Nem csak nálunk vitás kérdés a droghasználattal kapcsolatos szabályozás. Vannak országok, amelyek intézkedései nyomán valódi fejlődés figyelhető meg a drog elleni harcban, más országok viszont melegágyává váltak a házilag termesztett vadkendernek és az illegális droglaboratóriumoknak. Így történt ez Csehországban is, ahol két éve liberalizálták a drogtörvényeket.

Újabb fordulatot vett az úgynevezett „Lippai-ügy”. A tavaly év végén kirobbant árverési eljárással kapcsolatos botrány már eddig is számos meglepetéssel szolgált. Például az eljárásról készült hanganyagból világossá vált, hogy Lippai László maga kérte autója árverezését, míg a végrehajtó le akarta erről beszélni őt. A történet legújabb fejleménye, hogy a bíróság felfüggesztette a színész autóját elárverező végrehajtót. Az ügy mögött többen a végrehajtók közötti belső harcokat sejtik.

Az elkövetkezendő években a méhek­ről nem csupán a méz, a méhkas vagy a virágpor, hanem akár a HIV-vírus is eszünkbe juthat majd. A St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karán dolgozó kutatók legújabb vizsgálatai szerint ugyanis a méhméreg alkalmas az AIDS-et okozó vírus eliminálására. Ezzel a felfedezéssel párhuzamosan járta be a világot a hír, miszerint egy HIV-pozitív anyától származó kislány­ban sikeresen semmisítették meg a kórokozót, megelőzve ezzel a sejtek megfertőződését és a betegség kialakulását.

Kevesen tudják, hogy Marton Endre és Ilona az AP és az UPI magyarországi munkatársaiként Rákosi börtönével is dacolva tudósították a nyugatot a Rajk-perről, a Mindszenty-perről, majd később az ’56-os eseményekről is. Lányuk, Kati Marton tudósítóként, újságíróként, íróként vált ismertté. Szülei történetét A nép ellenségei című könyvében örökítette meg. De könyvet írt Wallenbergről, a világot visszafordíthatatlanul megváltoztató magyar zsidó tudósokról és művészekről (Kilenc magyar), és arról is, miként formálták Amerikát az elnökfeleségek (Titkos hatalom). Kati Martonnal a napokban magyarul is megjelenő, és két házasságának (Peter Jenningsszel és Richard Holbrooke-kal) emléket állító könyve: Párizs, szerelmeim története kapcsán beszélgettünk.

Amikor a múlt hét csütörtökön fiatal protestálók egy csoportja átmászott a Fidesz székházának kerítésén, hogy megtöltve az udvart, hangosan követelje az akkor még csak tervezett alkotmánymódosítás visszavonását, a kormánypárti Békemenet vezetői fellármázták aktivistáikat. Arra buzdították őket, hogy minél nagyobb számban vonuljanak a tüntetés helyszínére, és ott tiltakozzanak a pártszékház elfoglalása ellen. A megszólítottak egy nem túlságosan népes csapata csakhamar fel is bukkant a Lendvay utcában, és mosdatlan kifejezésekkel gyalázni kezdte a tábláikat szorongató, ütemesen skandáló diákokat. A helyzet egyre jobban elmérgesedett, bár legkevésbé sem a székház udvarán demonstrálók viselkedése miatt. Ők ugyanis önmegtartóztatóan nem reflektáltak a korántsem békés szembenállók fokozódó agresszivitására; csupán kitartóan ismételgették alkotmányvédő jelszavaikat.

Március 8-án este 40 ezer ember bérelt szobát egy olyan szolgálattól, amely 250 ezer kiadó szobát kínál a világ 192 országának 30 ezer városában – hívják fel a figyelmünket az Economist zsurnalisztái. Mi is ez az új vállalkozási forma?

A beszélgetésünkre készülve szúrópróbaszerűen felhívtam néhány családterapeutát, hogy időpontot kérjek, de másfél hónapra előre tele volt a noteszük. Ennyire kevés a szakember, vagy ennyire igényesek a magyarok a házasságukra?

Minél szegényebb egy település, annál rosszabb lehet a gyermekétkeztetés színvonala, a szülőkre háruló térítési költséget ugyanis az önkormányzatok határozzák meg, miközben a mai napig nem létezik előírás a minimum ráfordításra vonatkozóan. Az iskolák állami fenntartásba vételével a helyzet tovább nehezedett.

Az Égei-tenger alatt 100 milliárd euró értékű olaj- és gázmezők találhatóak, amelyre több ország is igényt tart. A görögök elképzelése szerint a kitermelés csökkentheti Európa orosz energiától való függőségét, és kimentheti Athént az adósságcsapdából. Legrosszabb esetben azonban a vita elmérgesedése háborúhoz is vezethet Törökország és Görögország között.

A Balkán legnagyobb gazdasági és katonai erejeként Törökország a térség első számú nagyhatalmává kíván válni, miközben Izrael-ellenes megnyilatkozásaival az arab világban is egyre növekvő befolyásra tesz szert. Szerbiában aggodalommal figyelik a „neooszmán” birodalom felemelkedését, amely ma már elsősorban nem fegyverekkel, hanem gazdasági eszközökkel bővíti befolyási övezetét.

Utcasarkon állunk, egy forgalmas kereszteződésben. Szamárkordék kerülgetnek kocsikat, emberek nyüzsögnek mindenfelé. „Mindjárt itt lesznek” – mondja barátom, Abdelhalim, és idegesen leteszi a telefont. A Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért szervezet katonai alakulatával fogunk részt venni egy kiképzésen. A Gázai övezetben vagyunk.

