Kutatók hosszú évek, ha nem évtizedek óta dolgoznak azon, hogy különböző fajok testi sejtjeit kombinálják, azaz kimérákat hozzanak létre. Mindezt nem unalmukban teszik, hiszen a kísérletek teoretikusan meghatározott orvosi célok érdekében zajlanak. Idén januárban a kaliforniai Salk Institute munkatársai a Cell tekintélyes szakmai folyóiratban publikálták legfrissebb eredményeiket, jelesül, hogy sikerült humán-sertés kimérákat létrehozniuk.

Egyre nagyobb sebességgel terjed a buddhizmus az amerikai gazdasági vezetők között. Igaz, az ateizmusukról híres techguruk a Szilícium-völgyben a buddhizmusból is saját belátásuk szerint válogatnak, így egy teljesen új vallási irányzat van születőben – a „mindfulness”, más néven „éber önirányítás” vagy „tudatos jelenlét”.

A médián nem jött át, úgyszólván láthatatlan maradt a napokban a Kossuth térre meghirdetett transzegysejtű demonstráció. Azt is mondhatnánk, hogy a tiltakozás a mérete miatt maradt visszhangtalan, és ezen még a szabályos területfoglalási engedély sem segített, de semmiképpen se használjuk ki méretbeli fölényünket e kisebbséggel szemben. A transzegysejtűek azért tüntettek, mert a többsejtűek részéről folyamatos megbélyegzést tapasztalnak, és ez nemcsak őket akadályozza a fejlődésben, hanem a biológia tudományának egészét is veszélyezteti. A kirekesztés leghangosabb szószólói állításuk szerint a többsejtűekhez csak a közelmúltban felzárkózott medveállatkák és nyálkagombák. Ők azok, akik nem engedik, hogy az egysejtűek a soksejtű társadalom integráns részévé váljanak – szól az egysejtűek érzelmektől fűtött petíciója, hozzátéve, hogy vannak közöttük olyan többsejtűek, akik lelkük mélyén egysejtűnek érzik magukat, és ezt büszkén vállalják is, de valójában ezzel csak az igazi egysejtűek helyzetét nehezítik.

Mielőtt a Rijádot Mekkával összekötő autóút Mohamed szülővárosa felé kanyarodna, kék, többnyelvű tábla igazítja el az utazókat. Az van ráírva, hogy „no non-muslims beyond this point”, és mutatja a hitetleneknek, merre van az elkerülőút.

„Ezek az elveim: Vegyél amerikai terméket! Foglalkoztass amerikai dolgozót!” – hirdette meg a beiktatási beszédében Donald Trump az Egyesült Államok gazdaságának új korszakát, ami szembefordulva a „globalista érdekekkel”, kizárólag „Amerikát teszi az első helyre”. A Trump által képviselt protekcionista gazdaságnak két pillére a 30-40 százalékos büntetővámok és a munkahelyek külföldre vitelének szankciókkal történő megakadályozása.

Torgyán József Mátészalkán született 1932-ben, ugyanabban az évben, amelyben a rendszerváltás korszakának két miniszterelnöke, Antall József és Horn Gyula. Anyai ágon görögkatolikus papi családból, míg apai ágon parasztcsaládból származott.

Emberiség ellen elkövetett bűncselekmények miatt Romániában bűnvádi eljárás indult Ion Iliescu volt államfő, Petre Roman egykori miniszterelnök, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezetője, Virgil Mãgureanu ellen az 1990-es bányászjárás ügyében. A vád­hatóság azzal gyanúsítja Iliescut és társait, hogy az állami karhatalmi szervek és a Zsil-völgyi bányászok segítségével kegyetlen erő­szakossággal feloszlatták a bukaresti Egyetem téren az akkori hatalom ellen tüntető polgári lakosságot. A huszonhét éve történt események kivizsgálására számos kísérlet történt már a szomszédunkban, de eddig mindegyik kudarcot vallott, most azonban nemcsak a szándék van meg hozzá, hanem a politikai akarat is.

