A katolikus egyházfő a papnevelésben jelentős szerepet vállaló szerzetes rendfőnökök közgyűlésén radikális reformokat sürgetett, és bírálta a szemináriumok jelenlegi gyakorlatát.

A szíriai kereszténység eddig főleg úgy szerepelt a hírekben, mint a polgárháború egyik fő áldozata. De sokan most megpróbálnak ellenállni.

Az elmúlt 25 évben nagyon sok zenei stílussal próbálkoztál. Kerestél valami teljesen hozzád illőt, vagy ezekre csupán eszközként tekintettél a szövegeid közlésében?

„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területnek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távoznia kell ottho­nából, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettünk, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

Több mint 50 évvel ezelőtt, 70 dollárral a zsebében, szakmai tapasztalat és képzés nélkül ugrott bele Pat Robertson a média világába. Az Egyesült Államok első keresztény televízióállomásának műsora, a 700-as klub mára nemzetközi adássá nőtte ki magát. A CBN mellett pedig olyan befolyásos intézmények fűződnek Pat Robertson nevéhez, mint az Operation Blessing segélyszervezet és a Regent Egyetem.

A 700-as klub a televíziózás történetének egyik legrégebb óta megszakítás nélkül jelentkező programja. 1966 óta naponta adásban vannak, ami szinte hihetetlen teljesítmény. Hogyan tudják folyamatosan megújítani a 700-as klubot anélkül, hogy feladnák vagy kompromisszumot kötnének a műsor erőteljes keresztény üzenetében és jellegében?– Nem tervezzük a program jellegének a megváltoztatását. Szerintem a magazin formátumú műsorok hosszú távon is működhetnek. A híreink mindig naprakészek, miközben nézzük azt, hogy mi zajlik a piacon. Ezért igyekszünk folyamatosan figyelemmel kísérni azt, hogy mi az, ami hatékony és versenyképes ma a televíziózásban. Változnak a nézői igények, és nekünk ehhez kell formálni azt, ahogyan az üzenetünket eljuttatjuk arról, amit Isten ma cselekszik a világban.Az elmúlt közel négy évtizedben nagyot változott a közönségük is. Hogyan befolyásolja ez az önök munkáját és hogyan találják meg a hangot feléjük?– Minden olyan platformon jelen kell lenni, ahol ők is ott vannak. Látjuk a trendet, hogy a fiatalok nagy számban fordulnak el a televíziótól, és a médiatartalmak egyre inkább a különböző mobileszközökön keresztül jutnak el a közönséghez. A fiatalok otthon érzik magukat ebben a „hiperösszekötött” világban és ezt – ha tetszik, ha nem – el kell fogadnunk.A médiában is hatalmas átalakulás zajlik. Először jött az internet, majd a You­Tube és a közösségi hálózatok vonták el a nézőket a televízió elől. A tabletkészülékek és az okostelefonok szintén megváltoztatták az információ- és médiafogyasztásunk módját. Hogyan alkalmazkodnak önök ezekhez a kihívásokhoz?– Láthatjuk, hogy a médiapiac mindinkább töredezetté válik. Bár a televízió kisebb hányadot fog kitenni a jövőben, ennek ellenére nem tűnik el. Öt-tíz év múlva is lesz tv és lesznek televíziós készülékek. Lehet, hogy nem lesznek olyan domináns helyzetben, mint tíz éve, de lesznek. Számomra ezért a kérdés nem az, hogy milyen radikális változást kell megtennünk, hanem az, hogyan alkalmazkodunk az új helyzethez, és a televízió mellett milyen módon juttatunk el médiatartalmakat további platformokra. Növekvő mértékben vagyunk jelen a Twitteren, a Facebookon és a YouTube-on is. Nem szabad ezeket az új csatornákat fenyegetésnek látnunk, mert ezek valójában lehetőségek, és csak rajtunk áll, hogyan élünk ezekkel az evangélium érdekében.A közelmúltban több emlékezetes műsort készítettek Izraelben. Miért gondolják fontosnak azt, hogy bemutassák a modern Izraelt, és az országnak a különböző területeken elért sikereit?– Egyszer Viktória királynő megkérdezte zsidó származású miniszterelnökét, Benjamin Disarelit, hogy milyen bizonyítékot tud mondani Isten létezésére. A politikus a történet szerint azt válaszolta: „Fenség, a bizonyíték a zsidó nép létezése.” Ez a nép a világon az egyetlen, amely megőrizte a kultúráját úgy, hogy közben nem volt hazája. Négyezer éven át fennmaradtak, és ehhez hasonló teljesítményt csak a kínai Han népesség tudott felmutatni. Ők azonban mindvégig megőrizték az országukat. Nem szórták szét őket a világ minden tájára, mint a zsidókat. Úgy vélem, hogy ma Isten létezésének a látható bizonyítéka elsősorban Izrael állama. Ez az ország beteljesíti az ókori prófé­táknak adott számos ígéretet az összegyűjtésről, arról, hogy a zsidók visszatérnek a földjükre, amely újra zöldellni fog.

