2017. 06.23. (XXI/25) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Az összeomlás hete

Bár Theresa May miniszterelnöki pozíciója még stabilnak tűnik, a bukás már bekövetkezett. Június 9-én, pénteken derült ki, hogy az előrehozott választással sikerült elveszítenie a kormánytöbbséget, alig egy héttel később pedig a felbőszült tömeg elől kellett menekülnie a Grenfell-toronyházban kitört tűz áldozatainak hozzátartozói elől. A brit kormányfő politikailag tehát már megbukott, kérdés, hogy hol van az a Brutus, aki mentené a menthetőt.

A láthatatlan dzsihádista

Lehetett volna egy arctalan dzsihÁdista, vagy erőszakos bűnöző. Abu Bakr al-Baghdadi azonban megragadott egy lehetőséget, és megalkotta a 21. század legkegyetlenebb halálszektáját.

Keresztényeket térít „a karizmatikus iszlám”

„Praise Allah” – ez a meglepő felszólítás mostanában minden vasárnap reggel elhangzik a nigériai főváros, Lagos egyik negyedében. A mikrofonba sétálva prédikáló imám és a zenére táncoló tömeg látványa olyan, mintha a számtalan pünkösdi-evangéliumi istentisztelet egyikén lennénk, legfeljebb a levetett cipők sokasága árulkodik arról, hogy azért nem ugyanarról lehet szó. A legnépesebb afrikai országban egy muszlim missziós szervezet elhatározta, hogy „visszafoglalja” a vasárnap délelőttöket a keresztényektől.

Törésvonalak

Miközben az amerikai keresztények tízmilliói elkötelezetten támogatják Izraelt, az amerikai zsidóság körében – különösen a fiatalabb korosztályban – az utóbbi évtizedekben gyengült a kötődés a zsidó állam iránt. Ennek az utóbbi jelenségnek az okairól írt figyelemreméltó tanulmányt Daniel Gordis professzor a Mosaic című magazinban „Miért lett sok amerikai zsidó közömbös, sőt ellenséges Izraellel szemben?” címmel. A szerző cáfolja azt a véleményt, miszerint a távolodás oka a zsidó állam politikája, szerinte a vita sokkal inkább arról szól, milyen Izraelt szeretnének látni a jövőben a világ legnagyobb létszámú zsidó közzösségeinek tagjai.

HÁTTÉR

A törvénytelenség diktatúrája felé

A liberalizmus az ember személyes szabadságszférájának és politikai részvételi jogának garantálására irányuló politikai doktrínaként indult, ám mára a társadalom teljes, így az erkölcsi és kulturális vetületének átformálására is igényt tartó, egyetemességre törő, agresszív ideológia lett belőle. A szabadság vonzó jelszava alatt a politikai abszolutizmus elleni fellépéstől az egyéni önrendelkezés abszolútumáig jutott el, alárendelve annak mindent: Istent, hazát, családot, sőt ma már a biológiai adottságokat is. Az anarchizmustól szinte már csak az választja el, hogy azért egyfajta – bár hangsúlyozottan „értéksemleges” – társadalmi rendre igényt tart, hogy ki-ki háborítatlanul kiélhesse vágyait az egyéni önmegvalósítás legnagyobb dicsőségére.

Waterloo 202

202 évvel ezelőtt, 1815. június 18-án győzte le Wellington hercege Bonaparte Napóleont. Waterloo fordulópontot hozott – beköszöntött a béke, prosperitás és fejlődés időszaka Európában. Bonaparte csillaga leáldozott, az Első Francia Császárság megszűnt. A franciákkal folytatott 100 éves viszálykodásból Anglia került ki győztesen – ezzel a 19. század „Anglia évszázada” lett. Milyen ember volt az akkori világ két legnagyobb hadvezére, Napóleon és Wellington? Min mentek keresztül ők, parancsnokaik és katonáik? És milyen messzemenő következményei lettek a világtörténelem egyik legismertebb ütközetének? Bernard Cornwell segít bepillantani ebbe a kétszáz éves történetbe nemrégiben (angolul) megjelent könyvében: Waterloo – The History of Four Days, Three Armies and Three Battles (Waterloo – Négy nap, három sereg és három ütközet története).

Elárult Ige, megalázott Jézus

Transzvesztita Jézus, női angyalok, megtérő robotok – a nyugati társadalmakban visszaszoruló bibliaismeret sorra szüli az egyre durvább teológiai „elmebajt”, amik közös pontja, hogy integrálni akarják a történelem legnagyobb hatású könyvét a radikális liberalizmusba. A média által fölkapott és az interneten terjesztett teóriák a jövőben tovább szakítják a Bibliát csupán eszközként vagy pedig lényegként felfogó kereszténység közötti válaszfalat.

