Gábriel nevével ma igen gyakran találkozhat még az utca embere is, annak ellenére, hogy angyal. A tervek szerint ugyanis Gábriel arkangyal szimbolizálja Magyarországot egy most készülő szoboregyüttesen a Szabadság téren, amint a náci Németországot szimbolizáló sas éppen lecsap rá. Milyen teológiai-kultúrtörténeti alapjai vannak annak, hogy nemzeteket angyalok szimbolizálnak? És honnan jön az az ötlet, hogy azok konfliktusba is kerülhetnek egymással? Ki Gábriel és milyen köze van a magyarokhoz?

A Hold mentheti meg a kapitalizmust – ezt a meglepő állítást David Harvey földrajztudós tette, aki szerint a jelenlegi világgazdasági rendszer fenntartásához évente legalább 1500 milliárd dollárnyi befektetési lehetőségre van szükség. Ennyi pénzt a Földön nem lehet hosszú távon, folyamatosan befektetni, ezért az emberiség számára létkérdés a kozmosz birtokbavétele. Ma már nem tűnik túl elrugaszkodottnak a feltételezés, hogy az új „préri” a Holdon lesz, hiszen a kínaiak is megérkeztek az égitestre. Ha pedig bebizonyosodik, hogy a Holdon nagy mennyiségben található hélium-izotópok tényleg alkalmasak energiaforrásként a földgáz és a kőolaj kiváltására – nos, akkor hamarosan beindulhat a bolygóközi vadkapita­lizmus. Égi kísérőnk azonban viszonylagos közelsége ellenére ma is titokzatos világ, amely tele van megválaszolatlan kérdésekkel.

A januári hírvákuumban meglepően nagy nyilvánosságot kaptak a nemzetközi médiában az ufójelenségek feltételezett bizonyítékairól, sőt a földönkívüliekkel való kapcsolattartásról szóló hírek. Az orosz BBC-ként működő RT televíziós csatorna félórás, főműsoridőben sugárzott interjút készített Paul Hellyer volt kanadai védelmi miniszterrel, amelyben a műsorvezető, Sophie Shevardnadze - Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter és grúz elnök unokája - érdemi párbeszédet folytatott a földönkívüliek állítólagos tevékenységéről bolygónkon. A vitába az iráni félhivatalos állami hírügynökség is beleszólt, azt állítva, hogy Edward Snowden amerikai ufótitkokat adott át Oroszország számára.

Masszívan növelte vagyonát a Bloomberg milliárdoslistáján szereplő 300 dúsgazdag ember, akiknek az együttes vagyona eléri a 3,7 ezer milliárd dollárt (29 évi magyar GDP). Az első helyen álló Bill Gates magasan vezet. A földkerekség leggazdagabb emberei 524 milliárd dollárral növelték vagyonukat 2013-ban (ez a magyar GDP bő négyszerese) – derül ki a Bloomberg milliárdoslistájának év végi összesítéséből.

Soha a történelemben nem volt olyan nagy különbség a társadalom legfelső rétege és az átlag között, mint a 21. század elején. Nem az utcai demonstrációkon sokat emlegetett 1 százalékról van szó, hanem a 0,1 százalékról, az igazi szu­perelitről, akiket nyugodtan lehetne magyarul is plutokratáknak nevezni, ha ezt a szót a szél­sőjobboldal nem tette volna a zsidó világ- összeesküvők szinonimájává. „Az igazi vagyon egymilliárd dollárnál kezdődik, mert ez az összeg az, ami felett már nem lehet minden pénzt személyes célokra elkölteni” – állítja Naguib Sawiris egyip­tomi telekommilliárdos, aki maga is az új, nemzetek feletti társadalmi osztály egyik képviselője. A globális szuperelit felemelkedéséről, céljairól és életformájáról Chrystia Freeland írt nagy sikerű esszét, amelyet a Financial Times 2013 legjobb könyvének választott.

Izraelben, ahol a politika csúcsain is szívesen használják a beceneveket, mindenki Áriknak nevezte. Hívei, rajongói ezt nem akármilyen szókapcsolattal toldották meg: Árik, a király. S ha folytatjuk az uralkodói szóhasználatot, pályáját egyaránt jellemezték dicsőséges trónra lépések és keserves trónfosztások, magánéletében pedig a felhőtlen boldogság, valamint a szörnyű tragédiák időszakai váltották egymást. De Ariel Saron mindenképpen a közel-keleti válságtérség meghatározó, történelmi formátumú személyiségei között volt.

