Nehéz helyzetbe került a jelenleg kormányzó lengyel jobboldal a szeptember végi parlamenti választások előtt: a gyengélkedő gazdaság sürgős reformokat igényelne, ám Jerzy Buzek kormánya nem kockáztathatja, hogy népszerűtlen döntésekkel tovább rombolja az amúgy is megcsappant szavazói rokonszenvet. Az államháztartási reform, a privatizáció felgyorsítása a jelek szerint a jelenleg 50 százalékos támogatottsággal rendelkező és abszolút győzelemre esélyes baloldalra vár, bár kétséges, hogy az exkommunista blokk vállalja-e egy "Bokros-csomag" ódiumát. A magyar jobboldal számára a lengyel választás eddig rossz ómennek bizonyult. Máig emlékezetes, hogy amikor néhány hónappal az MDF 1994-es veresége előtt Lengyelországban a baloldal diadalmaskodott az ottani választáson, a demokrata fórum akkori elnöke, Für Lajos fájdalmasan felsóhajtott: "Varsó elesett!"
Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök a balatoni Kelen hajó lépcsőjén, Orbán Viktor magyar és Mikulas Dzurinda szlovák kormányfő követi. Napszemüvegben a Visegrádi Négyek egyetlen baloldali tagja, Milos Zeman cseh miniszterelnök. Jövőre változhat a csoportkép Fotó: MTIA közvélemény-kutatások szerint a lenyelországi politikai átrendeződés kisöpörheti a parlamentből a rendszerváltás szimbólumainak számító Lech Walesa-féle Szolidaritás mozgalom utódpártját, valamint a jelenleg a jobboldallal kormányzó egykori demokratikus ellenzék, a külügyminiszteri posztot betöltő Bromislaw Geremek professzor fémjelezte Szabadság Uniót is. A választások után valószínűleg akár egyedül is kormányozni képes Baloldali Demokratikus Szövetség (SDL) miniszterelnök-jelöltjének, Leszek Millernek azonban súlyos örökséggel kell szembenéznie.
Az 1989-es rendszerváltás óta soha nem volt ekkora ellentét Lengyelország kedvező külföldi megítélése és a hazai peszszimizmus között. A Nyugat a posztszovjet térség egyik élharcosának tekinti az országot, míg a lengyelek többségének rossz a közérzete a gazdasági nehézségek miatt. A munkanélküliség a hivatalos adatok szerint 18 százalék, a nemzeti jövedelem az elmúlt évek 4 százalék körüli növekedése után idén mindössze 2 százalékkal bővül.
Buzek miniszterelnök azonnal útilaput kötött pénzügyminisztere talpa alá, amikor Bauc bejelentette: a jövő évi költségvetés hiánya elérheti akár a nemzeti össztermék (GDP) 11 százalékát, 88 milliárd zlotyt, mintegy 6000 milliárd forintot. Eleinte a miniszterek kétkedéssel fogadták Bauc számait, később azonban független szakértők a 93 milliárdos hiányt sem tartották elképzelhetetlennek. Buzek szerint minisztere nem értesítette időben a kormányt a drámai helyzetről, ezért kellett távoznia. Válaszul a döntéssel elégedetlen öt pénzügyminiszter-helyettes is lemondott, még inkább elmélyítve a zűrzavart. Az elmúlt hónapban több "vezéráldozat" is történt a lengyel politikai életben: Buzek elküldte népszerű igazságügy-miniszterét egy csekély jelentőségűnek látszó vita miatt, majd ugyancsak fejek hullottak a védelmi és a kommunikációs minisztériumban, valamint egy állami biztosítótársaságnál korrupciós vádak miatt.