Vegyes érzelmekkel fogadták az Északi Szövetség bevonulását Kabulba a helyiek és a terrorellenes koalíció vezetoi is. Bár az afgán fovárosban vége a szigorú vallási törvénykezésnek, a sariának, sokan tartanak attól, hogy megismétlodnek a kilencvenes évek eseményei: az északiak nem békét, hanem véres összecsapásokat visznek a sokat szenvedett Kabulba. 

Kofi Annan és a vezetése alatt álló Egyesült Nemzetek Szervezete kapta az idei béke Nobel-díjat. A norvég Nobel Bizottság szerint a hidegháború befejeztével az ENSZ végre a neki szánt szerepet tölti be: "a világ békéje és biztonsága érdekében tett erőfeszítések élharcosa" lett. Bár sokan siettek gratulálni a főtitkárnak, nem egyöntetűek az elismerések világszerte. Többek felróják Annannak, hogy a ruandai népirtásban, a boszniai tömegmészárlásban és legutóbb az izraeli–libanoni határon elrabolt három katona ügyében ellentmondásosan lépett fel. 

Egy magyar tiszt, Török László ezredes is életét vesztette a hétfői abháziai, ENSZ-helikopter ellen elkövetett támadásban. Az orosz külügyminisztérium a grúz kormánynak a csecsen terroristákkal szembeni engedékenységét tette felelőssé a Mi–8-as helikoptert ért szerencsétlenségért, míg a grúzok szerint az oroszok rendelték el a kodori völgyszoros bombázását. 

Tony Blair brit miniszterelnök élete eddigi legfontosabb beszédében a közösség eszméjén alapuló új világrend körvonalait vázolta fel. A Munkáspárt brightoni konferenciáján Blair hangsúlyozta, hogy a terrorcsapások után megrendült világot "újra kell rendezni". Az új egységet a világ konfliktusainak kezelésére, így például Afrika, Észak-Írország gondjainak rendezésére, és a közel-keleti béke megteremtésére lehetne felhasználni. 

Nagyarányú győzelmet aratott a lengyel baloldal a múlt vasárnapi parlamenti választáson, de a 41 százalékos eredmény nem lesz elég az abszolút többség megszerzéséhez a parlamentben. Figyelemre méltó, hogy a katolikus többség? Lengyelországban, ahol e történelmi felekezet papjai rendszeresen direkt módon igyekeznek döntésükben befolyásolni a híveket, az SLD-UP szövetség (Demokratikus Baloldali Szövetség – Munka Unió) képviselte baloldal a rendszerváltozás utáni legjobb eredményét produkálta.  A lengyel választás nagy szenzációja a legendás Szolidaritás "köpönyegéből előbújt" formációk kikerülése a Szejmből, valamint a jobboldali populista pártok térnyerése. "A baloldal szavazóbázisa rendkívül erős, szervezett, egyértelműen tudja, hogyan fog szavazni. A többi szavazó csak egy dologban volt egységes: el akarták zavarni az eddig kormányzó pártokat, mivel a lengyel gazdasági helyzet rohamosan romlik, a munkanélküliség csaknem 20 százalékos" – mondta a Heteknek Hárs Gábor egykori varsói nagykövet. 

"Gyakorlatias európai vagyok" – mondta Peter Hain európai ügyekért felelős brit miniszter a Budapesti Közgazdasági Egyetemen tartott beszédében. Hain kitért a múlt heti New York-i katasztrófára is: "a támadás barbár tett volt, fenyegető valamennyiünkre nézve" – mondta a brit miniszter, aki hangsúlyozta, hogy ismeri a magyar vezetőknek a terrorizmust elítélő nyilatkozatait, mellyel "egy itteni kis csoport kivételével" mindenki egyetért. 

