Amikor 1960-ban a Barátság kőolajvezetéket a kommunista vezetők elkezdték megépíteni, egy cél lebegett a szemük előtt: az, hogy a KGST országaiba el tudják juttatni az olcsó szovjet kőolajat. A világ leghosszabb kőolajvezetékét négy évvel később adták át. Hamar bővíteni is kellett, hiszen a keleti blokk országainak megnövekedett az olajigénye, így 1969-ben megindult a Barátság II. kőolajvezeték építése. A második vezetékkel a Szovjetunió meg tudta duplázni az olajexportját Európába, de a keleti blokk országainak is nagyon kedvező volt, hiszen olcsón és kiszámíthatóan tudtak nyersanyaghoz jutni. A vezeték körül a rendszerváltás hozott feszültséget, melynek egyik visszatérő eleme volt évekig az Ukrajnán áthaladó fővezeték kapcsán szedett tranzitdíjak mértékével kapcsolatos vita, melyben az orosz és az ukrán fél sokáig nem tudott megállapodni. 2009-re mindez odáig fajult, hogy Oroszország bejelentette, hogy leállítja a Szlovákiába, Magyarországra és Csehországba irányuló olajszállítást. Mikor a felek végül megállapodásra jutottak, Ukrajna tonnánként 9,5 dollárt tehetett zsebre.
A Barátság vezeték körüli konfliktus napjainkban nemhogy csillapodna, inkább tovább fokozódni látszik. Az orosz–ukrán háborúval csak még több ellentét jött a felszínre, aminek egyre gyakoribb résztvevője a magyar és a szlovák kormány is, hiszen e két ország a mai napig ki van szolgáltatva az orosz energiahordozóknak.
A háború során már számos alkalommal érte támadás a vezetéket, ezért még az idei év elején magyar nyomásnak engedve az Európai Bizottság biztosítékot kért Ukrajnától az Európai Unióba irányuló kőolajszállítások fenntartása érdekében. Ennek ellenére Ukrajna augusztus 12-én támadást intézett a vezeték ellen. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nemcsak hogy felszólította a szomszédos országot, hogy hagyjon fel Magyarország energiaellátásának veszélyeztetésével, arra is emlékeztette Zelenszkijt és kormányát, hogy hazánk szállítja Ukrajnának a legtöbb áramot.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »