Továbbgyűrűznek a hullámok az egyesült államokbeli pedofil katolikus papok körül kirobbant botránysorozat és az amerikai igazságügy-miniszter, John Aschroft által indított "Cukros bácsi hadművelet" kapcsán. Mint arról korábbi számainkban többször beszámoltunk, az FBI adataira és más forrásokra támaszkodva eddig példátlan volumen? az a felgöngyölítési akció, amely internetes gyermekpornó-hálózatok felszámolására irányul, s amelyben pedagógusok, edzők, rendőrök, egészségügyi szakemberek mellett nagy számban lepleződtek le reverendát viselő "cukros bácsik" is. 

Minden túlzás nélkül állítható, hogy egy társzoszi születésű farizeus, Saul gyakorolta a legnagyobb hatást az európai kereszténység kialakulására. A család Kilikia tartomány fővárosának tehetős polgárai közé tartozott. Római polgárjoggal rendelkeztek, ami egy embert akkoriban magasan társai fölé emelt a polgárjoggal együtt járó kiváltságok következtében. A szülők nem sajnálták az áldozatot az ifjú Saul karrierjének megalapozására: Jeruzsálembe küldték tanulni a legnevesebb rabbihoz, Gamaliélhez, aki a híres Hillél unokájaként a farizeus mozgalom akkori vezetője volt. Iskolájában ezer fiatal zsidó rabbinikus tudományokat tanult, másik ezer pedig a klasszikus görög kultúrát tanulmányozta. Későbbi leveleiből és beszédeiből úgy tűnik, Saul mindkét kurzust elvégezte. Egy oxfordi professzor szerint ez a mai rendszerben öt diploma (!) megszerzésének felel meg.

Január 20-tól kapható a boltokban Bayer István könyve, A drogok történelme, amely az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával, az Aranyhal Kiadó gondozásában jelent meg. A szerző gyógyszerészprofesszor, az országos Gyógyszerész Intézet volt főigazgatója, aki közel negyven évet foglalkozott a kábítószerek témakörével. Hazánkat tizenkét éven át képviselte az ENSZ Kábítószer Bizottságában, melynek elnöke is volt, hat éven át pedig az ENSZ Kábítószer Főosztálya munkatársaként dolgozott. Szaktudását évtizedek óta nemzetközi szinten hasznosítják kábítószer-egyezmények kidolgozásában, nemzetközi szervezetek konzultánsaként, valamint több száz, több nyelven megjelent tanulmányán keresztül. 

Az Egyesült Államokban a nyolcvanas években értek be a hatvanas évek szexuális forradalmának gyümölcsei. A felmérések egyre drámaibban arra mutattak, hogy sokan már gyermekkorban szexuálisan aktívvá válnak, hiszen a szülők generációja ezt nemcsak hogy nem tiltotta, de egyenesen elősegítette. A kilencvenes évek hasonló felmérései viszont arra vallottak, hogy a fiatalkori szex visszahúzódó félben van. Elsősorban az AIDS rémének hatására mozgalmak indultak az önmegtartóztatás, a szüzességnek a házasságig való megőrzése mellett, melyekhez a fiatalok tömegesen csatlakoztak. A tinédzserklinikák forgalma, a tizenéves terhességek, szülések, abortuszok száma visszaesett, sokan már erkölcsi megújulásról kezdtek beszélni. Írásunk az USA Today 2000. november 15-ei számában megjelent cikk alapján készült. 

Korábbi számunkban beszámoltunk már arról a sötét csapdáról, amelyet az internet-pornográfia jelent (A kiberpornó kelepcéje, Hetek 2000. április 29.). A téma azonban egyelőre nem veszít aktualitásából, hiszen a "helyzet fokozódik". A kérdéssel az amerikai New Man (Új férfi) cím? keresztény magazin is foglalkozik XXX-akták címmel (az XXX a pornográf tartalmú termékek hivatalos besorolási kódja az USA-ban) legutóbbi számában, rámutatva, hogy a pornográfia össztüze éppúgy ostromolja a keresztény férfiakat, mint más meggyőződés? vagy akár világi társaikat. A szakemberek a jelenséget egyre inkább a kemény drogok okozta függőséggel állítják párhuzamba, egy pszichológus pedig egyenesen a "szexuális függőség kokainjáról" beszél.

