Az MDF parlamentbe kerülése meglepetést és zavart leginkább a Fidesz soraiban okozott. A kisebb jobboldali párt eredménye láttán mutatott – nem tudni, mennyire őszinte – öröm után Orbán pártja azokkal a problémákkal találta szembe magát, amelyek az elmúlt évek hordalékaként keletkeztek.

Orbán Viktor nem hagyja magát ijesztgetni. A Fidesz 18. születésnapján hangzott el, hogy: „Nem hagyjuk, hogy ránk ijesszenek, és ha valaki ezt mégis megpróbálja, akkor törvény elé fogjuk állítani.” Mert szerinte „hatalmuk elvesztésétől félő emberek meggondolatlan nyilatkozatokkal a félelem légkörét próbálják Magyarországon létrehozni”. Arról, hogy mitől jelenhetett meg Magyarországon a félelem légköre, Orbán Viktorétól eltérő véleményekkel is taláIkoztunk már. De ha ebben a kérdésben egyetértenénk is vele, nehezen tudnánk elképzelni a „vétkesek” törvény elé állítását, ugyanis sem az ijesztés, sem a meggondolatlan nyilatkozat nem büntetőjogi kategória.

Úgy tűnik, hogy leporolhatjuk a már régen félretett, alapvetőnek számító politikai műveket, ugyanis Orbánnak egy foghegyről odavetett megjegyzése ismét borzolja a kedélyeket. Arra a megjegyzésre gondolunk, hogy a köztársaság a nemzet testén csak ruha. Most azon nem akarunk vitatkozni, hogy ez alapján megkérdőjelezhető-e a nyilatkozó demokratikus elkötelezettsége. Nem hisszük, hogy ebből ezt a következtetést lehetne levonni.

A címben feltett kérdést nem tudom másképp megfogalmazni, mert nem akarok az antiszemitizmus vádja alá kerülni. Mint ahogy ezzel a váddal kellett szembesülnie Pásztor Tibor V. kerületi – azóta már lemondott – képviselojelöltnek, aki Deutsch-Für Tamást nevezte blogjában díszzsidónak, kiváltva ezzel Rogán fideszes képviselojelölt haragját, mondván: zsidózik az MSZP.

Horn Gyula miniszterelnök nélkül zajlott az Accurcius Jogászegylet által szervezett Horn–Orbán "párbaj." Az a száz levélíró sem ment el, aki nyílt levélben fordult a nyilvánossághoz, hogy ezen a nyílt vitán vegyen részt a kormányfő. A százötven főnyi hallgatóság túlnyomó része az egyetemisták közül került ki. Orbán Viktor rövid bevezetőjében elmondta: az idősek úgy gondolják, hogy a fiatal generáció nem kész az általuk még a kommunista rendszer alatt elkezdett munka folytatására. Attól tartanak, hogy életük munkája – az ami az előző rendszerben értéket teremtett – elporlik. Orbán szerint a fiataloknak ezért máshogy, a jót megbecsülve kell beszélni az elmúlt negyven évről. A Fidesz elnöke kérdésre válaszolva kizártnak tartotta, hogy pártja az MSZP-vel kössön szövetséget. "A miniszterelnök olyan messzire ment el a Fidesz lejáratásában, hogy ez kizárja az együttműködés lehetőségét" – mondta, hozzátéve: "A két párt szavazótábora is kizárja ezt." A Független Kisgazdapárttal való választási együttműködés lehetőségeit firtató kérdésre Orbán így felelt: "A Fidesz nem tervez ilyen együttműködést, de a koalíció megkötése alapjában véve hatalmi kérdés... Május 11-én hajnalban, az eredmények ismeretében majd elgondolkozunk." "Kívülről látva nem érthető a Fidesz eltávolodása a liberális oldalról" – jegyezte meg egy fiatal egyetemista, aki szerint a Fidesz arculatát az is meghatározza, hogy milyen a viszonya a magyar múlt kritikus időszakaihoz, például a Horthy-korszakhoz. "Nem vagyok liberális – mondta erre Orbán Viktor, aki egyébként még a mai napig a Liberális Internacionálé alelnöke –, de konzervatív sem vagyok" – tette hozzá. "Ember vagyok, akihez a szabadelvűség áll közel." A két világháború közötti rendszer meghatározására nézve megjegyezte: szerinte nem pontosak a használt kifejezések, mint például az "úri rendszer". Szerinte "több mérlegelést igényelnek ezek a szavak". Az egyik hozzászóló idézte a Fidesz – MPP "Polgári Magyarországért" cím? vitairatában az SZDSZ-re használt kifejezéseket: "A nemzet hagyományos alapjai ellen harcot indító kis, agresszív csoport, amelyik hatalmában tartja a sajtót, gazdasági kulcspozíciókat, a nagytőke pártja." "Ez tökéletesen egyezik a közismert Csurka-dolgozat állításaival, és igazából kódolt antiszemitizmus" – hangzott a megjegyzés. "Az elemzésben megfogalmazott állításokat tartom – jelentette ki a Fidesz miniszterelnök-jelöltje – és igazolni is tudom... És gondolja ki-ki, ahogy akarja" – tette hozzá. Ő ezeket a kérdéseket jogi-szociológiai problémaként kezeli, és így kívánja megoldani is. Mint hangsúlyozta: bizonyítani tudja, hogy 1990–97 között a gazdasági döntéseket tudatosan a nagyvállalatok javára és a kisvállalkozások rovására hozták. A államháztartási hiányt pedig szándékosan magasabb kamatokkal finanszírozták, hogy ezzel a pénzzel bizonyos csoportokat gazdagítsanak.

Nincs és nem is várható meglepetés a szocialista párt országos választási listájára került politikusok személyét és sorrendjét illetően. Első helyen Horn Gyula miniszterelnök, őt követi Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, majd Szekeres Imre frakcióvezető és Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök – amely az MSZP újabb kormányra kerülése esetén az eddigi politika folytatását ígéri. A lista előkelő 6. helyére futott be Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter, megelőzve a nála népszerűbb Keleti György honvédelmi minisztert, akit még Sándor László (MSZOSZ) is megelőz – demonstrálva a szakszervezeti lobby erejét. Ami viszont sokaknak meglepetés: Szöllősi Istvánné, a pedagógus szakszervezet főtitkára az országos listán csak a 97. Igaz, jó választási eredmény esetén ez a hely is biztos befutónak ígérkezik. Az első száz közé négy MSZOSZ-tag és nyolc BIT-es vezető – a 38. Tóbiás József elnök – mellett az Agrárszövetség, a Nyugdíjasok Országos Szövetsége és az Ifjúszocialisták is felkerültek, ami azt mutatja: nem lanyhul a "tradicionális kötelékek" ápolása iránti igény a szocialistáknál. Az elmúlt évek nagy száműzöttjeként számon tartott Csintalan Sándor, volt MSZP-alelnök csak a 45. helyig jutott, viszont Nemcsók János államtitkár már arathatja m?építő munkája gyümölcsét: az országos lista élmezőnyében, a 24. helyen található.