„Az Egyesült Államokban és Izraelben élő két zsidó közösség a világ zsidó népességének mintegy 85 százalékát teszi ki. S bár a földön más zsidó közösségek is nagy jelentőséggel bírnak méretük vagy más jellemzőik alapján, a világ zsidóságának jövőjét minden bizonnyal a két legnagyobb lélekszámú közösség és a köztük fennálló viszony fogja majd meghatározni. Ezért az Izraelhez való kötődés gyengülése az amerikai zsidók között – ami főként, de nem kizárólag a fiatalabb korosztály körében figyelhető meg – jogosan került vallási és közösségi vezetők, gondolkodók valamint elemzők, tervezők figyelmének a középpontjába mindkét országban” – írja tanulmányának bevezetőjében a szerző.
Gordis megjegyzi, hogy az utóbbi időben más tényezők is befolyásolják a viszonyt, például a Trump-kormány még kialakulófélben levő közel-keleti politikája, valamint az Amerikában tapasztalt antiszemita vandalizmus-hullám, és a zsidó intézményeket ért bombafenyegetések (az utóbbiak nagy részéről kiderült, hogy zavaros gondolkodású izraeli zsidó fiatalok műve volt). „Mindemellett, ennél sokkal nyugtalanítóbb problémaként van jelen az amerikai zsidóság elidegenedése, melyet jól jelzett az, hogy az amerikai zsidók nagyobbik része hűséges maradt Obama elnökhöz és pártjához azután is, hogy az átengedett egy erőteljesen Izrael-ellenes törvényjavaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Mi lehet a magyarázat az amerikai zsidóság és Izrael állama között folyamatosan mélyülő szakadékra?” – teszi fel a kérdést Gordis.
Elidegenedés
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »