Az Ön neve elválaszthatatlan az időjárás-jelentés műfajától, hiszen évtizedek óta láthatjuk a különböző tévécsatornák műsorain. Hogy kezdődött ez a történet?
–ŰPályám kezdetétől az előrejelzés területén dolgoztam, a hatvanas évek végén kaptam először felkérést a Magyar Televíziótól, de mivel hamarosan gyesre mentem, átmenetileg háttérbe szorult ez a munka. Az igazi áttörés a nyolcvanas évektől kezdődött. Akkoriban még kevesen forogtunk ebben a körben, az időjárás-jelentés fokozatosan vált népszerűvé, a mondanivalónk képi megjelenítésének javulása hozta meg a műfaj sikerét.
Mennyire népszerű a meteorológusok körében a médiában való szereplés? Egyáltalán, hogy választják ki őket erre a feladatra, ki az alkalmas szereplő?
–ŰMindig kettőn áll a vásár. Sok a jó szakember, de ha valaki drukkos típus, nem tudja jól előadni a mondanivalóját. Más kérdés, ha minden jól is megy, elfogadja-e őt az adott médium. A közrádiónál meglehetősen szigorúak a követelmények, mikrofonbizottság vizsgálja meg a jelentkezők alkalmasságát és adnak engedélyt a megszólalásra, mindezt megelőzően azonban járni kell az általuk szervezett beszédtechnikai oktatásra.
Az MTV-nél csak az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai dolgozhatnak, de számos médiumban is a mi hivatalos jelentésünket olvassák be. Vannak azonban olyan kereskedelmi csatornák, amelyek nem tőlünk rendelik meg a prognózisokat, hiszen számos magáncég is működik a szakmában. Sajnos ez a felállás időnként zűrzavart szül, mert így nem kapnak egységes információt az emberek.
Éppen most válaszoltam egy olyan panaszos levélre, amelyik hozzánk érkezett. Újból a szemünkre hányták, hogy nem vált be az, amit a prognózisban hallottak. A válaszomban összevetettem azt, amit mi mondtunk, azzal, amit a magáncégek jelentettek – egyértelmű volt a különbség.
Valóban nem világos sokunk számára, hogy a hivatalos meteorológiai intézet mellett magáncégek is működnek. Honnan tudhatjuk, hogy mikor kit hallgatunk? Sőt, mi alapján készülnek a prognózisok, hogyan adódhatnak jelentős eltérések a különböző előrejelzések között?
–ŰAz esetleges különbségek abból származhatnak, hogy a kollégák mást-mást emelnek ki a rendelkezésre álló adatokból, emiatt máris máshova kerül a hangsúly. Ha például 5-10 fok várható arra a napra, de a kolléga a 10 fokról beszél, máris félreértés származhat belőle.
Természetesen minden attól függ, milyen forrásokból dolgoznak a kollégák. Az OMSZ az előrejelzéseit számítógépes modellek alapján készíti, az adatok pedig az európai meteorológiai központból származnak (ECMWF – European Centre for Medium-Range Weather Forecast). Ez az intézmény az európai nemzeti meteorológiai szolgálatok tagdíjaiból működik, minden tagország, amely részesedni kíván az időjárással kapcsolatos adatokból, a nemzeti jövedelem alapján számított összeggel hozzájárul a működéséhez. Ennek fejében a világon a legjobb előrejelzéseket kapja. De csak azok, akik tagok, tagok pedig csak a nemzeti meteorológiai szolgálatok lehetnek, a privát cégek tehát nem jutnak hozzá ezekhez az alapinformációkhoz.
Akkor ők mi alapján készítik a prognózisaikat?
–ŰFőként internetről, jellemzően külföldi honlapokról töltik le az információkat.
Gyakran az előadásmód is eltérő, Önök megszokott szakkifejezéseket használnak, míg mások lazábban fogalmaznak.
–ŰA lazább stílus még önmagában nem nevezhető rossznak, ha kellő szakmaiság áll mögötte, bár elterelheti a figyelmet a lényegről.
A lényeg tehát az, hogy az OMSZ-nek nincsenek saját műholdjai, saját mérései, hanem az említett európai központi intézettől kapják az információkat.
–ŰMűholdjaink természetesen nincsenek, ez igen költséges luxus lenne, de nagyon sok saját hazai mérőállomással rendelkezünk, ahonnan akár tíz percenként is kapunk adatokat. Komoly tagdíjat fizetünk azért, hogy műholdképeket kapjunk, ezzel szintén nem rendelkeznek a magántársaságok. Hasonlóképpen radarjuk sincs, mi hármat működtetünk, melyek szinte teljes egészében lefedik az ország területét, így vagyunk képesek előrejelzést, illetve riasztást adni a veszélyes időjárási viszonyok esetén.
Konkrétan hogyan készülnek a prognózisok, mit kapnak az ECMWF-től?
–ŰRöviden fogalmazva egy hatalmas adathalmazt kapunk, melyet itt helyben dolgozunk fel és készítünk belőle előrejelzéseket. Az ügyeletes meteorológusaink ezeket elemzik és fordítják le hétköznapi nyelvre, hogy milyen időjárás várható aznapra, illetve a következő időszakra.
Hogy lehet előre jelezni a nagy kiterjedésű frontok mozgását? Mi alapján tudják „megsaccolni”, hogy egy felhőrendszer érint-e bennünket, hogy hol lesz holnapra, milyen sebességgel érkezik, hoz-e csapadékot, meddig marad nálunk stb.?