Nehéz helyzetbe került a jelenleg kormányzó lengyel jobboldal a szeptember végi parlamenti választások előtt: a gyengélkedő gazdaság sürgős reformokat igényelne, ám Jerzy Buzek kormánya nem kockáztathatja, hogy népszerűtlen döntésekkel tovább rombolja az amúgy is megcsappant szavazói rokonszenvet. Az államháztartási reform, a privatizáció felgyorsítása a jelek szerint a jelenleg 50 százalékos támogatottsággal rendelkező és abszolút győzelemre esélyes baloldalra vár, bár kétséges, hogy az exkommunista blokk vállalja-e egy "Bokros-csomag" ódiumát. A magyar jobboldal számára a lengyel választás eddig rossz ómennek bizonyult. Máig emlékezetes, hogy amikor néhány hónappal az MDF 1994-es veresége előtt Lengyelországban a baloldal diadalmaskodott az ottani választáson, a demokrata fórum akkori elnöke, Für Lajos fájdalmasan felsóhajtott: "Varsó elesett!" Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök a balatoni Kelen hajó lépcsőjén, Orbán Viktor magyar és Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő követi. Napszemüvegben a Visegrádi Négyek egyetlen baloldali tagja, Milos Zeman cseh miniszterelnök. Jövőre változhat a csoportkép Fotó: MTIA közvélemény-kutatások szerint a lenyelországi politikai átrendeződés kisöpörheti a parlamentből a rendszerváltás szimbólumainak számító Lech Walesa-féle Szolidaritás mozgalom utódpártját, valamint a jelenleg a jobboldallal kormányzó egykori demokratikus ellenzék, a külügyminiszteri posztot betöltő Bromislaw Geremek professzor fémjelezte Szabadság Uniót is. A választások után valószínűleg akár egyedül is kormányozni képes Baloldali Demokratikus Szövetség (SDL) miniszterelnök-jelöltjének, Leszek Millernek azonban súlyos örökséggel kell szembenéznie. Az 1989-es rendszerváltás óta soha nem volt ekkora ellentét Lengyelország kedvező külföldi megítélése és a hazai peszszimizmus között. A Nyugat a posztszovjet térség egyik élharcosának tekinti az országot, míg a lengyelek többségének rossz a közérzete a gazdasági nehézségek miatt. A munkanélküliség a hivatalos adatok szerint 18 százalék, a nemzeti jövedelem az elmúlt évek 4 százalék körüli növekedése után idén mindössze 2 százalékkal bővül. Buzek miniszterelnök azonnal útilaput kötött pénzügyminisztere talpa alá, amikor Bauc bejelentette: a jövő évi költségvetés hiánya elérheti akár a nemzeti össztermék (GDP) 11 százalékát, 88 milliárd zlotyt, mintegy 6000 milliárd forintot. Eleinte a miniszterek kétkedéssel fogadták Bauc számait, később azonban független szakértők a 93 milliárdos hiányt sem tartották elképzelhetetlennek. Buzek szerint minisztere nem értesítette időben a kormányt a drámai helyzetről, ezért kellett távoznia. Válaszul a döntéssel elégedetlen öt pénzügyminiszter-helyettes is lemondott, még inkább elmélyítve a zűrzavart. Az elmúlt hónapban több "vezéráldozat" is történt a lengyel politikai életben: Buzek elküldte népszerű igazságügy-miniszterét egy csekély jelentőségűnek látszó vita miatt, majd ugyancsak fejek hullottak a védelmi és a kommunikációs minisztériumban, valamint egy állami biztosítótársaságnál korrupciós vádak miatt. 

Khaled Ghazal Fotó: S. L.

Éles támadások érték Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt a genovai G8 csúcstalálkozó idején alkalmazott, orwellinek minősített biztonsági intézkedések és a szabadjára engedett rendőri erőszak miatt. Az olasz ellenzék a belügyminiszter lemondását követelte, miután a több tízezres tüntetések egyik fiatal résztvevőjét a rendőrök agyonlőtték. Az egyre véresebb incidensek kétségessé teszik a világkormányzat csírájaként működő "gazdagok klubja" csúcstalálkozóinak jövőjét. 

A Brüsszelben a napokban megjelent közvélemény-kutatási eredmények szerint csökkent az Európai Unió bővítésének támogatottsága az unió országain belül. Az EU saját felmérése kimutatta, hogy Olaszországban, Dániában, Svédországban és Spanyolországban nagyobb, míg Németországban és Belgiumban kisebb mértékben vesztett a bővítés a népszerűségéből. 

Horvátországban Ivanisevics wimbledoni győzelme félresöpörte a háborús bűnökkel vádolt két tábornok letartóztatása nyomán kitört súlyos kormányválság miatti aggodalmakat. A horvát teniszcsillag hazai köszöntésére megjelent kétszázezres tömeg azonnal megoldást javasolt a hatalmi válságra: az ünneplők egyik transzparense szerint Ivanisevicsnek kellene lennie az elnöknek… A teniszbajnok azonnal politkai szerepet is vállalt: több neves sportolóval nyílt levelet tett közzé, amelyben tiltakozott a tábornokok kiadatását támogató kormánydöntés miatt. "Nem értünk a politikához, de józanul gondolkodó emberek vagyunk, akiket sért az igazságtalanság. Horvátország áldozat volt a háborúban, a katonák és tábornokok pedig hősök" – fogalmaz a nyílt levél, amelyet Ivanisevics mellett többek között Zvonimir Boban, az AC Milan horvát idegenlégiósa, Alen Boksics, a Manchester csatára mellett az Egyesült Államokban szerepelt kosárlabda sztárok, Dino Radja és Sztojko Vrankovics írtak alá.

"Magyarországnak és a többi érintett országnak nem egy délkelet-európai unióhoz kellene csatlakoznia, hanem az Európai Unióhoz. Mindazok a problémák, amelyeket így akarnak kezelni (például a kisebbségi kérdés), azok az EU-n belül oldhatók meg jól" – fejtette ki a Heteknek Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának SZDSZ-es elnöke a napokban a közvélemény elé tárt új német tervekkel kapcsolatban, melyeket a magyar külpolitika értetlenül fogadott. A javaslat ugyanis Magyarországot a balkáni régióhoz, a megalakítandó délkelet-európai unióhoz sorolja, s nyilvánvaló célja, hogy a nacionalista konfliktusoktól sújtott térség ne jelentsen veszélyforrást és többletköltségeket az EU számára. 

