hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nem sajtból van
Vadnyugati verseny indulhat a Holdért

2014. 01. 24.
A Hold mentheti meg a kapitalizmust – ezt a meglepő állítást David Harvey földrajztudós tette, aki szerint a jelenlegi világgazdasági rendszer fenntartásához évente legalább 1500 milliárd dollárnyi befektetési lehetőségre van szükség. Ennyi pénzt a Földön nem lehet hosszú távon, folyamatosan befektetni, ezért az emberiség számára létkérdés a kozmosz birtokbavétele. Ma már nem tűnik túl elrugaszkodottnak a feltételezés, hogy az új „préri” a Holdon lesz, hiszen a kínaiak is megérkeztek az égitestre. Ha pedig bebizonyosodik, hogy a Holdon nagy mennyiségben található hélium-izotópok tényleg alkalmasak energiaforrásként a földgáz és a kőolaj kiváltására – nos, akkor hamarosan beindulhat a bolygóközi vadkapita­lizmus. Égi kísérőnk azonban viszonylagos közelsége ellenére ma is titokzatos világ, amely tele van megválaszolatlan kérdésekkel.

A Hold nagyobb méretű, idősebbnek tűnik és sokkal kisebb a tömege, mint amilyennek lennie kéne. Ráadásul egy nagyon valószínűtlen pályán is mozog. Őszinte tudósok ezért bevallják, nem tudják, hogyan került az égitest a jelenlegi helyére, hiszen a fizika törvényeivel ellentétes, hogy ott van. Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biológus nyilatkozta: „Kénytelenek vagyunk azt a következtetést levonni, hogy a Holdnak nem szabadna ott lennie, ahol van. A tény, hogy mégis ott van, az olyan szerencsés véletlen, ami már túl szép ahhoz, hogy igaz legyen…”

Jelenleg sincs egyhangúan elfogadott elmélet a Hold keletkezéséről, pályája kialakulásáról, súlyáról, belső szerkezetéről és még néhány megfigyelt, de megmagyarázhatatlan felszíni jelenségéről. Az egyik keletkezéstörténeti elképzelés szerint valamikor a Naprendszer kialakulását követően egy hatalmas bolygóközi ütközés történt. Ebben a formálódó ős-Föld és egy Mars méretű bolygó összeütközött, és az ütközés által kilökődött anyag állt össze egy gömb alakú bolygótestté. A legújabb elmélet szerint a Hold nem a Földdel együtt keletkezett, nem is bolygónk testéből szakadt ki, hanem a Vénusztól kóborolt el, és a Föld – a gravitációja által – csak „befogta a jövevényt”. Ezek természetesen szigorúan csak teóriák maradhatnak, ugyanis abban mind megegyeznek, hogy több milliárd évvel ezelőtti eseményeket próbálnak rekonstruálni.

A Hold a Földhöz (mint a bolygójához) viszonyítva a legnagyobb tömegű kísérő égitest az egész Naprendszerben. Figyelembe véve a Föld tömegvonzását és a fizika egyéb törvényeit, hozzá egy maximum 48 km átmérőjű hold tartozhatna, állítja több csillagász. Azonban a Hold átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének a negyede. Így nagyobb égitest, mint a Plútó.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!