Aleppó a világ legrégebb óta lakott települései közé tartozik. 2005-ben még Szíria legnépesebb városának számított 2,3 milliós lakosságával. Többségük szunnita muszlim volt, de jelentős számú keresztény kisebbséggel rendelkezett, valamint síiták és alaviták is lakták. Aleppó a közel-keleti ország ipari és pénzügyi központjává nőtte ki magát, azonban alaposan megsínylette a szíriai polgárháborút. A világörökség részét képező óvárosa romokban áll.
Szíria-szerte 2011 márciusában kezdődtek a kormányellenes tüntetések. A hatóságok azonban minden tőlük telhetőt megtettek, hogy Aleppót ne érje el a tiltakozáshullám.
A kemény megtorlással való fenyegetés egy ideig megtette hatását, amikor viszont a demonstrációk súlyos konfliktussá fajultak, elkerülhetetlenné vált, hogy mindez itt is megjelenjen. 2012 februárjában két támadás rázta meg a várost, amelyek célpontjai a katonai hírszerzés, valamint rendőrségi létesítmények voltak. A terrorcselekményekben huszonnyolcan haltak meg. Ezt követően egyre gyakrabban törtek ki összecsapások az aleppói tartományban a fegyveres lázadók és a kormányerők között.
Az ostrom kezdete
A városért folyó „valódi” küzdelem 2012 július közepén indult meg. A felkelők támadása eredményesnek bizonyult. Gyorsan nyomultak előre, északkeleti, déli és nyugati körzetek felett szerezve meg az ellenőrzést. A hónap végére még hevesebb harcok dúltak a városban, amelyek a történelmi óvárost sem kímélték. 2012 szeptemberében az ősi bazár vált a lángok martalékává, később pedig a Nagy Mecset 11. századi minaretje is leomlott.
Hónapokon belül patthelyzet alakult ki az egymás ellen harcoló felek között: egyikük sem tudott átütő eredményt elérni, amivel a csata kimenetelét eldönthették volna. A lázadók nem rendelkeztek megfelelő fegyverzettel a jobban képzett hadsereggel szemben, a kormányerők figyelmét pedig lekötötte, hogy Damaszkuszra is összpontosítaniuk kellett, a felkelők ugyanis a főváros ellen is offenzívát indítottak 2012 júliusában. Emellett folyamatosan zavarták a hadsereg utánpótlásvonalait is.
2013 végén Bassár el-Aszad elnök erői légicsapásokat kezdtek az Aleppóért folyó csatában, de az állóháborút ezek sem tudták eldönteni. A város gyakorlatilag kétfelé szakadt: nyugati része a kormányerők, keleti része pedig az ellenzék kezébe került. A többségében szunnita ellenzék több lázadó csoportból tevődött össze, amelyeket anyagilag Aszad külföldi ellenfelei is támogattak, például Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Államok. De a keményvonalas iszlamisták is megjelentek közöttük, többek között a korábban al-Nuszra Frontként ismert terrorcsoport, amely egy ideig az al-Kaidához volt köthető. A szervezet idén megváltoztatta nevét, és az al-Kaidától is elszakadt. Az ilyen dzsihádista csoportok – köztük az Iszlám Állam – előretörésével a lázadók között is fegyveres összecsapások alakultak ki. A civilek helyzete mindeközben drámaian romlott, jogvédő szervezetek szerint mindkét fél részéről háborús bűncselekmények történtek.
2016. 12. 16. (XX/50)
