Az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek tehetetlenséggel és késlekedéssel vádolták a kormányt, mindenekelőtt a mezőgazdasági és az egészségügyi minisztert. A két ellenzéki párt rendkívüli parlamenti tanácskozást követelt a több hete tartó, súlyos járvány elleni harc koordinálására. Időközben a kólibaktérium okozta fertőzés halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett, több mint 700 beteg pedig életveszélyes vagy súlyos állapotban van. A rejtélyes fertőzés okai között a bioterrorizmus is felmerült.

Bohócforradalmat hirdetett két rendvédelmi érdek­képviseleti vezető, miután a heteken át zajló tár­gya­lá­sok és tiltakozások ellenére a parlament kormánypárti többsége hétfőn megszavazta azokat a jogszabály-módosításokat, melyek értelmében veszélybe kerülhet mintegy 65 ezer rendvédelmi dolgozó - és további 600 ezer érintett - korkedvez­mé­nyes nyugdíja. Kónya Péter és Árok Kornél - valamint Kucsera Miklós - a miniszterelnökkel és a belügy­mi­nisz­terrel folytatott tárgyalások részleteibe is beavatja az olvasót.

Pedagógussztrájkkal kezdődhet az új tanév, amennyiben nem sikerül az oktatási államtitkárságnak és a pedagógus szakszervezeteknek egymással megegyezniük. A múlt vasárnapi tiltakozó demonstrációra adott kormányzati reakciók egyelőre nem túl biztatóak.

A múlt héten kialakult egy vita az orvoselvándorlás tendenciájáról. Az illetékes hivatal szerint idén nem hagyták el többen az országot mint tavaly. Önök mit mondanak?– Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy tegnap minden rendben volt, ma pedig minden rossz az egészségügyben. Az viszont egyértelmű, hogy a helyzet folyamatosan romlik, a politikai döntéshozók pártállástól függetlenül 20 éve elhanyagolják ezt a területet: sem érdemi bérfejlesztést, sem struktúrarendezést nem hajtottak végre. Mára olyan bér- és munkakörülmények alakultak ki, amit egyre kevesebben vállalnak fel, pontosabban egyre kevesebben vállalnak fel hosszú időre. Az egészségügy helyzete mellett ezt a tendenciát erősíti, hogy 2004-ben megnyílt az EU munkaerőpia­ca, ahol Magyarországnak a hétszer-tízszer többet fizető Németországgal, Angliával vagy Svédországgal kell versenyeznie. Hét-nyolc éve még bizonytalan környezetbe mentek ki a kollégák, most viszont gyakorlatilag nincs olyan jelentősebb nyugat-európai kórház, ahol ne lennének magyar orvosok, akik első kézből tudnak beszámolni a kinti állapotokról. Az is gyorsítja az elvándorlást, hogy itthon a jövőkép sem túl rózsás, hiszen tíz-tizenöt év távlatában sem látunk esélyt a javulásra. A számok tükrében mindez mit jelent?– Tavaly 1110 orvos ment el az országból. Ha ezt a szintet tartja a migráció, az is tragikus: olyan, mintha Bács-Kiskun megye minden orvosa távozott volna a háziorvostól a traumatológuson át a nőgyógyászig. Vagyis önmagában az, hogy tendenciájában nem nőtt az elvándorlás, nem megnyugtató. Ráadásul úgy tűnik, hogy évről évre mégiscsak több orvos megy el, hiszen 2008-ban 760 kolléga ment külföldre, tavaly pedig több mint 1100. Úgy becsüljük, hogy ez olyan 1300-1400 főben fog maximalizálódni évente. Tehát emiatt a 28 ezres aktív hazai orvostársadalom évente több mint ezer fővel csökken, de azt sem szabad elfelejteni, hogy eközben sokan nyugdíjba mennek, ami gyorsítja a humánerőforrás-katasztrófa bekövetkeztét. Jelenleg 3900 nyugdíjas korú orvos praktizál nálunk – ők bármikor visszavonulhatnak. Eközben hétszázan végeznek évente az orvosi egyetemeken, ám a végzősök fele már be sem lépett a magyar szakorvosképzésbe.Érdekes, hogy a kormányváltás előtt az akkori ellenzék szövetségesként, „jó fiúként” tekintett Önökre, most viszont mintha csípnék a kormány szemét. Romlott a kapcsolatuk? – A mindenkori kormánynál a mindenkori ellenzék mindig aktívabb az egészségügy megmentésében, hiszen kisebb a felelősségük. A tényleges eredmények tekintetében azonban nem látok különbséget a politikai erők között az elmúlt húsz évben. Mi mindig szakmai alapon fogalmaztuk meg elvárásainkat, a véleményünkre nem volt befolyással az, hogy ezt kinek mondjuk. Sem a kormányváltás előtt, sem utána nem kaptunk személyre szabott kritikát nagypolitikai szereplőktől, függetlenül attól, hogy a Fideszt vagy az MSZP-t veszem alapul. Persze az is lehet, hogy nem tudok olvasni a sorok között. Ha csak a statisztikát nézzük, akkor úgy lehet kalkulálni, hogy a rezidensek, fiatal orvosok többsége Fidesz-szavazó lehet. Úgy tűnik, egyelőre nem jött be a számításuk. Csalódtak? – Ebből a szempontból hosszú évek óta nem jön be senkinek a számítása, aki ebből a hivatásból akar megélni. Ki ebben csalódott, ki abban.Úgy tűnik, sokan azért nem tudnak azonosulni az orvosok problémáival, mivel – nagyon leegyszerűsítve – sok luxusautót látnak a kórházak parkolóiban… – Az orvosok megélhetéséről, körülményeiről, kilátásairól a társadalom többségében kialakult kép nincs összhangban a valósággal. A felvetett kérdést sokszor megkapom, és azt szoktam rá mondani, hogy össze kell számolni azokat a luxusautókat – van belőlük 4-5 –, meg a többi autót – olyan 10-20 lehet –, majd pedig meg kell nézni, hogy az adott intézményben mennyi orvos és szakdolgozó van – ki fog derülni, hogy többségük tömegközlekedéssel jár a munkahelyére. A rezidenseknek 200 ezres kezdő fizetést követelnek. A kritikusaik azt mondják, hogy ez egyfelől bérfeszültségeket okozna, másfelől nincs rá pénz, hiszen az ország harcban áll – többek között – az államadóssággal, és ha a tanárok nem kapnak többet, illetve a korkedvezményes nyugdíjasoknak is vissza kell jönniük dolgozni, akkor Önök miért „kiabálnak”.– Az elvárásunk az, hogy a teljes bér­skála rendezésre kerüljön, például egy kezdő szakorvos is 300 ezer forintot vihessen haza. Ez még mindig csak ötöde a nyu­gati béreknek, igyekszünk a magyar rea­litásokhoz igazodni. GDP-arányosan az elmúlt években 2 százalékot kivontak az egészségügyből, így a nemzeti össztermékből való részesedésünk a 4 százalékot felülről súrolja, ami 1,5 százalékos elmaradást jelent a visegrádi országokhoz képest. Ha ezt a 400 milliárd forintot visszakapná az egészségügy, azzal érdemben lehetne csökkenteni a feszültséget, de első lépcsőben már 100 milliárd forint plusz is visszavágná az elvándorlás ütemét. Sajnos a Semmelweis-tervben a bérrendezésre vonatkozóan semmi konkrét vállalás nincs, márpedig önmagában a forráskoncentrációval – ami egyébként szükséges – nem lehet megoldani az egészségügy problémáit. Tudjuk, hogy a diplomások más ágazatokban is keveset keresnek, de az egy fontos különbség, hogy a migráció az orvosok esetében az egész ágazatot veszélyezteti – hiszen a tanárok kevésbé vándorolnak ki külföldre.

