„A Magyarországon 2014-ben bekövetkezett halálozások 14 százaléka lett volna optimális orvosi beavatkozások időben történő igénybevételével elkerülhető, ami közelítőleg megmutatja azt az arányt, amelyért az ellátórendszer közvetlenül felelős. Emellett hatásosabb népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék lett volna megelőzhető” – olvasható a hazai egészségügyi rendszer első teljesítményértékelésében, amelyet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) készített.
„Az újságírók sajnos összeadták a fenti két adatot, így a 2014-ben bekövetkezett 126 ezer haláleset 26 százalékát számítva jött ki a 32 ezer felesleges halálozás. A helyzet nem ilyen rossz, mivel azok között a halálokok között, amik jobb ellátással elkerülhetők, illetve jobb prevencióval megelőzhetők lettek volna, nagy átfedés van, azaz rengeteg haláleset mindkét kategóriában szerepel. Ezen túlmenően az elkerülhető halálesetek közé sorolódik az a helyzet is, amikor például a betegnek nincs pénze útiköltségre, hogy elmenjen magát kivizsgáltatni, ahogyan ez egyes hátrányosabb régiókban gyakran megesik. Tehát az elkerülhető halálesetek számát az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés is nagyban befolyásolja, s ezen a téren nem állunk túl jól” – mondta el érdeklődésünkre dr. Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár, orvos-szakközgazdász. Szavait alátámasztja, hogy a vezető halálokoknak számító szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek jelentősen összefüggnek az életmódbeli kockázati tényezőkkel is (dohányzás, mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, elhízás, túlzott alkoholfogyasztás).
Vélhetően a fentiekre reflektált dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, aki szerint a lakosság egészségi állapotáért a legkevésbé az egészségügyi ellátórendszer felelős. „Az egyén egészségi állapotát 43 százalékban az életmód, a jövedelem és a végzettség befolyásolja” – idézte dr. Ónodi-Szűcs Zoltán a WHO adatait, hozzátéve, hogy a 30 éves korosztályban a várható élettartamot nézve 9 év a különbség az általános iskolai és a felsőfokú végzettségűek között. Dr. Ónodi-Szűcs szerint a végzettségnek determináló szerepe van a különböző betegségek kialakulásának gyakoriságában. A diplomás végzettségűekre ugyanis magasabb jövedelem és egészségtudatosabb életmód jellemző. „Magyarországon az elvesztegetett egészséges életévek 70 százalékáért a lakosság életmódja felelős, és a különböző társadalmi csoportok között ebben óriási különbség van” – mondta az államtitkár, kiemelve a romák és nem romák egészségi állapota közti óriási eltéréseket.
2017. 06.23. (XXI/25)