A félelem vitte be a nyugati vezetőket az Iránnal kötött alkuba – állítja Natan Saranszkij világhírű emberi jogi aktivista, volt izraeli miniszterelnökhelyettes, aki szerint szégyenletes, hogy a tárgyalások során fel sem merült a több ezer iráni politikai fogvatartott kérdése. A morális tisztánlátás hiánya miatt a nagyhatalmak nem merték vállalni a konfrontációt a mai világ gonosz birodalma ellen, szemben azzal, ahogy Ronald Reagan fellépett a Szovjetunióval szemben. Saranszkij úgy véli, hogy nagyon káros lenne, ha az iráni modellt próbálnák meg alkalmazni más válságok kezelésére, akár Szíriában, akár az izraeli–palesztin konfliktusban. A Natan Saranszkijjal készített rendkívüli interjú további részletei a jövő héten láthatók az ATV-n.

Némely olvasónk a Kennedy-gyilkosság 50. évfordulójára írt cikkünkből hiányolta a merénylet „alternatív teóriáit”, mondván „köztudott”, hogy nem (vagy nem egyedül) Lee Harvey Oswald lőtte ki a gyilkos lövedékeket, amelyek kioltották a 35. amerikai elnök életét. Még olyan levelet is kaptunk, amelyben a Hetek is a „nagy összeesküvés” részévé vált, mert természetesen „nem engedik” szerkesztőségünknek, hogy megírja az „igazat”.

Hanuka napján tűnhet fel az égbolton az az égitest, amely a várakozások szerint egészen karácsonyig az egész világról látható lesz. Biztosat csak lapzártánk után lehet mondani az égi látványosságról, mert az Ison névre keresztelt üstökös november 28-án halad el a Nap közelében. Ha ezt a forró találkozást az égitest magja túléli, akkor a teliholdhoz közeli fénnyel világíthat a hajnali égbolton az ünnepi időszakban. A csillagászok szerint az üstökös évezredekkel ezelőtt indult el útjára a Naprendszer pereméről, hogy történetében először és valószínűleg utoljára a Földről is látható legyen.

A Snowden-akták és az európai politikusok titkos megfigyelése megrendítette az Európa és az Egyesült Államok közötti viszonyt. Merkel kancellár azt mondta, hogy sokat kell dolgozni a bizalom helyreállításáért. Valóban elárulta Amerika a szövetségeseit? Vagy Eric Snowden volt az, aki elárulta a hazáját?

2013. november 15., péntek este. Tömegek tolonganak egy nyolcvan-fős előadó ajtajában, egyre többen érkeznek. A vezetőség végül úgy dönt, nagyobb terembe költözünk. Így a Sophianum épületének óriási előadója telik meg, csurig.

A világ egyik első számú Szíria-szakértője, Itamar Rabinovics azt állítja, hogy a három éve zajló véres polgárháború valójában korlátozott területen zajló világkonfliktus, amelyben a nagyhatalmak állnak szemben egymással. A diplomata, aki a kilencvenes években az izraeli delegációt vezette a Szíriával folytatott béketárgyalásokon, úgy látja, hogy a konfliktus gyökerei a Közel-Kelet újrafelosztásának idejére nyúlnak vissza. „Oroszország stratégiai, de vallási szempontból sem engedheti meg, hogy kiszoruljon a térségből, mert ezzel az iszlám kérdés kezelhetetlenné válna számára, és fel kellene adnia az ortodox egyház védelmét is a szent helyeken” – mondta lapunknak a nagykövet, aki jelenleg egy befolyásos háttérszervezet, a washingtoni Izrael Intézet vezetője. Az Itamar Rabinoviccsal készített rendkívüli interjú további részletei november 30-án, szombaton 16.00-tól az ATV-n.

Washingtonban, egy kőhajításnyira a Fehér Háztól található a Nemzeti Levéltár impozáns épülete, ahol megtalálható az amerikai Függetlenségi nyilatkozat és az Alkotmány eredeti példánya. A legtöbb turista ezek miatt a csúcstechnológiával konzervált történelmi dokumentumok miatt látogat el a levéltárba. Az elkövetkező néhány hónapban a múzeum egy másik terme ad otthont annak a kiállításnak, amely egy szenzációs felfedezés eredménye és egyben egy heves vita tárgya is.

