A háború utáni iraki rendezés volt a fő témája George W. Bush amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök hét eleji belfasti találkozójának, amit a szövetségesek gyors katonai sikerei tettek indokolttá. Nem világos, sikerül-e áthidalni az ENSZ szerepével kapcsolatos nézeteltéréseket: az USA nem látszik hajlani arra, hogy a humanitárius segítségen túl a politikai rendezésben is részt vegyen a világszervezet, amit egyébként hat arab öbölállam is támogat. Washington egy átmeneti kormányzatot készül felállítani a harcok befejeztével Jay Garner nyugállományú amerikai tábornok vezetésével, de a hatalmat igyekeznek mihamarabb átadni egy iraki képviseleti kormányzatnak. 

A muszlim világ a mecsetektől kezdve az interneten át az utcákig egyre radikálisabb vallási szóhasználattal él, amikor az Amerika vezette iraki támadás miatti haragját fejezi ki. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára szerint az arabok "rendkívül szomorúak és dühösek". A DPA hírügynökség értesülése szerint a szíriai nagymufti felszólította a muszlimokat, hogy minden módon támogassák Irakot, "beleértve a mártírakciókat is".

"Szaddám soha nem hagyja abba a hazudozást, amíg valaki nem állítja meg" – jelentette ki Colin Powell amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tartott beszédében, amelyben részletesen kifejtette az Irak elleni amerikai vádiratot. 

Az Irak ellen tervezett támadás körül kibontakozó bonyodalmakat az Európai Unió vezető hatalmainak számító Franciaország és Németország nyilvánvalóan dédelgetett álmuk megvalósítására, az EU politikai szerepének megerősítésére igyekeznek felhasználni. A britek ellenben teljes mellszélességgel kiállnak a hajthatatlannak látszó amerikai szövetségesek álláspontja mellett: fogytán a türelem, mivel eddig nem sikerült cáfolni az iraki tömegpusztító fegyverek létezését. Orosz titkosszolgálati források szerint február második felére valószínűsíthető a Szaddám Huszein rendszerét megdönteni hivatott katonai beavatkozás. Tony Blair brit miniszterelnök kijelentette: akár a támadást legitimáló újabb ENSZ-határozat nélkül is kész az USA és Nagy-Britannia a háborúra. Ugyanakkor a napokban fölröppentek olyan híresztelések is, miszerint a válság megoldását jelentené Szaddám esetleges száműzetése, bár az iraki diktátor aligha tud megfeledkezni a hágai Nemzetközi Törvényszék elé állított Milosevics sorsáról. 

"Az a célom, hogy az egyesítés után Európa hatékony legyen a polgárok számára, külpolitikailag pedig valódi globális tényezőként tudjon fellépni, hatással a világ dolgaira" – nyilatkozta lapunknak a héten Budapesten tartózkodó Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök, aki egyben alelnöke az Európai Unió intézményi reformjának kidolgozásáért felelős európai konventnek. 

Az Európai Unió e heti koppenhágai csúcstalálkozóján tíz új tagállam kapja kézbe a 2004-es belépésre jogosító meghívóját. A tejkvótákról és mezőgazdasági támogatásokról szóló éles viták közepette azonban kevesen érzik át a pillanat történelmi jellegét. Az uniós vezetők sokak szerint gyér munkát végeztek az elmúlt időszakban: az EU költségvetése és intézményei még mindig inkább a múltat idézik, mintsem a jövőt.

A rendkívüli biztonsági intézkedéssekkel kísért prágai NATO-csúcstalálkozót sokkal inkább a szövetség útkeresésének jegyében rendezték, mintsem a hét új tagjelölt felvételi meghívójának ünneplésére. A tizenkilenc tagállam vezetői a szakértők szerint sorsdöntő kérdés előtt állnak: ha az Észak-atlanti Szövetség nem lesz képes gyors reagálású erőket felállítani és elektronikus úton összekapcsolni őket, akkor könynyen átalakulhat olyan politikai klubbá, melynek katonailag legfejlettebb tagjai a nemzeti érdekeiknek megfelelően fognak fellépni – a szövetségen kívül. 

