Gábrielt a Biblia említi először, mint Isten angyalát. A név jelentése: „Isten embere”, „Isten erősnek bizonyult”. Ő az, aki a Dániel könyvében megjelenik a prófétának és megmagyarázza neki a kosról és a kecskebakról szóló látomását: „És lőn, hogy mikor én, Dániel, látám e látomást és keresém az értelmét: íme, előmbe álla egy férfiúhoz hasonló alak. És emberi szót hallék az Ulai közén, kiálta pedig, és monda: Gábriel, értesd meg azzal a látást!” (Dániel 8:15-17) Később pedig ő az, aki Dánielnek kifejti a hetven évhétről szóló üzenetet, miközben Dániel imádkozik: „… ama férfiú, Gábriel, akit elébb a látomásban láttam vala, sebességgel repülvén, megillete engem az estvéli áldozat idején. És értésemre adá, és szóla nékem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak. A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem…” (Dániel 9:21-23a)
Az Újszövetségben Gábriel jelenik meg Zakariásnak, hogy tudtul adja neki fia, Keresztelő János születését. Itt tudhatunk meg egy személyes információt is róla, amit az angyal mond el magáról: „Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok, és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem neked. (Lukács 1:19) Később pedig Gábriel hozza meg Máriának a hírt, hogy szűz létére fia fog születni: „A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, amelynek neve Názáret, egy szűzhöz, aki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve.” (Lukács 1:26-27a).
A Biblián kívül az apokrif iratokban is olvashatunk Gábrielről. Az Énók könyve szerint Gábriel egyike „a szentséges angyaloknak, aki a kígyók, a Paradicsom és a Kérubok fölött áll”. Egy másik fejezetben olvashatunk a Bibliában is szereplő történetről, miszerint a vízözön előtt angyalok földi nőkkel házasodtak, majd ebből óriások születtek. Ezután a Földön nagy vérontásra került sor, és amikor a négy fő angyal, Mihály, Rafael, Uriel és Gábriel a mennyből látták mindezt, megkérdezték Istentől, hogy mit tegyenek. Az apokrif leírás szerint Isten Gábrielnek adta a feladatot, hogy „menj a fattyúk és a semmirekellők ellen, a paráznaság gyermekei ellen: és pusztítsd el a Vigyázók gyermekeit az emberek közül: küldd egyiket a másik ellen, hogy egymással harcolva pusztuljanak el: Mert napjaik nem lesznek hosszúak. És a kérelmeknek nem fogsz engedni, melyeket hozzád intéznek apáik azok érdekében; mert az örök életben reménykednek, ám mindegyikük ötszáz évet fog élni.” (1Énok 10:9)
2014. 01. 31. (XVIII/5)
