Az Északi Szövetség katonái egy orosz T–62-es harckocsin. Lendületbe jöttek Fotó: Reuters
Miközben a tálib erok Kandahár felé menekülnek, az Északi Szövetség (ÉSZ) az ország jelentos részét elfoglalta, többek között a stratégiai jelentoségu Herat városát is. A nyugati hatalmak, Pakisztán és az ENSZ soknemzetiségu kormány felállításában érdekelt.
A következo napok dönto fontosságúak abból a szempontból, hogy bizonyára ki fog derülni: újabb polgárháborúba süllyed-e Afganisztán. A jelek nem biztatóak: több városban egymásnak estek az eddig szövetséges tálib harcosok és arab idegenlégiósok. Megindult a hajsza bin Laden 25 millió dolláros vérdíjjal kecsegteto elfogására.
A fováros elfoglalásával a háború nem dolt még el: a mindenre elszánt iszlám harcosok máris azzal fenyegetnek, hogy gerillaháborúvá alakul a konfliktus. Egy, az afganisztáni háborút is megjárt orosz katonai vezeto, Szergej Majev tábornok szerint az igazi háború csak most kezdodik, és évekig is eltarthat. Majev hangsúlyozza: a tálibok gyors kabuli kivonulásukkal csak katonáikat és haditechnikájukat akarják megkímélni arra a partizánháborúra, amelyet majd az Északi Szövetség és az amerikai különleges egységek ellen fognak vívni.
A brit vezetok hangsúlyozzák, hogy az amerikai terrortámadásért felelosöket számon kell kérni. Az afganisztáni háború kritikusai szerint viszont a harcok túl sok civil áldozattal járnak, ráadásul az ÉSZ harcosai sem nevezhetok szabadságharcosoknak, sokkal inkább a humanitárius segélyek megdézsmálói és a lakosság kemény elnyomói.
Kabuliak fogadják a felszabadítókat. Hova tovább? Fotó: Reuters
2001. 11. 16. (V/46)