A magyar kormányfő múlt heti washingtoni fogadtatása látványosan cáfolni látszik azokat a jobboldali támadóit, akik szerint Medgyessy hatalomra jutásával ügynökmúltja miatt elszigetelődik a magyar külpolitika, az ország. Komolytalannak tűnnek azok az érvek is, hogy a baloldali kormány ármányokkal és túlzott ígéretekkel, felajánlásokkal érte el a Bush–Medgyessy-találkozót, valamint a nyugati sajtóban az előző kormány számláját terhelő kritikák megjelenését. A jelenlegi magyar diplomácia mintha éppen tágítaná az előző kormány alatt leszűkült mozgásterét: Kovács László külügyminiszter "több Amerikát" ígér a magától értetődő uniós irányultság mellett, és Oroszországnak is nagyobb szerepet szán a mostani vezetés.

A békés amerikai hétköznapokat éri leginkább sorozatos támadás Washington környékén: a szörny? gyilkosságok véletlenszerűen kiválasztott célpontjai tankoló emberek, vásárlásukat végző vagy éppen füvet nyíró polgárok és iskolába igyekvő diákok. Az orgyilkos vagy -gyilkosok rendőrségi források szerint tízmillió dollárt követelnek, de nem világos, mit ígérnek cserébe, hiszen nyilvánvalóan nem a pénzszerzés volt a fő céljuk, amikor október elejétől tíz embert valósággal kivégeztek. 

"A szabadságot az első pillanatban nem egyértelműen jó dolog megtapasztalni. A szabadság nagyon nehéz is tud lenni, sok felelősséggel tud járni. Saját magamon tapasztaltam meg, amikor én diszszidáltam" – mondja Gere Ádám, a libertárius alapelveket követő Hayek Társaság elnöke, aki szerint a rendszerváltozáskor az ország Nyugatra disszidált. A liberális kifejezés eredeti értelme sokak szerint mára elhalványult, a klasszikus liberalizmust követők ma már libertáriusoknak nevezik magukat, így az 1999-ben alapított Hayek Társaság tagjai, akik a korlátozott állam, a radikális adócsökkentés és a nem monopolisztikus társadalombiztosítási rendszer mellett teszik le voksukat. Gere kulcsszerepet vállalt a magyarországi tőkefedezeti nyugdíjrendszer kidolgozásában és bevezetésében. "Nagyon hisz" a laissez faire, "tenni hagyni" kapitalizmusban és abban, hogy ez az emberiség együttélésének legszolidárisabb módja. 

A spanyol kormány az ETA baszk szeparatista terrorszervezetet tette felelőssé a Santa Pola üdülővárosban elkövetett vasárnap esti véres robbantásért, melynek nyomán egy hatéves kislány és egy ötvenhét éves férfi vesztette életét. Aznar kormánya kemény bosszút ígért a terrorszervezet és annak politikai szárnya ellen. 

"A NATO-nak valóban alkalmazkodnia kell a 21. század új valóságához, így küzdhet legjobban a terror ellen" – mondta Bush amerikai elnök nemrégiben lengyel újságírók előtt, majd hozzátette: "Csapatainknak könnyebbeknek és gyorsabbaknak kell lenniük a csapásméréshez. Elitalakulatokat kell felállítanunk, hogy egy percen belül reagálni tudjanak." 

A NATO és Oroszország hivatalosan is egyesítette erőit kedden az új NATO–Orosz Tanács felállításával, mely "Vancouvertől Vlagyivosztokig" terjedő területen lesz felelős a biztonsági együttműködésért. A szeptember 11-ei támadás felgyorsította a közeledést, és az addig inkább Kína felé tájékozódó oroszokat észak-atlanti irányba fordította. Cserébe az oroszok szemet hunynak a három balti állam NATO-belépése fölött, amivel újabb fontos mérföldkő kerül Európa "újraegyesítésének" útjára. Bársony András külügyi államtitkár a Heteknek hangsúlyozta: azok az országok a stratégiai partnerek, amelyek képesek érdemi együttműködésre, ezért nem kell megütközni a NATO–orosz közeledésen. 

Hollandiában még sokáig mindenki emlékezni fog arra, hogy az ország újkori történelme első politikai gyilkosságának híre hol, milyen foglalatosság közben érte. Pim Fortuynnak, a különc és szókimondó politikusnak a halála rányomta bélyegét a szerdán megtartott parlamenti választásokra: többé már nem lehet megkerülni az eddig a szőnyeg alá söpört, de általa felvetett témákat, mint amilyen a bevándorlás kérdése is. Figyelemre méltó, hogy az emberek Európa-szerte ugyanazon okoknál fogva büntetik kormányaikat jobboldali szavazataikkal: félnek a bevándorlástól, a növekvő bűnözéstől, és azt tapasztalják, hogy a hatalmi elit elidegenedett tőlük. 

Hugo Chavez venezuelai elnök visszatért, miután a múlt heti államcsínykísérlet néhány nap után összeomlott. Ignacio Velazco bíboros támogatásáról biztosította a visszatért elnököt. A főpap a jelek szerint már elfeledkezett arról az időről, amikor az elnök "csuhás ördögöknek" nevezte a papokat.

A felvonulók szerint a nép hatalmáról, a demokrácia erejéről tanúskodott a múlt szombati milliós tüntetés Rómában, Berlusconi miniszterelnök viszont a vállalkozások rugalmasságát félti a tiltakozóktól. A megmozdulást a három legnagyobb olasz szakszervezet kezdeményezte, miután Silvio Berlusconi jobboldali kormánya olyan törvényi változtatásokat tervezett, melyek bevezetésével egyszer?bbé válna a dolgozók elbocsátása. A baloldali tiltakozásra árnyékot vetett a reformok atyja, Marco Biagi kormányzati tanácsadó ellen elkövetett merénylet, hiszen még sokan emlékeznek a hetvenes és nyolcvanas évek politikai gyilkosságaira, melyek akkor rettegésben tartották Itáliát. Berlusconinak már a szövetségesei is megkérdőjelezik, hogy ebben a megosztott helyzetben a miniszterelnök képes-e továbbra is ellátni feladatát. 

Orbán Viktor kabinetfőnöke leintette a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítóját, aki a kisebbségi kérdést firtatta a héten Budapesten rendezett magyar–német szimpóziumon, melyet a magyar–német partnerségi szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A Bundestag német–magyar képviselőcsoportjának elnöke szerint a magyar kormány "kemény hangú leveleket" kap az utóbbi időben Brüsszelből. 

Alacsony részvételi arány és Meciar pártjának, a HZDS-nek az előretörése jellemezte az új szlovákiai megyerendszer közgyűléseit és megyefőnökeit megválasztó szavazást. Szakértők szerint nem csoda, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) egyetlen elnökjelöltjét sem sikerült győzelemre juttatnia, hiszen eleve nacionalista szempontok alapján húzták meg a megyehatárokat, és még mindig nagyon sokakat motivál a magyarellenesség Szlovákiában. 

"Korunk legnagyobb politikai, történelmi lépték? projektje a felkészülés az Európai Unió bővítésére" – mondta Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi nagykövete. A héten megrendezett Parlamenti Európa Klub találkozóján a német politikus hangsúlyozta, hogy bár az egy hónapja nyilvánosságra hozott országjelentés "igen pozitív képet rajzol az előkészületi munkák és tárgyalások helyzetéről", a tagjelöltekkel szemben szigorúbbak a feltételek, mint a mostani tagállamokkal szemben.