Április végén nagyszabású demonstrációt tartottak Washingtonban a homoszexuális, biszexuális és transzvesztita jogok harcosai. A "Millenniumi felvonulás Washingtonban az egyenlőségért" elnevezés? több százezres megmozdulás helyszíne ugyanaz a National Mall volt, ahol 1997-ben egymilliónál több férfi gyűlt össze, hogy hitet tegyen a házastársi hűség, a családok, a férfi felelősségvállalás mellett. A helyszín megválasztása így aligha lehet a véletlen műve. A legkülönfélébb elnevezés? és hatósugarú meleg szervezetek ugyanis emberi jogaik követelése során félreérthetetlenül a hagyományos erkölcsi értékek gyökeres átalakítására, a család intézményének teljes átértelmezésére, végeredményben pedig a zsidó-keresztény tradícióra alapuló "világrend" megváltoztatására törekszenek, miközben a választási kampányidőszakot kihasználva a korábbinál nagyobb politikai befolyásra is igyekeznek szert tenni.

Régóta dúl már a harc a jóérzés? polgárok és a szex-ipar haszonélvezői között. Nálunk épp a "türelmi zónák" kijelölése borzolja a kedélyeket, de sokan álmodoznak arról, hogy egyes nyugati országokhoz – főleg az Egyesült Államokhoz – hasonlóan egyszer talán a magyar városok utcáin sem kell lesütött szemmel elhaladnunk az újságos bódék mellett, sőt még az este tíz utáni csatornaváltás a tévé távirányítójával sem számít majd a jól megfontolandó lépések közé. Aki azonban azt hiszi, hogy azokban az országokban, ahol a pornográfiát száműzték a közterületek nagy részéről, illetve a külön nem megjelölt csatornákról, a házasságokat és a fia-talokat nem fenyegeti többé ez a kór, az nagyot téved. A gonoszság ugyanis – legalábbis egyelőre – nem vész el, hanem átalakul. A XXI. század beköszöntével egyre inkább tért hódít a "kiberszex" elnevezés? szexuális tévelygés, s az ehhez kötődő függőségek és megrögzöttségek. Az alábbi összeállítás elsősorban a Charisma cím? keresztény magazin 2000. márciusi számában közölt információk alapján készült.

Hollywood kezdettől nem a jó erkölcs oszlopaként és az emberiség legnemesebb eszméinek hordozójaként vonult be a köztudatba. A Los Angeles Times cím? napilap tényfeltáró riportja szerint azonban másfél évtizede olyan irányzat hódít egyre nagyobb teret és termel meszsze a legmagasabb profitot a világ filmgyártásának fővárosában, amely még ott, Hollywoodban is fekete báránynak számít. Ez a "Hollywood másik arcaként" emlegetett, évi négymilliárd dolláros bevételt hozó iparág a pornófilmek – avagy polgári nevükön "felnőtt videók" –gyártása.

Az elmúlt hónapban egy húsz fős, tudósokból és politikusokból álló orosz küldöttség látogatott el Iránba, hogy megtekintse a Perzsa-öböl partján 800 millió dolláros orosz beruházásból épülő buseri atomreaktort. A delegációt Jevgenyij Adamov nukleáris miniszter vezette. Ott-tartózkodásuk során megkezdték a tárgyalásokat további három, polgári célokat szolgáló nukleáris erőm? létesítéséről. Ha a megbeszélések sikerrel járnak, a négy beruházás közel 4 milliárd dolláros bevételt hozhat – persze csak ha az irániak tényleg kiegyenlítik a számlát, teszik hozzá egyesek. Mindez kapóra jönne a már régóta súlyos anyagi gondok között vergődő orosz atomiparnak. A Wall Street Journal viszont amerikai hírszerzési adatokra hivatkozva azt állítja: a jó üzletnek igen nagy ára van. Az oroszok ugyanis csak oly módon tudják az iráni fél vásárlási kedvét fönntartani, ha kutatóik menet közben titokban atombomba-előállítási szaktanácsadást végeznek "reklámáron" – pár százezer dollár zsebpénzért.