Donald Trump már azelőtt elkezdte irányítani a közgondolkozást, hogy beiktatták az Amerikai Egyesült Államok 45. elnökének. A Twitteren és más közösségi hálózatokon keresztül, illetve az időnkénti közszereplései során ugyanazt tette, mint amit a választási kampány alatt mindvégig: dominált. Csakhogy ezúttal – az ő megfogalmazásában – ezt már nem saját magáért, hanem minden amerikaiért teszi. A Breitbart News elemzése.

A telepátia a Facebook jövője – ezzel válaszolt két éve Mark Zuckerberg arra a kérdésre, hogy mit tekint a „jövő kommunikációs platformjának”, majd kifejtette, miként akarja integrálni ezt az eszközt a közösségi hálózatba. Bár az elmúlt év a politikáról, a betegségek gyógyításáról és a virtuálisvalóság-szem­ü­vegekről szólt a Zuckerberg-birodalomban, a Business Insider szerint a cég titkos fejlesztőrészlege, a Projekt-8 nagy erővel dolgo­zik egy olyan technológián, ami képes kapcsolódni emberi agyhoz és abból „olvasni”, sőt akár még gondolatot „írni” is tud.

„Kedves amerikai barátaim! Örömmel jelenthetem be, aláírtam azt a törvényt, amely örökre betiltja Oroszországot. A bombázás öt percen belül elkezdődik.” (Ronald Reagan viccelődése 1984. augusztus 11-én)

Több tízmilliárd forintot osztott szét a kormány 2016 utolsó napjaiban sporttámogatásokra és sportcélú ingatlanfejlesztésekre, többek közt futballstadionok, labdarúgó-akadémiák, sportpályák és multifunkciós sportcsarnokok létesítésére. A támogatott projektek között szerepel egyebek mellett a Népliget rekonstrukciója, azaz a „Fradiváros” első ütemének megépítése 10 milliárdért, a szegedi futballstadion 9,7 milliárdért és a kisvárdai multifunkciós sportcsarnok 3,5 milliárdért. A Magyar Közlönyben megjelent tételek között határon túli projektek is szerepelnek, a vajdasági kisváros, Topolya harmadosztályú futballcsapata például 3 milliárd forintra számíthat a magyar költségvetésből.

Különösen az ázsiai országok küzdenek a szelektív abortusz problémájával, vagyis azzal, hogy a szülők elvetetik a magzatot, amennyiben az lány. A társadalmi problémák sorát okozó jelenség ellen már a kormányok is felvették a küzdelmet, eddig mérsékelt sikerrel. A legnagyobb eredményt Dél-Koreában érték el – mintegy negyed évszázad alatt.

„Nem akartunk többé luxust tervezni és tervgyárként működni. Rájöttünk arra, hogy nincs értelme ekkora összegeket szállodákra, irodaházakra költeni, hiszen teljesen máshol van az anyagi dolgok lényege” – mesél Lőrincz Szilvia és Mikics András, a Biva Inspiration két belsőépítésze arról, milyen út vezetett odáig, hogy decemberben elnyerték az Év belsőépítésze díjat a somlói Kreinbacher Birtok és a budapesti kóstoló szalon kialakításáért.

Verespatak aranya már-már legendává vált az elmúlt évtizedekben, a városka alatt ugyanis 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst rejtőzik. A mesés vagyon kitermelésére egy rejtélyes kanadai cég jelentkezett be, amely kész volt akár az egész román politikai elitet átrendezni a nemesfém kincs megszerzéséért. Húszéves folyamatos nyomásgyakorlás után most talán végső fejezetéhez érkezett a történet, a január elején leköszönt román kormány – legutolsó munkanapján – a világörökség részének javasolta az UNESCO-nál Verespatakot. A környezetvédők és a még helyben lakók, illetve a „vadkapitalista multi” harca így végleg eldőlni látszik a civilek javára, mert átminősítése után a jövőben soha nem működtethető az aranybánya Rosia Montanában. A befektetést tulajdonló Gabriel Resources kanadai vállalat nem ismeri el a vereségét, évek óta perben áll a román állammal egy nemzetközi bíróságon, és négymilliárd dollár (1180 milliárd forint) kártérítést követel, amiért nem termelheti ki a verespataki aranyat cianidos eljárással.

