Külföld

2017. 01.13. (XXI/02)

Szövetségi rendszer lehetne a megoldás Cipruson

Szövetségi rendszer lehetne a megoldás Cipruson

Tizenkilenc hónapnyi eredménytelen vita után a hét elején ismét tárgyalóasztalhoz ültek Ciprus görög és török vezetői Genfben, hogy megoldást találjanak a szigeten évtizedek óta fennálló patthelyzetre. Az ENSZ közreműködésével történő egyeztetéssorozatot nagy várakozások előzték meg, hiszen elemzők szerint kedvezőek a körülmények a megállapodáshoz.

Nagy Boglárka / Külföld

2017. 01.20. (XXI/03)

Párizs, Moszkva és a pokol kapui

Párizs, Moszkva és a pokol kapui

A várakozásokkal ellentétben a héten a közel-keleti ügyekben érdemi döntést nem Párizsban, hanem Moszkvában hoztak. A 70 állam részvételével Franciaország által összehívott csúcstalálkozón az Izraelt egyoldalúan megbélyegző határozatszöveget Nagy-Britannia megvétózta, és ebben a briteket Magyarország, Horvátország és egy balti állam is támogatta. Az orosz fővárosban aztán egy nappal később kiegyezett egymással a két palesztin frakció, a Hamasz és az Abbász vezette Fatah, amelynek szóvivője megfenyegette Izraelt és az Egyesült Államokat, hogy a „pokol kapui nyílnak meg”, ha Jeruzsálembe helyezik az amerikai nagykövetséget.

Morvay Péter / Külföld

2017. 01.20. (XXI/03)

Távolmaradással, rendbontással készülnek a beiktatásra

Távolmaradással, rendbontással készülnek a beiktatásra

A 60-as években a polgárjogi küzdelem élvonalához tartozó John Lewis demokrata képviselő most azzal indított kevésbé dicsőséges mozgalmat, hogy kijelentette: nem vesz részt Donald Trump beiktatásán, mert nem tartja legitim elnöknek. Példáját több kongresszusbeli társa követte, főleg miután Trump felhívta a figyelmet, hogy Lewis akkori érdemei után nem sokat tett le az asztalra. Mindez jó ürügyet szolgáltatott a pénteki ünnepségek megzavarására szerveződött radikális csoportoknak is. Az egész csatározást a Martin Luther King-emléknap és az ahhoz kapcsolódó megemlékezések helyezték groteszk keretbe.

Apáti Ildikó / Külföld

2017. 01.06. (XXI/01)

Mi lesz a legnagyobb próba Trump számára?

Mi lesz a legnagyobb próba Trump számára?

Beiktatása után nem fogja bezárni Twitter-fiókját, de visszafogott lesz – ezt ígérte Donald Trump, aki az elnökválasztás óta folyamatosan ezen a közösségi platformon teszi közzé döntéseit és politikai kommentárjait. Az biztos, hogy január 20-a után Trump számos olyan döntés elé kerül, amit már nem lehet egyenként 140 karakterben megoldani. A Politico magazin évnyitó számában különböző területeken tevékenykedő amerikai befolyásos véleményformálókat kérdezett arról, mik lehetnek a legnagyobb próbatételek az új elnök számára. Elgondolkodtató válaszokat idézünk.

Morvay Péter / Külföld

2017. 01.06. (XXI/01)

Kormány második körben

Kormány második körben

Bizalmat szavazott a román parlament Sorin Grindeanunak, a decemberi parlamenti választásokon többséget szerzett PSD–ALDE-koalíció miniszterelnök-jelöltjének. Sorin jelölésére az után került sor, hogy a Klaus Iohannis elnök első körben indoklás nélkül elutasította a török származású Sevil Shhaideh kinevezését.

Hajdú Sándor / Külföld

2017. 01.13. (XXI/02)

A hatalmi harcokba merült Irán gyászolja Rafszandzsánit

A hatalmi harcokba merült Irán gyászolja Rafszandzsánit

Százezrek búcsúztatták kedden Ali Akbar Hashemí Rafszandzsánit. Az utolsó pillanatig aktív korábbi iráni elnökkel egy szívroham végzett vasárnap, 83 éves korában. Holtteste fölött Ali Hámenei ajatollah mondta a búcsúimát, akivel nem voltak épp baráti viszonyban. Irán egyik legbefolyásosabb politikusának életpályája épp olyan ellentmondásos, mint amilyenek a róla szóló írások is.

Igari Léna / Külföld

2017. 01.13. (XXI/02)

Párizsi békecsúcs: állammal jutalmaznák a terrort

Párizsi békecsúcs: állammal jutalmaznák a terrort

A legutóbbi, jeruzsálemi teherautós terrortámadás után egy héttel arra készülnek Párizsban, hogy – az érintett felek távollétében – lefektetik a tartós közel-keleti béke alapjait. Az irreális célkitűzést még abszurdabbá teszi, hogy az amerikai delegációt az a John Kerry külügyminiszter vezeti, akinek megbízatása a konferencia után négy nappal megszűnik. Kérdés, mi akkor a célja a nemzetközi „békecsúcsnak”? Izraelben attól tartanak, hogy a háttérben egy második, a decemberinél is keményebb és egyoldalúbb szövegű ENSZ BT-határozat készülhet a zsidó állam ellen.