–ŰRengeteg mérési pont van világszerte, az ezekről befutó adatokat alapul véve egy számítógépes program az áramlás, a hőtan, illetve a hidrodinamikai egyenletek alapján kiszámítja a frontok jellemzőit, illetve modellezi a mozgásukat. Akár háromórás előrejelzést is készít a várható helyzetről, a csapadék mennyiségéről és fajtájáról.
Egy front az élete során állandóan változik, melyet számos körülmény befolyásolhat, például nagyobb hegységek. Ezért a komputer az Alpok vonulatát, de a Kárpát-medence sajátos hatásait is figyelembe veszi a modellezésnél.
Milyen sajátosságokra gondol?
–ŰAz ország északnyugati határán fekvő Dévényi-kapu komoly befolyással bír az ország időjárásának alakulására. Ez a terület az Alpok, illetve a Kárpátok találkozásánál fekszik, itt van a Morva dunai torkolata, ezen a területen érkezik be az uralkodó szél az országba. Emiatt a Győr–Budapest–Szeged vonala nagyon érzékeny az ilyen irányú szélre. A medence másik sajátossága télen szembeötlő. Barátságtalan hideg napokat okoz az úgynevezett „hidegpárnás helyzet”, amikor a hideg köd „ráül” az országra. Ilyenkor a Kárpátokon kívül ragyogóan süt a nap, míg nálunk kellemetlen hideg az idő. Ilyenkor mondjuk félig viccesen mi, meteorológusok, hogy „Bárcsak jönne már egy hidegfront, hogy megenyhüljön az idő!” Ez ugyanis kifújja a beszorult hideg levegőt a medencéből, és kisüt a nap, mindjárt más lesz a közérzetünk.
Mindenki kíváncsi tavasszal arra, hogy milyen nyarunk lesz, ősz végén pedig arra, milyen tél várható, de létezik-e megbízható prognózis ilyen hosszú távra? Hány napos időjárás-jelentést vehetünk készpénznek?
–ŰKilencvenszázalékos prognózis csupán 1,5-2 napra vonatkozhat, de a 3-4 napos előrejelzés is legalább nyolcvanszázalékos biztonságú.
Visszatérve a médiaszereplésekre, mennyiben más az időjárás-jelentő meteorológusok munkanapja a kollégáikéhoz viszonyítva?
–ŰA munkabeosztásuk semmiben sem tér el a kollégáikétól, ők a szabadnapjukon mennek a felvételeket elkészíteni.
És azt a prognózist mondják el, amit az intézetben a kollégáik készítettek?
–ŰAzokat a térképeket, amelyeket láthatunk az MTV műsorában, a televízió készíti el, de az elhangzó szöveget a szereplő kolléga maga írja meg.
Vicces látvány lehet, amikor a meteorológus egy teljesen üres kék színű háttér előtt állva mutogatja, hol milyen idő várható, ők ugyanis menet közben nem látják azokat a grafikákat, amiket mi, nézők. Hogy tanulható ez meg?
–ŰOlyan ez, mint a hátramenetben való tolatás. Egy idő után már tudja az ember, ha így emelem fel a kezemet, akkor Budapestre mutatok, ha meg így, Nyíregyházára. A lényeg az, hogy az irány stimmeljen.
Nézőként mondom, elég kellemetlen, amikor az időjós a nagy igyekezetében kitakarja országunk egy részét.
–ŰEzen a helyzeten nemigen tudunk változtatni, hiszen Magyarország hosszában terül el, ezért nehéz úgy mozogni, hogy semmit sem takarunk ki. Ha erre törekednénk, akkor mi nem lennénk láthatók a képernyőn. Ezért inkább sétálgatunk, és arról beszélünk, amit éppen nem takarunk ki. Németországban könnyebb a meteorológusok helyzete, nekik kedvez az ország formája.
A szakmabeliek azt hangoztatják, hogy csak meteorológusok mondhatják el az időjárás-jelentést, mert ők a hitelesek, de megtanulni bárki megtudná azt a rövid szöveget, nem?
–ŰTudni kell, hogy a felvételeknél nincs súgógép, fejből mondjuk a mondanivalónkat. Két és fél percig folyamatosan és tökéletesen kell beszélnünk és mutogatnunk. Ezt úgy lehet jól megcsinálni, ha tudom, hogy miről beszélek. De aki nem tanulta ezt a szakmát, az nem érti, annak be kell magolnia a szöveget. Ez a különbség a szakember és a laikus között. Tőlem akár élő adásban is kérdezhetnének, mert tudom, hol jár most a front, hol lesz holnap, mi lesz ennek a következménye és miért.
Jó példa erre egy, a kilencvenes évek derekán történt eset. A Magyar Televízió délutáni adásfelvételére igyekeztem. A kétórai kezdés miatt egy órával korábban szoktam időzíteni az érkezést, hogy legyen idő az előkészületekre, a sminkelésre, a ráhangolódásra. Aznap meglepően jó volt a városban a közlekedés, így korábban érkeztem. Kényelmesen beléptem a szobámba, ahol izgatottan fogadtak a kollégák. Elhadarták, mekkora baj van, ma egy órakor kezdődik az adás, már induljak is, mert én fogok beszélni. Öt perccel az adás előtt úgy, ahogy voltam, lesiettünk a stúdióba, a kezembe nyomtak néhány hevenyészett térképet, és az alapján kellett rögtönöznöm élő egyenes adásban a következő napok várható időjárásáról. Csak néhányunk titka maradt az eset.
2011. 06. 10. (XV/23)