Azt még nem tudni, hogy szakmai minőségében is meggyengül-e a Magyar Nemzeti Bank, de az egyértelmű, hogy Matolcsy György, az intézmény új vezetője radikális személycserékre szánta el magát. Évek, sőt évtizedek óta a jegybankban dolgozó, még Járai Zsigmond korábbi – ugyancsak jobboldali – elnök vezetése alatt befutott szak­embereket cseréli le bizalmasaira. A problémát az jelentheti, senki sem tudja, hogy vészhelyzetben ők hogy fognak vizsgázni. Ráadásul többen vannak olyanok, akiknek semmilyen jegybanki tapasztalatuk sincs.

Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése kissé mintha elterelte volna a közfigyelmet arról a szintén nem elhanyagolható fejleményről, hogy utóda a nemzetgazdasági miniszter posztján Varga Mihály lett. Persze, ez a változás azért sem keltett különösebb izgalmat elemzői körökben, mert Varga volt már pénzügyminiszter az első Orbán-kormányban, és mielőtt legutóbb az IMF-tárgyalásokat vezette – pontosabban: vezette volna, hiszen azokra végül is nem került sor –, a miniszterelnök kabinetfőnökeként is dolgozott. Szakmai habitusa tehát már ismerős, és attól különösebb meglepetéseket eddig sem várt senki. Matolcsy kényszeres extravaganciájával ellentétben Varga mindig igyekezett ragaszkodni a szolid fogalmazásmódhoz; kivéve persze néhány parlamenti megszólalását, amikor a vitában óhatatlanul a kötelezően radikális Fidesz-tónust követte. Mindazonáltal nemzetgazdasági miniszterként azt várják tőle szakmai berkekben, hogy szerényebben fogja hirdetni a kormány világraszóló sikereit – minthogy Matolcsyval ellentétben nem autoszuggesztív alkat, nem festi át magában mindenáron a valóságot.

Széteső államok, vérszemet kapott tömegek, szegénység és terror: Casablancától Teheránig két éve forrong az arab világ. A Közel-Kelet örökre megváltozott – állítja Uzi Rabi professzor, a tel-avivi Móse Dajan Központ igazgatója. A Kneszet főtanácsadója szerint a helyzetet jól jellemzi, hogy a kétharmados támogatással megválasztott Mohamed Murszi elnököt a libe­rális és az ultravallásos ellenzék is „szakállas Mubarak” gúnynévvel illeti.

 „Mindkét nagyapám eltűnt: egyikőjük a fronton, a másikat megszálló csapatok üldözték el otthonából. Az utcámból, ahol felnőttem, ötvenöt férfiból tízen tértek haza. Nekem ez a háború” – mondta Andrej Nyikolajevics Artyizov történész, aki Vaszilij Hrisztoforov Sztyepanovics tábornokkal, A magyar megszállócsapatok a Szovjetunióban – Levéltári dokumentumok című könyv másik orosz szerkesztőjével együtt adott interjút a Heteknek.

A zsidóság társadalmi számarányát messze meghaladó mértékben vette ki részét az 1848–49-es szabadságharcból. A közös küzdelem összeforrasztotta a zsidó és keresztény szíveket. Einhorn Ignác – aki a kiegyezés után az első zsidó származású magyar kormánytag lett – azt állította, hogy a harc sorsközössége jobb kötőanyagnak bizonyult, mint 1848 tavaszán a szabadság feletti öröm. A szabadságharc végórájában a zsidók elnyerték az egyenjogúságot, de ez valójában a megtorlásban való részvételre jelentett meghívást. Einhorn jövőképe a bukás ellenére pozitív maradt: „Óriási, eddig ki nem használt erő szunnyad a magyar zsidóságban; csupán fel kell ébreszteni, és bámulatosat fog teljesíteni” - prófétálta a szerző.

Magyarországon a múlt héten két nagy civil szervezetet ért biztosan hackertámadás, amelynek feltérképezésében a nemzetközi Kaspersky Lab, valamint a Budapesti Műszaki Egyetemen működő CrySyS Lab (Adat- és Rendszerbiztonsági Laboratórium) játszott fontos szerepet. Utóbbi munkatársát, Bencsáth Boldizsárt kérdeztük a részletekről.

Sanghaj egyik lelakott külvárosában áll az a tizenkét emeletes, fehér irodaépület, amelyben a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg „kiberharcos” osztaga működik. Ebből a toronyházból indul a különféle amerikai cégek, szervezetek és kormányhivatalok elleni kibertámadások túlnyomó többsége – amiről egyre növekvő mennyiségű, amerikai hírszerzők által évek alatt gyűjtött digitális bizonyíték tanúskodik.

A 9-10. század, vagyis a magyar honfoglaláskor egyik legrejtélyesebb kérdése az, hogy hová tűntek a Kárpát-medencét több mint kétszáz évig uraló, egykor oly hatalmas nomád avarok. A magyar őstörténet kutatói sokáig azon az állásponton voltak, hogy a 8. század végén zajló frank–avar háború, és az ezt követően az avarok ellen indított bolgár támadás teljesen – úgymond írmagostul – elpusztította őket. Pedig a legyőzött népek nem tűnnek el nyomtalanul. Egy részük megsemmisül ugyan a harcban, más részük viszont új hazát keres, harmadik részük behódol a győztesnek, és régi lakhelyén marad. Mi történt tehát az avarokkal, és miben áll az avarok kapcsolata a magyar történelemben olyan fontos szerepet játszó székelyekkel?