hetilap

Hetek hetilap vásárlás
24 év, 22 zsidótörvény
A Horthy-rendszer antiszemita szociálpolitikája

2014. 02. 13.
A magyarországi zsidótörvényeket és -rendeleteket a politikai elit 1920–1944 között folytatott kül- és belpolitikájának keretein belül érdemes elemezni. A Horthy-rendszer vezetői elsősorban a Trianonban elvett területek visszaszerzésén fáradoztak. A trianoni Magyarországon a zsidók mellett a németek maradtak a vallási, nyelvi stb. kritériumok alapján megkülönböztethető kisebbség. A zsidók elmagyarosodása és a magyarosításban játszott szerepe a nemzetiségi területeitől megfosztott országban már nem érvényesülhetett, pozícióikat, vagyonukat viszont egyre többen akarták megszerezni. Az ország modernizálásában betöltött szerepüket gátlástalan, mohó térhódításnak nevezték az antiszemiták. A zsidókérdés radikálisabb „elintézésétől”, majd a világháború idején az Endlösungtól a politikai elitet nemcsak konzervativizmusa, hanem a gazdasági-társadalmi zavaroktól való félelme is visszatartotta.

Azt, hogy a Horthy-rendszer nemcsak antikommunista, nacionalista és irredenta, hanem antiszemita is, nem csak az 1919–1920-as pogromok bizonyították. Hazánknak jutott az a kétes dicsőség, hogy az első világháború utáni Európa első antiszemita törvényét, az izraelita vallásúak egyetemi és főiskolai továbbtanulását korlátozó numerus clausus (zárt szám) törvényt Teleki Pál első miniszterelnöksége idején, 1920 szeptemberében a nemzetgyűlés megszavazta. A Horthy-rendszer vezetői tudták, hogy a trianoni békével Magyarországtól elvett területeken osztozó utódállamoktól (fontossági sorrendben: Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Ausztria) csak a győztes nagyhatalmak segítségével tudjuk legalább a területek egy részét visszaszerezni. A Népszövetségtől gazdasági támogatást, segélyt is remélő Bethlen-kormány ezért 1928-ban (többek között Teleki Pál tiltakozásával sem törődve) papíron eltörölte a numerus clausus antiszemita paragrafusait, de a szülők származási kvótájának bevezetésével a gyakorlatban azt továbbra is fenntartotta a társadalom, ezen belül az egyetemek vezetői és turulos diákjai támogatásával.

Zsidótörvények sorozata

Az Adolf Hitler vezette NSDAP 1933-as hatalomra kerülése után itthon viharos tempóban erősödő szélsőjobbal versenyfutásban, fél szemmel szövetségeseinket, a Nagynémet Birodalmat és Olaszországot, valamint antiszemita szomszédainkat, Szlovákiát és Romániát figyelve született meg 1938 után az újabb 21 magyarországi zsidótörvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek százai. A náci Németország 1940 nyara-ősze előtt semmiféle nyomást sem gyakorolt hazánkra, inkább példát mutatott, zsidópolitikájával bátorította a hazai antiszemitákat. A zsákmányszerző mohóság, az évtizedes antiszemita propaganda magyarázza a magyar társadalom egy részének passzivitását, jelentős részének részvételét a zsidókérdés „rendezésében”. A politikai elit számára Horthy kormányzó példát mutatott: bár megtehette volna, de egyszer sem élt halasztó hatályú vétójogával.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!