1970 és 2016 között a családalapítási szokások jelentősen átalakultak, s emiatt mára eljutottunk odáig, hogy a nők gyermekvállalási hajlandósága jellemzően 35, sőt 40 év körül növekszik meg – holott régebben erre a korra már kialakult a végleges gyerekszám. A házasságban élők számának csökkenésével párhuzamosan megnőtt a gyermektelenek és az egygyermekesek száma, a kétgyermekes családmodell dominanciája pedig eltűnt – írják a KSH elemzői.

„A sport a vérünkben van. A magyar sport az akarat és a tettrekészség kiemelkedő példája, a bátorság és a győzni akarás szimbóluma, már több mint egy évszázada” – adja meg az érzelmi felütést a 2024-es budapesti olimpia internetes oldala, hangsúlyozva persze azt is, hogy az ötkarikás játékok megrendezése gazdaságilag is megérné Magyarországnak. „Azért indítottuk a NOlimpia-kampányt, mert úgy gondoljuk, hogy 2024-ig fontosabb ügyekre kell költenünk adóforintjainkat, mint egy budapesti olimpia rendezése” – hangoztatja ugyanakkor a Momentum Mozgalom.

2016 decemberében az Oxford Dictionaries szerkesztői a post-truth kifejezést választották az Év Szavának. A kifejezés magyarul nagyjából úgy adható vissza, hogy az igazság/tények után vagy az ismert előtagot megtartva poszt-igazság. A szótárszerkesztők indoklása szerint a jelző „olyan körülményekre utal, amelyekben kevésbé az objektív tények, inkább az érzelmekre és a személyes meggyőződésre való hivatkozás alakítja a közvéleményt”. Maga a kifejezés nem új, és az álhírek sem 2016-ban bukkantak fel először, de a tavalyi Brexit-népszavazás és az amerikai elnökválasztás politikai kampánytémává tette a tények és a propaganda viszonyát.