Iohannis beelőzött

Még hazai politikai ellenfelei, a lapzártánkkor éppen saját miniszterelnöküket megbuktató szocialisták vezette tömörülés is szuperlatívuszokban beszél Klaus Iohannis román államfő múlt heti négynapos amerikai látogatásáról, amelynek a Donald Trumppal pénteken késő este folytatott háromnegyed órás megbeszélés volt a csúcspontja. Bukarest abban bízik, hogy az a húszéves, kétoldalú stratégiai partnerség, amelyben mindig abszolút igazodás jellemezte a román politikát, még szorosabbá válik Washingtonnal, és a közép-kelet-európai országok közül Románia lesz az Egyesült Államok előretolt helyőrsége.

Megkésve felfelé?

Keveset tudunk az idei kötelező minimálbér-emelés valódi hatásáról. A munkáltatók ugyanis különféle trükkökkel rövidíthetik meg a minimálbéreseket: például normaemeléssel, munkaidő-rövidítéssel, munkaköri átsorolással, az eddigi kompenzációk beszámításával faragják le a kötelező minimálbér-emeléssel megugró bérköltségeket. Becslések szerint a minimálbéresek csaknem fele, főként a kisvállalkozások „szürkezónás” alkalmazottai esnek el idén a tényleges béremeléstől.

Javul, de még mindig rossz

Bejárta a hazai médiát a hír, hogy 2014-ben több mint 32 ezer haláleset elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékonyabb népegészségüggyel. Ezt a számítást szakemberek vitatják. A hivatkozott felmérés adatai szerint viszont nagyon jelentős nálunk a korai – 65 éves kor előtti – elhalálozás mértéke, ami leginkább az iskolai végzettség, valamint a régiók szerint mutat nagy különbségeket. A közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségét mutatja, hogy a leggazdagabbak közel négyszer akkora eséllyel jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz, mint a legszegényebbek.

Európa bordélyháza

A prostitúció szabályozása terén az ezredforduló óta két, egymással szöges ellentétben álló modell létezik Európában: a prostitúciót legalizáló német, valamint a klienseket büntető svéd modell. Mindkettőtől a prostituáltak kiszolgáltatottságának enyhítését, az iparág kontrollált mederben tartását remélték. Ám míg a svéd modell nagy előrelépést hozott a jelenség visszaszorításában és közmegítélésében, addig a liberalizáció az illegális bűnözés elharapózását és jelentős társadalmi eróziót idézett elő, aminek a visszafordítása lehetetlennek látszik.

KÁVÉSZÜNET

A popkultúra forradalma

„Hát ennyi. Végre nem vagyok többé Beatle!” – sóhajtotta felszabadultan a huszonhárom éves George Harrison, miután a Beatles repülőgépe este 11-kor felszállt San Franciscóból, az együttes utolsó, fizető közönség előtt megrendezett koncertje után. A zenekar kulturális hatását tekintve mindez mégis egy új korszak nyitányát jelentette. A Beatles hátat fordított az élő fellépéseknek, hogy a stúdióban forradalmasítsa a modern populáris zenét. Ötven éve, 1967. június 1-jén jelent meg az Egyesült Királyságban a rockzene egyik legbefolyásosabb albuma: a Sergeant Pepper’s Lonely Hearts Club Band – az együttes zenei teljesítményének csúcspontja, egyben a hatvanas évek szexen, drogokon és keleti miszticizmuson felnőtt ellenkultúrájának mérföldköve és korhű lenyomata.

Félrekezelt valóság

A Jupiter holdja ígéretes filmnek tűnik. Amíg meg nem nézi az ember. Ha erre szánja magát, kiderül, hogy a címbeli szójáték a legnagyobb húzás az egészben. De ezt is lecseréli bennünk a stáblista végén egy másik szókapcsolat: „Az elszalasztott lehetőség”.

A magyar Provence

A levendula egyre nagyobb népszerűségre tesz szert Magyarországon. Ha hungarikum soha nem is lesz belőle, de az egyre szaporodó levendulások biztosan új színfoltjai az országnak. A legnépszerűbb esemény még mindig a Tihanyi Levendula Fesztivál, de ha valaki családiasabb hangulatban szeretne levendulát szedni vagy csak a látványban gyönyörködni, akkor bátran keresgéljen a gombamódra szaporodó levendulafarmok között. A mi választásunk a Balaton-felvidéki Monoszlóra esett. Annak próbáltunk utánajárni, hogy létezik-e magyar Provence?

Virtuális védelem

Az internet használata egyre nagyobb mértékben könnyíti meg a hétköznapjainkat, ám az éremnek két oldala van. A praktikusság mellett a veszélyekre is gondolni kell, hogy virtuális tevékenységeinket ne árnyékolják be kellemetlen, nem várt események.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap