Botránnyal indult Roger Waters európai turnéja. A Pink Floyd alapító tagja az együttes kultikus, The Wall (A Fal) című albuma gigantikus színpadi változatát készítette el. Az előadás során megjelenik a zenész által előszeretettel üzenőfalnak használt jelkép, egy óriási felfújható vaddisznó (képünkön jobbra),  amelyen ezúttal egy tekintélyes méretű Dávid-csillag is látható. A zenész világnézetét és politikai aktivitását ismerve az antiszemita otrombaság nem nevezhető előzmény nélkülinek. A Fal augusztus 25-én Budapestre is elérkezik.

Több veszteséges év után tavaly végre aktívummal zárt a mérleg – adta hírül július első hetében a Szentszék szervezési és gazdasági problémáit tanulmányozó bíborosi tanács, amelynek kétnapos ülésére Ferenc pápa is ellátogatott. A több mint 2 millió eurós nyereség hallatán fellélegezhetnek, de még nem dőlhetnek hátra az apostoli kincstárnokok: Péter széke teljes tatarozás előtt áll, sőt sokan – a szerkezeti reformokkal egy tömjénfüst alatt – hitéleti megújulást is beindítanának, amelyben a latin-amerikai egyháznak iránymutató szerep juthat.

Izraelnek nem szabad megelégednie azzal, hogy új szereplőként bekapcsolódik a világ energia- piacára, hanem a Földközi-tengerben megtalált természeti kincseket olyan új technológiai megoldásokkal kell párosítania, amelyek világméretekben forradalmasíthatják a közlekedést és az ipari termelést – állítja Eliezer Sandberg volt izraeli energiaügyi miniszter. A politikus ma is Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyik legközelebbi tanácsadója, és egyben az izraeli bevándorlást támogató állami szervezet, a Keren Hajeszod elnöke.

Valami megváltozott Izraelben az úgynevezett „zöld vonalak” mögött az utóbbi években. Amikor néhány éve egy európai politikusok és újságírók számára rendezett jeruzsálemi konferencia keretében ellátogattunk a ciszjordániai Beit Elbe, a település lakói keserűen mutatták a közelükben húzódó izraeli biztonsági kerítést. A zsidó telepesek úgy érezték, hogy a fal - ami hatékony védelmet biztosított a terrortámadásokkal szemben a mögötte fekvő izraeli városoknak - elszakítja őket attól az államtól, amelyért olyan sok áldozatot hoztak katonaként és pionírként egyaránt. Legutóbbi utunk két héttel ezelőtt a Beit Eltől néhány kilométerre fekvő Silóba vezetett, amely a hajdani bibliai település - Izrael első fővárosa - helyén épült újra. A panaszok helyett most lelkesedést, inspirációt és reményt tapasztaltunk. A meglepő fordulat oka, hogy a hajdani zsidó szentély múltja és jövője az elmúlt hónapokban politikai és régészeti szempontból is a figyelem középpontjába került.

„Évtizedek óta együttműködöm keresztény vezetőkkel. Az a tapasztalatom, hogy a pünkösdi-karizmatikus pásztorok őszintén nyitottak a zsidósággal való párbeszédre. Egyre több katolikus lelkész és teológus is elfogadja, hogy a közös gyökereink összekötnek bennünket, függetlenül attól, hogy Jézust a zsidóság egyik legkiválóbb rabbijának tartjuk, vagy messiásnak. A legnehezebb azonban kapcsolatot találnom az evangélikus vezetőkkel. Úgy gondolom, hogy ez azért van, mert Luther Márton megrögzött és nyílt antiszemita volt, akinek az öröksége a mai napig mérgezi a zsidóság és a kereszténység viszonyát” - mondta a Hetek tudósítójának Slomo Riskin rabbi (képünkön), a jeruzsálemi székhelyű Zsidó-Keresztény Megértés és Együttműködés Központjának alapítója.

A bibliai szövegrégiségek kedvelőinek bőven van okuk izgalomra. Míg arra várnak, hogy Márk evangéliumának tavaly bejelentett, állítólag legősibb töredékei a világhálóra kerüljenek, a Bolognai Egyetemi Könyvtár hamarosan digitalizálja és honlapján közzéteszi a legújabb szenzációt: a legkorábbi, teljes Tóra-tekercset.

