok hozzászólói között sok olyat is lehetett találni, közöttük tizen- és huszonéves fiatalokat, akik saját bevallásuk szerint nemhogy az operát, de általában a klasszikus zenét sem szeretik, ismerik.

Mit lehetne leírni egy nekrológban, egy méltatásban, amit máshol eddig nem
írtak meg? Hogyan lehetne megmagyarázni, hogy Pavarotti halálhíre miért kavarta
fel ennyire a közvéleményt, és e sorok íróját? Vannak és voltak hozzá hasonlóan
szép hangú, jó technikával rendelkező énekesek, akik szerepformálásban,
intelligenciában felülmúlták Pavarottit. A farizeus azt mondaná: nem volt más,
csak gyönyörű hang, áradó dallam. Egy nagydarab, örökké vidám olasz ragazzo, aki
örömében dalra fakad és énekel. De az opera nem a farizeusok műfaja, a művészet
és az élet erről is szól, az életszeretetről.

Igen, Pavarotti minden szerepében ugyanolyan volt, mindig Luciano Pavarotti
maradt, a modenai pék éneklő fia, aki mindig ugyanazt énekelte, az élet
szeretetét. És innentől kezdve másodlagossá válik a szerepformálás, a hangi
árnyaltság, mert az az örök igazság, amit áriáról áriára, estéről estére
megfogalmazott, az egyik legegyszerűbb és legbonyolultabb, de legszebb üzenet.
Pavarotti arról énekelt nekünk, hogy az élet szép, a földön lenni ünnepély, és
mélyen hitt ebben a Szerb Antal által is megfogalmazott egyszerű igazságban. Így
könnyű volt elhinni neki, mert mindannyian szeretnénk ebben hinni, s ebből
vigaszt, erőt meríteni. Pavarotti halála nem csak az opera műfajának aranykorát
zárja le, mely a múlt század hetvenes éveiig tartott, s melynek utolsó,
megkésett képviselője volt; nem csak az olasz énektechnika utolsó felvirágzását.
Egy olyan művész ment el, aki nem a sztárvilágban divatos, sekélyes és (ön)pusztító
módon, hanem a szó legtisztább értelmében élvezte az életet, és tudott örömet
adni. Erre döbbentek rá milliók a múlt héten, s ennek hiányát fogjuk érezni.
„Csak” egy hang volt, de ez a hang nagyon fog hiányozni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!