Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Nem vártak sokat a választások után.(Fotó: AP / Jean-Francois Badias)
Két nappal a magyarországi országgyűlési választásokat követően jelentette be az Európai Bizottság elnöke, hogy a testület elindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Ursula von der Leyen szerint hazánkban a korrupció jelenti a legfőbb problémát – ami arra utal, hogy a jogállamisági mechanizmus fókuszába nem a szintén kritizált médiaviszonyok, az igazságügyi rendszer, a jogállamiság vagy az emberi jogok kérdése került, hanem az uniós források felhasználása. Miután a most debütáló jogállamisági mechanizmus részét képezi, hogy az uniós pénzeket csak akkor bocsátják az adott tagország rendelkezésére, ha azok megfelelnek az „uniós normáknak”, a tét meglehetősen nagy. Az eljárás akár már ebben az évben lezajlódhat.
Orbán Viktor miniszterelnök ennek kapcsán nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az eljárás megindításáról szóló levelet még nem látta és nem is érti az egész helyzetet. Mint mondta, az újjáépítési alapból Magyarország még „egy fillért se” kapott, így azt nem is tudta szabálytalanul elkölteni. Ugyanakkor kijelentette: akármi is van a levélben, az biztos, hogy Magyarország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem fog engedni semmilyen nyomásnak, amely a szankciókat Oroszországgal szemben ki akarja terjeszteni a gázra és az olajra, és „a genderügyben” sem fog engedni. Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament döntéseit rendszeresen baloldali politikai motivációk magyarázzák. Ezek nem fair, jogszerű, semleges, hanem politikailag motivált döntések – tette hozzá.
„A jogállamisági mechanizmus mostani elindítása csupán politikailag értelmezhető, jogilag csak nehezen. Az Európai Parlament többségét nagyon nagy sokként érte a magyar választás eredménye.
2022.04.08. (XXVI/14)