Az európai normákat is meghaladja a hamarosan a szövetségi parlament elé kerülő kisebbségi törvénytervezet – mondta Vojislav Kostunica jugoszláv elnök budapesti látogatásán. A törvény várhatóan megoldja az országban élő összes kisebbség problémáit, és az elnök szerint kizárja a diszkriminációt.

Írország uniós partnereit sokkhatásként érte, hogy az ír voksolók többsége népszavazáson elutasította a nizzai egyezményt, aminek következtében egy kis nép sakkban tarthatja az EU-t, és veszélyeztetheti a keleti bővítést. Günther Verheugen, az EU-bővítésért felelős biztosa sietett megnyugtatni a tagjelölt országokat afelől, hogy az unió határozott szándéka befejezni a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végére. Bár csak az ír alkotmány követeli meg a szerződés népszavazásra bocsátását, az osztrák jobboldali Szabadságpárt jelezte: támogatja, hogy Ausztria is tartson referendumot a témáról. 

Száz év óta először tudott ismételni a Munkáspárt Nagy-Britanniában. Nem is akárhogy: Tony Blair egyszerűen elsöpörte a konzervatív reményeket. A miniszterelnök szerint az emberek olyan politika mellett álltak ki, amelyben "a fej és a szív jó házasságban él egymással, és ahol az ambíció együtt tud működni az együttérzéssel. Az emberek elhitték, hogy lehet egyszerre jól vezetni a gazadaságot, együttműködni az üzleti körökkel és ugyanakkor érvényesíteni a szociális igazságosság és egyenlő esélyek céljait is". 

Először tartotta Közép-Európában, egy frissen felvett tagállam fővárosában ülését az Észak-atlanti Szövetség Szervezete és az Európai Unió közös külügyminiszteri értekezlete. A George Robertson NATO-főtitkár által történelmi találkozóként értékelt rendezvény fő témája a balkáni válság és az amerikai rakétavédelmi tervezet volt. A nyugati sajtó Colin Powell amerikai külügyminiszter vereségének tekinti, hogy az európai szövetségesek – főként Németország és Franciaország – nem hajlandóak elismerni: az úgynevezett lator államok rájuk nézve is fenyegetést jelentenek. A macedón válsággal kapcsolatosan Robertson egyértelművé tette, hogy a demokratikusan megválasztott kormány ellen fegyvert ragadó albán felkelők nem ülhetnek le a tárgyalóasztalhoz.

"Nem feledkeztünk meg a zsidó kárpótlásról, nem csuktuk be a dossziékat. Már a második világháború utáni nehéz körülmények között is, amikor Franciaország romokban hevert, jelentős munka folyt a kárpótlással kapcsolatban" – válaszolt lapunk kérdésére Alain Pierret, Franciaország volt izraeli és vatikáni nagykövete a második világháborúban elkobzott franciaországi zsidó vagyon visszaszolgáltatásáról tartott budapesti előadásán. Pierret szerint Magyarországon is még évtizedeken át viták fognak folyni a holokausztról.

Európa aggódik, miután a közelmúltban a Balkánon szolgált hat olasz és több, más nyugat-európai országból származó NATO-katona halt meg leukémiában. Egyes vélemények szerint egy Horvátországban szolgálatot teljesített magyar katona halála is ide kapcsolódik. A közvéleményt erősen foglalkozatja a kérdés: nem az uránmagos NATO-lövedékek okozták-e a "Balkán-szindrómát". Miközben az Észak-atlanti Szövetség illetékesei határozottan tagadják, hogy összefüggés lenne a gyengített uránt tartalmazó lövegek és a rejtélyes megbetegedések között, az oroszok szerint a NATO "szeméttelepként" használta Jugoszláviát az 1999-es bombázások idején. Jugoszláv orvosok rámutattak: a következő tizenöt évben harminc százalékkal nőhet a rákos megbetegedések száma a bombázott területeken. 

Mintegy kétszázötven híresség, közöttük az USA két egykori elnöke is azzal büszkélkedhet, hogy földön kívüli teleknek a tulajdonosa. Az eredeti Star Trek filmsorozat színészei közül már tizenöt, míg a NASA munkatársai közül harminc kapott kedvet ahhoz, hogy bolygónkon kívül vásároljon földterületet magának. Hárommillió parcellát térképeztek fel eddig a Holdon, de a vevők száma még nem érte el a háromszázezret. Aki szeretné ilyen furcsa ajándékkal meglepni szeretteit, ismerőseit kései karácsonyi ajándékként, most Magyarországon is megteheti az interneten keresztül – potom 49 ezer 900 forintért.