Az Open Doors nemzetközi keresztény szervezet a napokban ismertette Üldözés a világon című éves kutatását, amely egy komplex szempontrendszer szerint (magánélet, család, társadalom, civil és egyházi szerveződés) országonként monitorozza a keresztényüldözés mértékét. Egy százas skálán elnyerhető pontszám alapján a szervezet évről évre kiállítja a keresztények számára biztosított vallásszabadság terén legrosszabbul teljesítő ötven ország listáját.

A katolikus egyházfő a papnevelésben jelentős szerepet vállaló szerzetes rendfőnökök közgyűlésén radikális reformokat sürgetett, és bírálta a szemináriumok jelenlegi gyakorlatát.

A szíriai kereszténység eddig főleg úgy szerepelt a hírekben, mint a polgárháború egyik fő áldozata. De sokan most megpróbálnak ellenállni.

Az elmúlt 25 évben nagyon sok zenei stílussal próbálkoztál. Kerestél valami teljesen hozzád illőt, vagy ezekre csupán eszközként tekintettél a szövegeid közlésében?

„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területnek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távoznia kell ottho­nából, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettünk, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

Több mint 50 évvel ezelőtt, 70 dollárral a zsebében, szakmai tapasztalat és képzés nélkül ugrott bele Pat Robertson a média világába. Az Egyesült Államok első keresztény televízióállomásának műsora, a 700-as klub mára nemzetközi adássá nőtte ki magát. A CBN mellett pedig olyan befolyásos intézmények fűződnek Pat Robertson nevéhez, mint az Operation Blessing segélyszervezet és a Regent Egyetem.

A 700-as klub a televíziózás történetének egyik legrégebb óta megszakítás nélkül jelentkező programja. 1966 óta naponta adásban vannak, ami szinte hihetetlen teljesítmény. Hogyan tudják folyamatosan megújítani a 700-as klubot anélkül, hogy feladnák vagy kompromisszumot kötnének a műsor erőteljes keresztény üzenetében és jellegében?– Nem tervezzük a program jellegének a megváltoztatását. Szerintem a magazin formátumú műsorok hosszú távon is működhetnek. A híreink mindig naprakészek, miközben nézzük azt, hogy mi zajlik a piacon. Ezért igyekszünk folyamatosan figyelemmel kísérni azt, hogy mi az, ami hatékony és versenyképes ma a televíziózásban. Változnak a nézői igények, és nekünk ehhez kell formálni azt, ahogyan az üzenetünket eljuttatjuk arról, amit Isten ma cselekszik a világban.Az elmúlt közel négy évtizedben nagyot változott a közönségük is. Hogyan befolyásolja ez az önök munkáját és hogyan találják meg a hangot feléjük?– Minden olyan platformon jelen kell lenni, ahol ők is ott vannak. Látjuk a trendet, hogy a fiatalok nagy számban fordulnak el a televíziótól, és a médiatartalmak egyre inkább a különböző mobileszközökön keresztül jutnak el a közönséghez. A fiatalok otthon érzik magukat ebben a „hiperösszekötött” világban és ezt – ha tetszik, ha nem – el kell fogadnunk.A médiában is hatalmas átalakulás zajlik. Először jött az internet, majd a You­Tube és a közösségi hálózatok vonták el a nézőket a televízió elől. A tabletkészülékek és az okostelefonok szintén megváltoztatták az információ- és médiafogyasztásunk módját. Hogyan alkalmazkodnak önök ezekhez a kihívásokhoz?– Láthatjuk, hogy a médiapiac mindinkább töredezetté válik. Bár a televízió kisebb hányadot fog kitenni a jövőben, ennek ellenére nem tűnik el. Öt-tíz év múlva is lesz tv és lesznek televíziós készülékek. Lehet, hogy nem lesznek olyan domináns helyzetben, mint tíz éve, de lesznek. Számomra ezért a kérdés nem az, hogy milyen radikális változást kell megtennünk, hanem az, hogyan alkalmazkodunk az új helyzethez, és a televízió mellett milyen módon juttatunk el médiatartalmakat további platformokra. Növekvő mértékben vagyunk jelen a Twitteren, a Facebookon és a YouTube-on is. Nem szabad ezeket az új csatornákat fenyegetésnek látnunk, mert ezek valójában lehetőségek, és csak rajtunk áll, hogyan élünk ezekkel az evangélium érdekében.A közelmúltban több emlékezetes műsort készítettek Izraelben. Miért gondolják fontosnak azt, hogy bemutassák a modern Izraelt, és az országnak a különböző területeken elért sikereit?– Egyszer Viktória királynő megkérdezte zsidó származású miniszterelnökét, Benjamin Disarelit, hogy milyen bizonyítékot tud mondani Isten létezésére. A politikus a történet szerint azt válaszolta: „Fenség, a bizonyíték a zsidó nép létezése.” Ez a nép a világon az egyetlen, amely megőrizte a kultúráját úgy, hogy közben nem volt hazája. Négyezer éven át fennmaradtak, és ehhez hasonló teljesítményt csak a kínai Han népesség tudott felmutatni. Ők azonban mindvégig megőrizték az országukat. Nem szórták szét őket a világ minden tájára, mint a zsidókat. Úgy vélem, hogy ma Isten létezésének a látható bizonyítéka elsősorban Izrael állama. Ez az ország beteljesíti az ókori prófé­táknak adott számos ígéretet az összegyűjtésről, arról, hogy a zsidók visszatérnek a földjükre, amely újra zöldellni fog.

