hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Veszélyben Trump elnöksége?
Jogi puccsal tartanák távol a Fehér Háztól

2016. 12. 15.
Múlt heti számunkban már írtunk arról, hogy politológusok és befolyásos publicisták győzködik a republikánus elektorokat a sajtón keresztül, hogy ne Donald Trumpra, hanem Hillary Clintonra (vagy ha erre nem hajlandók, legalább bárki másra, csak ne Trumpra) szavazzanak december 19-én. Úgy tűnik, erre nincs igazán fogadókészség (lapzártánkig a 306 republikánus elektorból csupán egy jelezte, hogy kihátrál Trump mögül), ezért új jogi módszerekkel próbálkoznak azok, akik távol akarják tartani Donald Trumpot a Fehér Háztól.

Miután Hillary Clinton jelentősen – mintegy 2,8 millióval – több szavazatot kapott országosan, mint Donald Trump, ezért sokan magát az elektori testületet szüntetnék meg, de hát egy lezajlott választás esetén nem illik a szabályokat visszamenőleg megváltoztatni, és az elektorokról az alkotmány is rendelkezik, ezért a direkt választásra legkorábban 2020-ban lenne esély áttérni.  

A novemberi szavazás után az első hullámban az újraszámlálási kezdeményezések álltak a frontvonalban. Miután Hillary Clinton a kampányban ismételten leszögezte, hogy a maga részéről feltétel nélkül elfogadja a végeredményt, így stábja csupán „besegített” Jill Stein zöldpárti jelölt kezdeményezésébe. Az újraszámlálás azonban nem hozta meg a remélt fordulatot a kiszemelt államokban, sőt Wisconsinban a revízió nyomán még 137 plusz szavazatot találtak Donald Trump javára. Ez az út tehát lezárult, és mint sejteni lehetett, nem tolonganak azok a republikánus elektorok sem, akik a győztes Donald Trump helyett inkább másra adnák szavazatukat december 19-én. Ez érthető is, hiszen a „hűtlen elektorok” neve akár évszázadokra bevonul a történelemkönyvekbe, így pontosan tudjuk, kik voltak 1788 – vagyis az első amerikai elnökválasztás – óta azok, akik „kiszavaztak”. Összesen 157 ilyen elektor volt a 228 év alatt, a legutóbbi 2004-ben, amiből azért látszik, nem túl gyakran fordul elő, hogy valaki szembement volna az őt delegáló államban kifejezett választói akarattal. És akik mégis megtették, azok sem fordították meg egyetlen esetben sem a választás végeredményét. Ráadásul most Trumpnak az elektori testületben elért nagyarányú (306-232) győzelme miatt nem elég néhány hűtlen elektor a fordulathoz. (Egy szorosabb eredmény esetén alighanem sokkal nagyobb lenne a kísértés, hogy valamilyen módon „átcsoportosítsanak” néhány szavazatot.)

Ám mindez nem jelenti azt, hogy a Trump-ellenes tábor (amelyhez távolról sem csak demokraták tartoznak) ne próbálkozna újabb módszerekkel a republikánus elnök hivatalba lépésének megakadályozására. Ehhez kétségkívül nagy segítséget nyújtott Obama elnök, aki utasítást adott arra, hogy „teljes körűen” vizsgálják ki, történt-e külföldi beavatkozás az elnökválasztásba. Ezt követően – láss csodát! – az amerikai mainstream sajtó még aznap tudomást szerzett arról, hogy készült több olyan hírszerzési jelentés, miszerint orosz hackerek Donald Trump oldalán beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!