hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Varsó újra eleshet
Baloldali fordulat előtt Lengyelország

2001. 09. 03.
Nehéz helyzetbe került a jelenleg kormányzó lengyel jobboldal a szeptember végi parlamenti választások előtt: a gyengélkedő gazdaság sürgős reformokat igényelne, ám Jerzy Buzek kormánya nem kockáztathatja, hogy népszerűtlen döntésekkel tovább rombolja az amúgy is megcsappant szavazói rokonszenvet. Az államháztartási reform, a privatizáció felgyorsítása a jelek szerint a jelenleg 50 százalékos támogatottsággal rendelkező és abszolút győzelemre esélyes baloldalra vár, bár kétséges, hogy az exkommunista blokk vállalja-e egy "Bokros-csomag" ódiumát. A magyar jobboldal számára a lengyel választás eddig rossz ómennek bizonyult. Máig emlékezetes, hogy amikor néhány hónappal az MDF 1994-es veresége előtt Lengyelországban a baloldal diadalmaskodott az ottani választáson, a demokrata fórum akkori elnöke, Für Lajos fájdalmasan felsóhajtott: "Varsó elesett!" Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök a balatoni Kelen hajó lépcsőjén, Orbán Viktor magyar és Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő követi. Napszemüvegben a Visegrádi Négyek egyetlen baloldali tagja, Milos Zeman cseh miniszterelnök. Jövőre változhat a csoportkép Fotó: MTIA közvélemény-kutatások szerint a lenyelországi politikai átrendeződés kisöpörheti a parlamentből a rendszerváltás szimbólumainak számító Lech Walesa-féle Szolidaritás mozgalom utódpártját, valamint a jelenleg a jobboldallal kormányzó egykori demokratikus ellenzék, a külügyminiszteri posztot betöltő Bromislaw Geremek professzor fémjelezte Szabadság Uniót is. A választások után valószínűleg akár egyedül is kormányozni képes Baloldali Demokratikus Szövetség (SDL) miniszterelnök-jelöltjének, Leszek Millernek azonban súlyos örökséggel kell szembenéznie. Az 1989-es rendszerváltás óta soha nem volt ekkora ellentét Lengyelország kedvező külföldi megítélése és a hazai peszszimizmus között. A Nyugat a posztszovjet térség egyik élharcosának tekinti az országot, míg a lengyelek többségének rossz a közérzete a gazdasági nehézségek miatt. A munkanélküliség a hivatalos adatok szerint 18 százalék, a nemzeti jövedelem az elmúlt évek 4 százalék körüli növekedése után idén mindössze 2 százalékkal bővül. Buzek miniszterelnök azonnal útilaput kötött pénzügyminisztere talpa alá, amikor Bauc bejelentette: a jövő évi költségvetés hiánya elérheti akár a nemzeti össztermék (GDP) 11 százalékát, 88 milliárd zlotyt, mintegy 6000 milliárd forintot. Eleinte a miniszterek kétkedéssel fogadták Bauc számait, később azonban független szakértők a 93 milliárdos hiányt sem tartották elképzelhetetlennek. Buzek szerint minisztere nem értesítette időben a kormányt a drámai helyzetről, ezért kellett távoznia. Válaszul a döntéssel elégedetlen öt pénzügyminiszter-helyettes is lemondott, még inkább elmélyítve a zűrzavart. Az elmúlt hónapban több "vezéráldozat" is történt a lengyel politikai életben: Buzek elküldte népszerű igazságügy-miniszterét egy csekély jelentőségűnek látszó vita miatt, majd ugyancsak fejek hullottak a védelmi és a kommunikációs minisztériumban, valamint egy állami biztosítótársaságnál korrupciós vádak miatt. 

Most viszont fennáll annak a veszélye, hogy a piac a miniszterelnök struccpolitikájaként fogja értékelni a pénzügyminiszter menesztését. A befektetői bizalom nélkül pedig Lengyelország nem fog tudni kölcsönhöz jutni a hiány fedezésére. Buzek kinyilvánította: nem kíván megszorító intézkedéseket tenni, ugyanakkor az államháztartási hiányt 40 milliárd zlotyn akarja tartani. Az elemzők ezzel ellentétben nem bíznak a kormány ígéretében, a gazdasági miniszter eltávolítása szerintük már a szeptember 23-i választásra való tekintettel történt. Bauc ugyanis költségvetési megszorításokat tervezett, ami a legendás Szolidaritásból kinőtt AWS (Szolidaritás Választási Akció) már amúgy is megcsappant népszerűségének további romlásához vezetne. A kormány tagjai élesen ellenezték a nyugdíjak és más szociális kiadások befagyasztására, valamint adóemelésekre vonatkozó Bauc-tervet. Valószín? viszont, hogy a pénzügyminiszter távozása és a fájdalmas költségcsökkentések elhalasztása ellenére a lengyel gazdaság rossz helyzetéről szóló hírek elkerülhetetlenné teszik a választási kudarcot. Sőt, egyes felmérések szerint az AWS talán még a szavazatoknak a pártszövetségek parlamenti bejutásához szükséges nyolc százalékát sem tudja majd elérni, szemben a kommunista utódpárt SLD-vel, amely jelenleg csaknem ötvenszázalékos támogatottsággal rendelkezik. 

"Megfigyelhető a volt kommunista országok területén, hogy az inga mindig mozgásban van: először mindenhol középjobboldali kormány volt, majd baloldali, majd megint középjobboldali jött – hangsúlyozta Konrad Sutarski, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke a Heteknek. – A kilengések viszont egyre kisebbek, nem lehet túl nagy eltérés sem a bel-, sem a külpolitikában a bal- vagy jobboldali kormányzatok között, mert a társadalom nem teszi ezt lehetővé" – tette hozzá Sutarski. 

A pénzügyi válság az EU-csatlakozás szempontjából sem közömbös, hiszen kevesebb pénz fog jutni a 2004-re várható uniós csatlakozásra való felkészülésre. Lengyelország egyébként is a legnehezebb tárgyalópartnerek közé tartozik. A lengyelek külföldieknek nem hét évig, hanem tizennyolc évig nem akarnak földet eladni, és nem akarnak beleegyezni abba sem, hogy hét évig ne élvezhessék a munkaerő szabad áramlását. Megfigyelők szerint a lengyelek csökönyössége e két ponton akár a csatlakozni vágyók sorának végére szoríthatja őket, Románia és Bulgária mögé. Jan Kulakowski lengyel EU-tárgyaló hangsúlyozza: nem tekintik versenynek a belépést. Az idősebb lengyelek közül viszont sokan újabb német inváziótól tartanak az EU-bővítés kapcsán. A németek sem tekintenek felhőtlen örömmel a lengyelek belépése elé: szerintük a lengyel politikai életben túl nagy a katolikus felekezet befolyása, a gazdaság ingatag, és az ügyintézés során sok a korrupció. 

"Nehéz a mi országaink helyzete, mert az általános fejlesztés mellett a nyugat-európai elvárásoknak is meg kell felelni, például a bányászatra, kohászatra, a nehéziparra és az agráriumra vonatkozólag. Itt homlokegyenest más az elvárás és a mi igényünk" – mondta a Heteknek Sutarski, aki hozzátette: "Minden azon múlik, hogy ki mennyire erős, hogy tud ellenállni az uniós partner nyomásának. Minél nagyobb mértékben benne van egy ország a nemzetközi cégek kezében, annál nehezebb a nemzeti érdekek megőrzése, annál kisebb a mozgástér" – mutatott rá Sutarski.

(Az európai politikai trendekről szóló írásunk: Merre halad Európa?)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!