Aktuálishetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gázos viszonyok: Ez áll az egyre durvuló ukrán–magyar kapcsolat hátterében
Gázos viszonyok: Ez áll az egyre durvuló ukrán–magyar kapcsolat hátterében

Fotó: AP / Sergei Grits

2025. 08. 28.
Az ukrán–magyar–orosz energiapolitikai konfliktus új szintre lépett a Barátság kőolajvezeték elleni támadásokkal. A helyzet nemcsak hogy veszélyezteti Magyarország energiaellátását, de erőteljes nyomást is helyez rá, hogy változtasson Ukrajna-politikáján.

Amikor 1960-ban a Barátság kőolajvezetéket a kommunista vezetők elkezdték megépíteni, egy cél lebegett a szemük előtt: az, hogy a KGST országaiba el tudják juttatni az olcsó szovjet kőolajat. A világ leghosszabb kőolajvezetékét négy évvel később adták át. Hamar bővíteni is kellett, hiszen a keleti blokk országainak megnövekedett az olajigénye, így 1969-ben megindult a Barátság II. kőolajvezeték építése. A második vezetékkel a Szovjetunió meg tudta duplázni az olajexportját Európába, de a keleti blokk országainak is nagyon kedvező volt, hiszen olcsón és kiszámíthatóan tudtak nyersanyaghoz jutni. A vezeték körül a rendszerváltás hozott feszültséget, melynek egyik visszatérő eleme volt évekig az Ukrajnán áthaladó fővezeték kapcsán szedett tranzitdíjak mértékével kapcsolatos vita, melyben az orosz és az ukrán fél sokáig nem tudott megállapodni. 2009-re mindez odáig fajult, hogy Oroszország bejelentette, hogy leállítja a Szlovákiába, Magyarországra és Csehországba irányuló olajszállítást. Mikor a felek végül megállapodásra jutottak, Ukrajna tonnánként 9,5 dollárt tehetett zsebre.

A Barátság vezeték körüli konfliktus napjainkban nemhogy csillapodna, inkább tovább fokozódni látszik. Az orosz–ukrán háborúval csak még több ellentét jött a felszínre, aminek egyre gyakoribb résztvevője a magyar és a szlovák kormány is, hiszen e két ország a mai napig ki van szolgáltatva az orosz energiahordozóknak.

A háború során már számos alkalommal érte támadás a vezetéket, ezért még az idei év elején magyar nyomásnak engedve az Európai Bizottság biztosítékot kért Ukrajnától az Európai Unióba irányuló kőolajszállítások fenntartása érdekében. Ennek ellenére Ukrajna augusztus 12-én támadást intézett a vezeték ellen. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nemcsak hogy felszólította a szomszédos országot, hogy hagyjon fel Magyarország energiaellátásának veszélyeztetésével, arra is emlékeztette Zelenszkijt és kormányát, hogy hazánk szállítja Ukrajnának a legtöbb áramot.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!