Nagy Konstantin intézkedései nyomán i. sz. 313 után megkez­dődött az állam és az egyház összefonódása, és a 4. század végére a Római birodalomban kiformálódott a római katolikus állam­egyház. Sokak számára úgy tűnt, hogy az állam által biztosított  privilegizált helyzet, a megannyi kedvezmény és támogatás az egyház megerősödését fogja eredményezni. A valóságban azonban épp az ellenkezője zajlott le. A hivatalos egyházban látványos erkölcsi romlás ment végbe és egyre kevésbé tudták úgy közvetíteni az evangéliumot, hogy az az emberek életében pozitív változásokat eredményezzen. Sőt, azokat a keresztényeket kezdték üldözni, akik ragaszkodtak a hiteles, valódi keresz­tény­séghez és a bibliai hithez.

1566-ban, a mohácsi csata negyvenedik évfordulóján Szulejmán oszmán szultán ismét személyesen vezette a török sereget Magyarország ellen. A hódítók célja Bécs és ezen keresztül a nyugati kereszténység eltiprása lehetett, ám egy maroknyi hős Zrínyi Miklós vezetésével keresztülhúzta a szultán számításait. A több mint egy hónapig tartó várostrom veszteségei megroppantották a hódító sereg törzsét. A tó és mocsártenger közepén álló szigetvári vár 1566-os ostroma nem csak a győzhetetlen I. Szulejmán halálát hozta, hanem 25 ezer török hitharcos elestét is. A világhódító muzulmán török hadsereg számára addig ez volt a valaha volt legnagyobb veszteség, ez akár az ostromban részt vevő reguláris haderő 42 százalékának elvesztését is jelenthette. A vár sikeres bevétele utáni visszavonulás és ezzel a további célokról való lemondás is a szultán halálának és a sereg nagy veszteségeinek tulajdonítható. A Zrínyi Miklós által védett vár küzdelme nem a dédunoka által megénekelt „Szigeti veszedelem”-ben magasztosult a keresztény és a hódító iszlám világ közötti világméretű összecsapássá. A kor magyar és nyugat-európai közvéleménye tisztában volt e heroikus küzdelem jelentőségével. A kérdés csak az, hogy az utódok hanyag emlékezete mennyiben csökkentette szemünkben e várvédő összecsapás jelentőségét.

Rómában a Colosseumban megrendezett nagyszabású kiállítással emlékeztek meg Nagy Konstantin életpályájáról abból az alkalomból, hogy ezerhétszáz esztendeje, i. sz. 313-ban adta ki nevezetes milánói rendeletét, amely történelmi mérföldkőnek bizonyult. Ezzel kezdődött meg ugyanis az állam és egyház összefonódása, amely hosszú évszázadok óta egészen napjainkig tartóan egyik meghatározó eleme és egyben súlyos tehertétele az európai történelemnek. Nagy Konstantin egy sajátos uralkodótípus első képviselője, amely, bár kereszténynek hirdeti magát, cselekedeteivel, életvezetésével cáfolja azt, ugyanakkor alapvető beleszólást követel magának különböző egyházi kérdések eldöntésébe, sőt még annak meghatározásába is, hogy kik az igazi keresztények. Öröksége máig hat Európában.

A dél-szíriai Deraában, amelyet a várost körülvevő termékeny földek okán az ország éléskamrájának is neveznek, 2011. március 17-e is úgy kezdődött, akár a többi hétköznap. De estére minden felbolydult. A belvárosi házfalakon graffitik olvashatók, köztük kormányellenes feliratok. Az elkövetőket hamar elfogták, hatan voltak, tinédzserek, a legidősebb tizenöt, a legfiatalabb kilencéves. A rendőrség, az ilyenkor szokásos módszerekben nem nagyon válogatva, vallatni kezdte őket, nyilván a felnőtt „felbujtókat” keresték.

1999-ben felröppent a hír, hogy II. János Pál pápa történelmi látogatásra készül Mezopo­támiá­ba, hogy felkeresse a bibliai hit atyjának tekintett Ábrahám pátriárka szülőhelyét. A Vatikán diplomatái meg is kezdték az iraki utazás előkészítését, amely egyfajta történelmi zarándoklat betetőzése lett volna, hiszen a pápa végigjárta a Biblia legfontosabb helyszíneit, Szíriától kezdve Egyiptomon és Jordánián át Jeruzsálemig. Az egyházfő egyre súlyosabb betegsége és az iraki háború kitörése azonban meg­hiúsította a terveket. Ábrahám városa ma a térség többi bibliai helyszínéhez hasonlóan elhagyatott, pedig Nimród ős-globalista projektjének bukása után innen indultak útjukra a nemzetek. Az ókori szerzők által első zsarnoknak tekintett uralkodó sorsa az apokrif hagyomány szerint több ponton kapcsolódik Ábrahám sorsához, elhívásához és küzdelmeihez is.