hetilap

Pierret szerint csodálatra méltó erőfeszítéseket tettek a franciák a háború befejeztével annak érdekében, hogy kártalanítsák azokat, akik a világháborúban szenvedtek, és nem csak a zsidókat. A volt nagykövet szerint a franciák a kártérítés kilencven százalékát lebonyolították, sokak esetében egyszer s mindenkorra elrendeződött a kárpótlás már az 1940-es években. Amikor a koncentrációs táborokból hazakerültek a volt foglyok – köztük nem zsidó franciák is –, számosan nem kértek kompenzációt, minél előbb felejteni akartak, és hozzáfogni a rendes tevékenységhez – fejtette ki Pierret a Heteknek, s egyben utalt arra, hogy Magyarországot is szóba lehet hozni az ügy kapcsán, hiszen az emlékezést itt is nehéz megoldani. Pierret szerint Magyarországon is még évtizedeken át viták fognak folyni a holokausztról. 

A volt nagykövet rámutatott, hogy 1995-ben Jacques Chirac köztársasági elnök maga ismerte el, hogy a franciák jóvátehetetlen bűnöket követtek el a zsidók ellen: "A francia állam kiszolgáltatta polgárait hóhérainak" – idézte Pierret Chiracot. "Ötven éven át súlyos, mélyreható vita folyt arról, hogy a Vichy-kormány Franciaországot képviselte-e. A vita eredményeképp arra a következtetésre jutottak a franciák, hogy a Vichy-állam nem képviselte Franciaország szellemét, ellenállását, bár fizikailag létezett" – mondta Pierret, aki kiemelte: bár Jospin jelenlegi miniszterelnök a háború idején csak 12-13 éves volt, mégis hangsúlyozza, hogy vállalni kell a felelősséget.

Pierret előadásában elmondta, hogy a második világháború előtt 330 ezer – akkori hivatalos kategória szerint – izraelita élt Franciaországban, jelentős részük Kelet-Európából érkezett, nagyobb biztonságot remélve. 76 ezren pusztultak el táborokban, 3000-en éhen haltak; a sors keser? iróniája, hogy olyan francia internálótáborokban, ahová németként zárták be őket, vagy kifejezetten a német megszállók kérésére. 80 ezren eltűntek a világháború zűrzavarában. 

A koncentrációs táborok felszabadulásával azonban nem tűnt el az antiszemitizmus Franciaországban sem: egy 1946-os közvélemény-kutatás szerint a franciák 36 százaléka ellenszenvesnek találta a zsidókat. 

A mostani franciaországi kárpótlás főként a világháborúban zsidókra kirótt pénzbírságokra, a zsidó cégek "árjásítására", s a zárolt bankszámlák, biztosítási szerződések, értékpapírok vizsgálatára irányul. Pierret elmondta, hogy a németek irányítása alatt rendszeres fosztogatás folyt zsidók vagyona ellen, aminek következtében 100 ezer műtárgy veszett el a világháborúban; 70 ezer lakást teljesen kiürítettek a németek, ennek több mint felét Párizsban – 27 ezer vasúti vagont tett ki az elrablott értékek mennyisége. 

1997-ben alakult meg az elkobzott zsidó vagyon kivizsgálására egy bizottság miniszterelnöki határozat alapján. Pierret elmondta, hogy 6225 egyéni kérelem érkezett eddig a bizottsághoz, melyek alapján átlagosan 20 ezer dollár érték? kártérítési ajánlást fogalmaztak meg. A 8,8 milliárd frank 90 százalékát már visszajuttatták a kárpótoltaknak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek