Útzárlat Prága belvárosában. Biztonsági kérdések Fotó: Reuters
Az Egyesült Államok szempontjából a kérdés úgy vetődik föl, hogy vajon az európai szövetségesek készek-e az új kihívásoknak megfelelően fejleszteni katonai képességeiket: beszerezni harci repülőgépeket, rádiókat és más digitális kommunikációs eszközöket, fejleszteni a légi szállítást. Az európaiak szerint viszont inkább azzal kapcsolatban merülnek fel kételyek, hogy Amerika mennyire elkötelezett egy valódi multilaterális világ mellett, illetve mennyire érzi azt, hogy a tizennyolc másik – illetve várhatóan 2004-től újabb hét – szövetséges demokráciával nehéz egyeztetni, ha gyorsan kell fontos döntéseket meghozni. Számos konzervatív amerikai politikus azzal érvel, hogy a hivatalos szövetségek immár a múlt részévé váltak, mivel megkötik Amerika kezét, amikor határozottan és saját belátása szerint kíván fellépni. Megfigyelők arra is felhívják a figyelmet, hogy évekbe telhet, amíg a NATO hatékony globális katonai szövetségként jelenik meg, részben az európaiak szűkmarkú hadi költségvetése, részben a tagállamok katonai ereje közötti óriási különbségek, valamint az Amerika vezető szerepe körüli viták miatt.
A prágai csúcs főszereplői. Vita a "készségesek koalíciójáról" Fotó: Reuters
2002. 11. 22. (VI/47)