A börtönben Szálasi Ferenc figyelme leginkább arra irányult, hogy a Politikai Rendészeti Osztály vezetőjét, Péter Gábort ügye közvetítőjének nyerje meg. Vagyis a vélt legfőbb autoritáshoz fordul a kedvezőbb bírósági ítélet reményével, egyszersmind téves percepcióval. Ezen utolsó kísérletei az elmegyógyintézetek lakóinak a főorvosokkal kialakított kapcsolati és kommunikációs modelljét idézik – mondja Perenyei Monika művészettörténész (képünkön), az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény munkatársa.A szakértőt a Magvető Kiadó kérte fel, hogy a gondozásukban megjelent Szálasi Ferenc naplói 1942–1946 című kötetet bemutató beszélgetésen részt vegyen. A Hetek kérdésére Perenyei kifejtette: „Gyűjteménykezelői feladatunk, hogy a gyűjteményben őrzött, nagyobbrészt pszichiátriai kezeltek készítette vizuális és textuális produkciókat a tudományos kutatás tárgyává tegyük, és ezzel párhuzamosan a szélesebb közönséggel is megismertessük, például publikációk és kiállítások formájában. Tapasztalatom szerint a magyar társadalom- és kultúrtörténetben az őrület, téboly körébe sorolt jelenségek a mai napig kibeszéletlenek, illetve a róluk folytatott beszédmódok az ismerethiányból adódóan a stigmatizálás és egzotizálás attitűdjeivel bírnak. A gyűjtemény missziója épp az lehet, hogy az őrület kérdéskörébe utalt jelenségekről szóló beszédmódokat árnyaljuk és gazdagítsuk, hogy a megbélyegzés aktusa nélkül tudjuk gondolatainkat e kérdésekben kifejezni.Amikor a Magvető Kiadó felkérésének eleget tettem, e néző­pontból olvastam a Dr. Karsai László által közreadott Szálasi-naplókat. Ha félreteszem azt a kérdést, hogy Szálasi elmebeteg volt-e vagy sem – hiszen művészettörténészként egyébként sem feladatom ennek eldöntése –, és a naplókra »egyszerűen« mint szövegekre tekintek, akkor mi derülhet ki belőlük a magát élete utolsó pillanatáig »nemzetvezetőnek« képzelő Szálasi eszmerendszerén túl? Ez egy összehasonlításokat igénylő olvasási mód, ezért a Szálasi-szövegeket más szerzők hasonló műfajban, illetve környezetben írott szövegével vetettem össze gondolatban. A naplók túlnyomórészt Szálasi politikai nézeteit közvetítik, nagyrészük pedig már a tárgyalása előtti fogság hónapjaiban keletkezett. Adódik, hogy a politikai beszédek, a naplók, börtönnaplók, illetve a prizonizáció, a fogság állapotában keletkező szövegek kontextusában elemzem ezeket a naplóbejegyzéseket.A naplókat politikai szövegként olvasva azonnal szembetűnővé válik, hogy Szálasi az úgynevezett dualisztikus nyelvi alakzatok sűrűn ismételt kliséi mentén fejezi ki magát. Jegyzetei az »ők« és a »mi« elkülönítésének propagandisztikus, diszkrimináló észjárását tükrözik. Egy olyan meggyőződés notórius sulykolását, amelyben a »mi« az üdvözülésre méltó igazhívők közösségét, a hungarizmus híveit jelenti, az »ők« pedig az embermivoltuktól megfosztható és eltárgyiasítható, fenyegető gonoszokat: az angolszászokat, a liberálisokat, a zsidókat és tulajdonképpen globálisan mindenkit, aki szemben áll a hungarizmus egyetlen igazságával, amely magában Szálasiban öltött testet. Egyfajta összeesküvés-elméleti példatárként tárul fel a jegyzet, amelyet mondatról mondatra, oldalról oldalra olvasni komoly megpróbáltatás, lelki-szellemi fáradtság. Megjelenése hozadéka lehet – és kiadása aktualitását is ez adja –, hogy e naplók ismeretében jelenünk politikai szólamaiban, szlogenekben, esetenként a városi térben graffitiként megjelenő szövegtöredékekben (»Nürnberget a békebűnösöknek is«) a lappangó »nyilasörökség« xenofób és diszkrimináló beállítódásai, de legalábbis retorikájuk pontosan beazonosíthatókká válnak. A börtönnaplókkal, vagy a fogság éveiről beszámoló memoárokkal (Szélpál Árpád: Forró hamu, Stefan Lorant: Ich war Hitlers Gefangener. Ein Tagebuch, 1933) összevetve válik leginkább szembetűnővé Szálasi naplóinak ridegsége, személytelensége, valamint a környezetével kapcsolatot létesítő érzékiség teljes hiánya. Rokoni és hitvesi kapcsolatáról csak ritkán, akkor is csak pátosztól dagadó rövid formulákban emlékezik meg.A magyar kultúrtörténet a fogságban keletkezett vagy a fogság élményében fogant irodalmi és tudományos műveknek gazdag hagyományával bír (Déry Tibor, Mérei Ferenc, Göncz Árpád), ám ez az a kontextus, amelynek teljesítményeivel Szálasi naplói sem tartalmilag, sem grammatikailag nem vethetők össze.A zártintézetek (például elmegyógyintézet) hospitalizációs, illetve prizonizációs folyamatában keletkező viselkedésminták azonban felismerhetők Szálasi naplóbejegyzéseiben. Mintha maga a naplóírás is a prizonizáció hatásában fokozódó automatizált cselekvés lenne számára, egyfajta ismételt rítus, amelyben a már sokszor részletezett »eszmerendszer« frázisai, mint valamiféle szómágia elemei kerülnek elő újra és újra. Bosszankodását leginkább az alaki formaságok »hibái« idézik elő (például fütyül a börtönőr), figyelme pedig leginkább arra irányul, hogy a Politikai Rendészeti Osztály vezetőjét, Péter Gábort ügye közvetí­tő­jének nyerje meg. Szálasi a vélt legfőbb autoritáshoz fordul a kedvezőbb bírósági ítélet reményével, egyszersmind téves percepcióval. Ezen utolsó kísérletei, amelyek személye sorsán keresztül a hungarizmus ügyét is szolgálják hite szerint, az elmegyógyintézetek lakóinak a főorvosokkal kialakított kapcsolati- és kommunikációs modelljét idézik.”