A félelem vitte be a nyugati vezetőket az Iránnal kötött alkuba – állítja Natan Saranszkij világhírű emberi jogi aktivista, volt izraeli miniszterelnökhelyettes, aki szerint szégyenletes, hogy a tárgyalások során fel sem merült a több ezer iráni politikai fogvatartott kérdése. A morális tisztánlátás hiánya miatt a nagyhatalmak nem merték vállalni a konfrontációt a mai világ gonosz birodalma ellen, szemben azzal, ahogy Ronald Reagan fellépett a Szovjetunióval szemben. Saranszkij úgy véli, hogy nagyon káros lenne, ha az iráni modellt próbálnák meg alkalmazni más válságok kezelésére, akár Szíriában, akár az izraeli–palesztin konfliktusban. A Natan Saranszkijjal készített rendkívüli interjú további részletei a jövő héten láthatók az ATV-n.

Némely olvasónk a Kennedy-gyilkosság 50. évfordulójára írt cikkünkből hiányolta a merénylet „alternatív teóriáit”, mondván „köztudott”, hogy nem (vagy nem egyedül) Lee Harvey Oswald lőtte ki a gyilkos lövedékeket, amelyek kioltották a 35. amerikai elnök életét. Még olyan levelet is kaptunk, amelyben a Hetek is a „nagy összeesküvés” részévé vált, mert természetesen „nem engedik” szerkesztőségünknek, hogy megírja az „igazat”.

Hanuka napján tűnhet fel az égbolton az az égitest, amely a várakozások szerint egészen karácsonyig az egész világról látható lesz. Biztosat csak lapzártánk után lehet mondani az égi látványosságról, mert az Ison névre keresztelt üstökös november 28-án halad el a Nap közelében. Ha ezt a forró találkozást az égitest magja túléli, akkor a teliholdhoz közeli fénnyel világíthat a hajnali égbolton az ünnepi időszakban. A csillagászok szerint az üstökös évezredekkel ezelőtt indult el útjára a Naprendszer pereméről, hogy történetében először és valószínűleg utoljára a Földről is látható legyen.

A Snowden-akták és az európai politikusok titkos megfigyelése megrendítette az Európa és az Egyesült Államok közötti viszonyt. Merkel kancellár azt mondta, hogy sokat kell dolgozni a bizalom helyreállításáért. Valóban elárulta Amerika a szövetségeseit? Vagy Eric Snowden volt az, aki elárulta a hazáját?

2013. november 15., péntek este. Tömegek tolonganak egy nyolcvan-fős előadó ajtajában, egyre többen érkeznek. A vezetőség végül úgy dönt, nagyobb terembe költözünk. Így a Sophianum épületének óriási előadója telik meg, csurig.