Goran Ivanisevics, az új horvát wimbledoni bajnok megérkezik a spliti kikötőbe. A hősök gyorsan változnak
Goran Ivanisevics szülővárosának, Splitnek a lakói igazán hálásak voltak az újdonsült bajnoknak, hiszen a háborús bűnökkel vádolt horvát tábornokok kiadása miatti dühük a bajnok győzelme felett érzett örömbe csapott át. A teniszcsillag nem is volt hálátlan: popsztár módjára ledobálta magáról ruháit, és az őt ünneplő tömeg közé dobta. Joggal sóhajtottak fel a horvát vezetők: bárcsak később jelentették volna be, hogy Horvátország kész kiadni a tábornokokat az ENSZ által alapított hágai Nemzetközi Bíróságnak, akkor a kutya sem törődött volna a sokak számára gyászos eseménnyel. Így viszont Racan miniszterelnök fő koalíciós partnere, a szociálliberális párt négy minisztere azonnal lemondott, hiszen a nemzetközi nyomás hatására a horvát vezetés kénytelen volt beleegyezni a tisztek kiadatásába annak nyomán, hogy a szerb miniszterelnök is átadta Szlobodan Milosevics egykori jugoszláv elnököt a hágai Nemzetközi Bíróságnak.
A válság akkor robbant ki, amikor Carla Del Ponte, a bíróság főügyésze nyilvánosságra hozta az eddig titkos vádirat létezését, és követelte a horvát vádlottak kiadását. Bár nem nevezte meg a tiszteket, és a vádpontok sem ismeretesek pontosan, a kormány szerint az 1993–95-ös támadásokról van szó, amikor is a horvát csapatok az ország területének mintegy harmadát visszaszerezték, miután a szerbek elfoglalták azt az 1991-es háborúban. Racan szerint az egyik valószín? vádlott, Rahim Ademi – a legmagasabb rangú albán származású tábornok a horvát hadseregben – készen áll a bíróság előtti megjelenésre.
Ante Gotovina, az azóta már visszavonult másik tiszt, a francia idegenlégió egykori tagja viszont nem hajlandó erre.
1995-ben legalább százötvenezer szerb menekült el az országból és több százat öltek meg a bosszúra szomjas horvátok. Sok horvát számára rendkívül nehéz elfogadni, hogy honfitársaik is követhettek el háborús bűnöket, ölhettek meg civileket, amikor legalább tízezer horvát vesztette életét, több százezren kényszerültek elmenekülni otthonukból, és az ország jó részét szerb bombák pusztították el.
Sok horvát még ma is abban a hitben él, hogy ők voltak a háború egyedüli áldozatai. A reformok mellett elkötelezett Racan szerint az egész országnak példát kell vennie a sikeres teniszezőről, akinek sikerült legyőznie saját gyengeségeit. Horvátország is csak így tudja elnyerni a fődíjat, az európai integrációt, és csak így menekülhet meg a balkáni ingoványtól és a nemzetközi elszigetelődéstől – mutatott rá Racan.
Ivica Racan horvát miniszterelnök. Szembenéz a tényekkel Fotó: Reuters
2001. 07. 14. (V/28)