Morvay Péter / Külföld

2017. 01.13. (XXI/02)

Álhírcsatornák támadása

Álhírcsatornák támadása

A megválasztott elnök beiktatása előtti napokra is tartogatott muníciót a Trump-ellenes média. Ezúttal a BuzzFeed hírportál tett közzé egy állítólagos jelentést, amely hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állította: az oroszok szexvideóval és egyéb kompromittáló információkkal zsarolják Donald Trumpot. A megválasztott elnököt láthatóan nem törte meg az újabb támadás, aki nem csupán a BuzzFeeddel szemben helyezett kilátásba komoly következményeket, de álhírcsatornának nevezte a „hírt” közlő CNN-t is.

Munkatársainktól / Külföld

2017. 01.06. (XXI/01)

Elégedetlen Európa – 2017 meglepetései

Elégedetlen Európa – 2017 meglepetései

Meghatározó évet zárt Európa: 2016-ban némileg lassult, de nem állt le a migránshullám; a britek úgy döntöttek, inkább az EU-n kívül folytatnák; és brutális terrorcselekmények mutatták meg az év végén is, hogy a főáramú migránspolitika kudarcot vallott. 2017 nem kevésbé lesz meghatározó, mivel elnökválasztás és parlamenti választás is lesz mind Németországban, mind Franciaországban, és Hollandiában is az urnákhoz járulnak a választók. Az egyre erősebb jobbra tolódás miatt előfordulhat, hogy mind a három országban meglepetések érik a jelenlegi irányító elitet, ami akár radikális politikai irányváltást is eredményezhet.

Rimaszombati Andrea / Külföld

2017. 01.06. (XXI/01)

Obama az örökségét menti, Trump tettre kész

Obama az örökségét menti, Trump tettre kész

Jó pár ellentmondásos húzással koronázza meg elnökségének nyolc évét a Fehér Házból hamarosan távozó Barack Obama, melyek közül a legkirívóbb az ENSZ december 23-i, Izraelről szóló határozatában feltehetően betöltött kétes szerepe, valamint az, hogy Donald Trump győzelmét az orosz kormány által megrendelt hekkertámadásokkal magyarázza. Trump beiktatására január 20-án kerül sor, s a készülődésekből nyilvánvaló: az új elnök és csapata leginkább azt tartja szem előtt, hogy mielőbb nekigyürkőzhessen a munkának.

Apáti Ildikó / Külföld

2016. 12. 16. (XX/50)

Aleppó romjai -Véget ért az ostrom

Aleppó romjai -Véget ért az ostrom

Vége a négyéves ostromnak: a szíriai kormányerők és szövetségeseik teljes egészében visszafoglalták Aleppó felkelők által uralt részét. A fegyverek azonban lapzártánkig nem csitultak el, ami tovább súlyosbítja a humanitárius válságot. A harcok sújtotta városrészekből több tízezren menekültek el. Az ENSZ szerint százak eltűntek azóta, hogy a szíriai hadsereg ellenőrzése alatt álló területekre léptek, a lázadók pedig sok civilt nem engedtek elmenekülni. Aleppó, amely egykor Szíria legnépesebb városa volt, 2011-ben még megúszta a Bassár el-Aszad elleni tüntetéseket. Egy évvel később azonban a városba is begyűrűztek a harcok, és hamarosan a felkelők és a kormányerők közötti ádáz küzdelem egyik legfontosabb csataterévé vált.

Németh Csillag / Külföld

2016. 12. 16. (XX/50)

„Renzi-avatar” lesz az új olasz miniszterelnök?

„Renzi-avatar” lesz az új olasz miniszterelnök?

Matteo Renzi múlt heti lemondását követően az olasz elnök Paolo Gentiloni külügyminisztert kérte fel kormányalakításra. Gentiloni hétfőn felesküdött, és bemutatta kormányának tagjait, miközben az olasz ellenzék előrehozott választást akar, és az eurózónából való kilépést sürgeti, a bankszektor válsága pedig továbbra is megoldásra vár.

Nagy Boglárka / Külföld

2016. 12. 23. (XX/51-52)

Miért van szükség elektorokra?

Miért van szükség elektorokra?

Az elektori kollégium hétfői szavazásán hivatalosan is megerősítette, hogy Donald Trump az Egyesült Államok új elnöke. Ez a novemberi választás után már nem kellene, hogy hírértékű legyen, hiszen formális eljárásról van szó; a demokraták erőfeszítései azonban, hogy távol tartsák Trumpot a Fehér Háztól, mégis az utolsó pillanatig fenntartották a feszültséget, és felélesztették az elektori intézmény létjogosultságáról szóló vitákat.