Az Európai Unió irányelvei szerint minden tagországban a kilométer-használattal arányosan kell fizetni az útdíjat. Magyarországon ezen irányelvnek való megfelelési kényszer miatt régóta tervezik az úgynevezett e-útdíj bevezetését, azonban a válság és a politika közbeszólt. A gazdaság fellendítését szolgáló Széll Kálmán-tervben szerepel a kiépítés tendereztetése, amit egy éven belül meg kell tennie a kormánynak.

Kik azok, akik felmentést kérhetnek a munkahelyükön, ha nem aludták ki magukat, vagy akiknek egy kisebb nátha is elegend ahhoz, hogy ne dolgozzanak aznap? És akiknek még a gerincoszlopuk csontsŐrŐségét is megvizsgálják, mieltt beválasztják ket? Válasz: a vadászpilóták. Kocsis Csabával beszélgettünk a kecs­keméti légibázison.

A miniszterelnök úr „elvárja” a rendvédelmi dolgozóktól, hogy „minden körülmények között” a rend pártján álljanak a rendbontókkal szemben – tolmácsolta Szijjártó Péter a szakszervezeti vezetőkkel folytatott kedd reggeli, újfent eredménytelen kormányfői tárgyalások után Orbán Viktor üzenetét. Ez a legmagasabb szintű kinyilatkoztatás lényegét tekintve szimpla vádaskodás: úgy próbálja beállítani a nyilvánosság előtt a rendőrök és a tűzoltók fellépését szerzett jogaik védelmében, mintha a szakmai érdekképviseletek az utcán randalíroznának, veszélyeztetve az éppen őrájuk bízott közrendet.

Több mint négy évtizeden keresztül segített nekünk eligazodni a várható idjárás rejtelmeiben. Tíz évvel ezeltt a nézk t választották a leghitelesebb ni meteorológusnak, kiemelked szakmai munkásságáért pedig Pro Meteorológia Emlékplakett miniszteri kitüntetést kapott. A napokban elhunyt H. Bóna Márta utolsó interjúját a Heteknek adta.

A Vorwerk legsikeresebb terméke a Kobold porszívó, amely ötletességével a magyar feltalálók kreatív gondolkodásától sem állt volna távol. A nyolcvan éve tartó siker­sztorihoz azonban szükség volt a németekre jellemző precizitásra, kitartásra, a sorozatos fejlesztések gyors alkalmazására is. A korát megelőző készülék prototípusát az 1920-as évek végén seprűnyélből, vászonzsákból és egy gramofonmotorból  szerkesztették össze. Ma már olyan prémiumkategóriás világmárkává lett, amelynek alkalmazását orvosok is ajánlják.