Az iszlámban a tetoválás és a test bármiféle megváltoztatása tilos. A muszlimok halálos bűnnek tartják, egyes szélsőséges iszlamista terrorszervezetek azonnal kivégzik azt a túszt, akin tetoválást találnak. Egyiptom kopt keresztényei azonban, dacára az állandó szektáriánus erőszaknak, a mai napig tetoválják magukat. Így tudják a legmarkánsabban kifejezni vallási hovatartozásukat. Helyszíni riport.

A spermaadományozás néhány éve még egyszerű donorságot jelentett, ahol a gyermek felnevelésének célzata vagy az anyagi gondoskodás kérdése fel sem merült az adományozóban. Napjainkban egyre inkább terjed a szülőség szándékával egybekötött ivarsejt-adományozás, melyet a középkorú heteroszexuális és homoszexuális társadalom széles körben üdvözöl. Az úgynevezett társszülőség elterjedése gyökeresen felforgathatja a konzervatív értékrendet, a konvencionális családmodellt, de még a hagyományos jogrendet is.

A Kultúra Pápai Tanácsának elnöke, Gianfranco Ravasi kardinális, Mexikóvárosban nyilvánosan bírálta a Mexikóban, katolikus körökben egyre jobban terjedő új kultuszt. A latin-amerikai országban a halálnak külön „védőszentje” lett, akit a helyiek Szent Halál néven emlegetnek. A bíboros blaszfemikusnak ítélte a bizarr szokást, mint amely teljes mértékben ellentétes a keresztény hittel, mondván az az életet szolgálja. A megszemélyesített halál kultusza főleg a drogkartellek által uralt körzetekben terjedt el.

A reneszánszukat élő képregényhősök sorában legutoljára Az Acélember címmel megjelent Superman mozifilm kasszírozott be már az első hétvégén 116 millió dollárt az Egyesült Államokban. Hazánkban számos cikk jelent meg a film kapcsán, amelyek a legapróbb részletekbe menően tárgyalják Superman karakterének 1932-es megjelenése óta zajló fejlődését, vagy inkább alakulását, beleértve a mozgóképes feldolgozásokat is. Egy szempont azonban következetesen kimarad a magyar sajtóból, amit nem csak az amerikai média „látott bele” a filmbe, hanem maga a Warner Brothers fogalmazott meg.

Nem orrhosszal vezet, hanem messze „veri a mezőnyt” a kereszténység az üldözött vallások sorában. A nyugati világban biztosított ugyan a több-kevesebb vallásszabadság, ám a keresztények alig negyede él fejlett demokráciá­ban. A totalitárius rezsimek és a szélsőséges vallási ideológiák képviselői eközben tűzzel-vassal irtják a Biblia tanításait, és üldözik azok követőit – akár tényleges, akár névleges keresztényekről van szó.

 „Luther antiszemitizmusa életének és munkásságának szerves része, amit irodalmi öröksége világosan bizonyít. Antiszemitizmusa azonban nincs összhangban sem teológiájának központi magvával, sem pedig Pál apostolnak a zsidók és keresztények viszonyáról szóló álláspontjával. Luther zsidókhoz fűződő viszonya ellentétes jobb meggyőződésével” – írja Eric W. Gritsch lutheránus történész- professzor nemrég megjelent Luther Márton antiszemitizmusa (Martin Luther’s Antisemitism – William B. Eerdmans Publishing Company, 2012) című művében. A kötet részletesen bemutatja a reformátor zsidókkal foglalkozó írásait, és megvizsgálja, hogy milyen hatással voltak Luther művei az antiszemitizmus későbbi történetére.

Luther Márton az újkor egyik olyan történelem-formáló személyisége, akinek hatása napjainkig számottevő. Munkássága azonban nem mentes az ellentmondásoktól. Éppen ezért fontos megvizsgálni, hogy hatalmas és szerteágazó életművéből mi az, ami maradandó értéket képvisel és mi az, ami a kereszténység jövője, az egyházi megújulás szempontjából nem vállalható. Sorozatunk előző részeiben a reformátor antiszemita műveit és azok korabeli fogadtatását tekintettük át. A most következő írás Luther Márton keresztény hittársai és a tőle független anabaptista reformmozgalom felé tanúsított magatartását vizsgálja.