Apáti Ildikó / Külföld

2016. 12. 23. (XX/51-52)

Erdogant is védte az orosz követ gyilkosa

Erdogant is védte az orosz követ gyilkosa

Elemzők szerint nem okoz mélyebb válságot az Oroszország és Törökország közötti feszült kapcsolatban az ankarai orosz nagykövet hétfői brutális meggyilkolása, sőt egyesek úgy vélik, az eset meglepő módon akár közelebb is hozhatja egymáshoz a két országot, hiszen Putyin és Erdogan hasonló Nyugat-ellenes nézőpontot vall.

Nagy Boglárka / Külföld

2016. 12. 23. (XX/51-52)

A terror éve

Terrortámadással zárul az év Európában: minden előzetes figyelmeztetés ellenére a hatóságok nem tudták megakadályozni, hogy újabb véres cselekmény sokkolja az ünnepi időszakra készülődő kontinenst. Ezúttal Berlin lett a célpont, ahol egy már ismert módszerrel történt a támadás: kamionnal hajtottak egy karácsonyi vásárba, ahol tizenketten haltak meg. A német hatóságok lapzártánkig nem tudták kézre keríteni az elkövetőt. 2016-ban egyébként több hasonló merénylet rázta meg a világot, amelyek a legtöbb esetben az Iszlám Államhoz voltak köthetőek. A dzsihádista csoport a Közel-Keleten jelentős területeket vesztett el – szakértők szerint emiatt is fokozza a külföldi támadásokat.

Németh Csillag / Külföld

2016. 12. 09. (XX/49)

Ígéretéhez híven távozik az olasz miniszterelnök

Ígéretéhez híven távozik az olasz miniszterelnök

Vereséget szenvedett a vasárnapi referendum során, és lemondott Matteo Renzi olasz miniszterelnök. Ugyan az olasz választópolgárok egy alkotmányreform-tervezetről szavaztak, elemzők szerint valójában Renzi teljesítményét értékelték, és elégedetlenségüknek adtak hangot az országban tapasztalható alacsony életszínvonal és a migrációs válság következményei miatt.

Nagy Boglárka / Külföld

2016. 12. 09. (XX/49)

Háborús bűnök és felelősök - A boszniai háború utóélete

Háborús bűnök és felelősök - A boszniai háború utóélete

Miközben végéhez közeledik Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok pere a hágai Nemzetközi Törvényszéken, a boszniai rendőrség nyolc egykori rendőrt és katonát tartóztatott le annak vádjával, hogy a háború alatt részt vettek 120 nem szerb személy meggyilkolásában. Hogy az 1992–1995-ös boszniai háború mennyire nem lezárt fejezete a történelemnek, az is mutatja, hogy a tömegsírok feltá-rása és az áldozatok azonosítása nemzetközi szervezetek segítségével a mai napig tart.

Apáti Ildikó / Külföld

2016. 12. 16. (XX/50)

A koreai Romanovok

A koreai Romanovok

A dél-koreai törvényhozás a múlt héten felfüggesztette hivatalából az okkult tanácsadója befolyása alá került Pak Gun Hje elnök asszonyt. Szöul központjában közel félmillióan vonultak utcára, akik az elnök azonnali lemondását, és az ellene való büntetőjogi eljárás megindítását követelték, miközben a politikus mintegy 15 ezer támogatója ellendemonstrációt tartott a fővárosban. Pak elnökségének szégyenteljes vége egyben a 20. század egyik legtragikusabb sorsú politikai családregényének fordulata is.

Gavra Gábor / Külföld

2016. 12. 16. (XX/50)

Veszélyben Trump elnöksége?

Veszélyben Trump elnöksége?

Múlt heti számunkban már írtunk arról, hogy politológusok és befolyásos publicisták győzködik a republikánus elektorokat a sajtón keresztül, hogy ne Donald Trumpra, hanem Hillary Clintonra (vagy ha erre nem hajlandók, legalább bárki másra, csak ne Trumpra) szavazzanak december 19-én. Úgy tűnik, erre nincs igazán fogadókészség (lapzártánkig a 306 republikánus elektorból csupán egy jelezte, hogy kihátrál Trump mögül), ezért új jogi módszerekkel próbálkoznak azok, akik távol akarják tartani Donald Trumpot a Fehér Háztól.

Morvay Péter / Külföld

2016. 12. 16. (XX/50)

Nincs diskurzus

Nincs diskurzus

Focimeccset biztosító rendőrök, illetve kopt keresztények voltak a célpontjai a múlt hétvégi merényleteknek Isztambulban, illetve Kairóban. A törökországi robbantásokkal az önrendelkezési jogért küzdő kurdok hallattak ismét magukról, Egyiptomban – ahol az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, a kormány szerint viszont a Muzulmán Testvériség tagja volt az elkövető – a támadás a keresztény kisebbség lehetetlen helyzetére világít rá élesen.

Apáti Ildikó / Külföld

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2025 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!