Jézus és a kereszténység zsidó gyökereinek, valamint a holt-tengeri tekercseknek elismert kutatója és fordítója, a magyar származású brit vallástörténész, Vermes Géza a közelmúltban,88 éves korában hunyt el Oxfordban. Munkásságával ráirányította a figyelmet arra, hogy Jézus személyét, életét és tanításait csakis akkor lehet történeti valóságukban megismerni, ha személyét abban a zsidó szellemi, vallási és társadalmi közegben helyezzük el, amelyben tevékenykedett. Vermes Géza életművéről számos vezető lap, többek között a brit Economist és az amerikai New York Times is összefoglalót közölt nekrológjában.

Luther Márton arcképe világszerte több holokauszt múzeumban kiemelt helyen látható, mint aki írásaival egyik megalapozója volt a 20. századi vészkorszaknak. Ahogyan arra sorozatunk előző részében utaltunk, ma már egyre több evangélikus szerző is elismeri, hogy a reformátor nemcsak teológiai alapon bírálta a zsidókat, hanem több műve tudományos mércével is  antiszemita tartalmú. Luther azonban ennél messzebbre ment: rasszista főművében a zsidó kérdés végső megoldását a zsidómentes (Judenrein) Németországban, sőt a keresztény hitnek ellenszegülő zsidók kiirtásában látta.

Amikor Amos Chapple magyar származású új-zélandi fotós az iráni képsorozatát feltöltötte egy weboldalra, talán maga sem gondolta, hogy a fotók ezt követően bejárják a világsajtót és az internetet. Elmondása szerint ő csupán egy dolgot szeretett volna: bemutatni, hogy a hatalomban lévők retorikája nem feltétlenül tükrözi az iráni átlagember gondolkodásmódját.

Az alapján, amit a Római Birodalomról tudunk, gyökeresen meg kell változtatnunk az ókorról alkotott, sokszor poros és múzeumszagú elképzeléseinket – véli dr. Grüll Tibor ókortörténész, aki szerint a gőzgép feltalálásáig bezárólag nem született hasonló, a mai értelemben véve is modernnek számító társadalom. 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról című legújabb könyvében egyebek mellett olyan meghökkentő téma­körök tárgyalásával illusztrálja állítását, mint a plázák, a légszennyezés, a Barbie babák, az analóg számítógép, a sztárkultusz, a jégszekrény, az őslénypark, a vegyi hadviselés, a női emancipáció vagy éppen az ablaküveg.

„Luther nagy ember volt, egy óriás. Egy lökéssel áttörte a homályt, és úgy látta a zsidókat, ahogy mi csak ma kezdjük őket látni” - írta az első világháború után Adolf Hitler, aki 1923-ban megjelent főművében, a Mein Kampfban a reformátort Nagy Frigyes és Richard Wagner mellett a német nép „nagy harcosának” és „igazi államférfinak” nevezi. Luther kritikusai – például Paul Johnson brit történész – szerint ő írta az első modern antiszemita művet és zsidóellenes írásai hozzá­járul­tak ahhoz, hogy a német protestánsok túlnyomó többsége a nácik oldalára állt. (Lutherre ma feltehetően súlyos büntetés várna Németországban: az érvényes német törvények alapján, aki nyilvánosan tagadni vagy mentegetni próbálná azokat a náci intézkedéseket és műveket, amelyek Luther útmutatásai alapján jöttek létre – például a Kristályéjszaka pogromját –, egytől öt évig terjedő börtönnel sújtható.)

Mint arra sorozatunk első részében utaltunk, a 2001. szeptember 11-e óta eltelt bő egy évtizedben drámaian megnőtt az iszlám világban az apokaliptikus témájú könyvek és videók iránti érdeklődés. A téma egyik nemzetközi hírű kutatója, Jean-Pierre Filiu történész szerint a végidőkkel kapcsolatos írások – amelyeket mind a szunnita, mind a síita tradíció elfogad – az 1979-es iráni forradalom után nyertek új értelmezést, valójában azonban maga Mohamed volt az, akit mélyen foglalkoztattak az utolsó ítéletről szóló zsidó és keresztény tanítások.