„Tisztelt Hallgatóink! A Köztársasági Elnöki Hivatal - tekintettel a hallgatók kötelezettségeire - úgy döntött, hogy dr. Schmitt Pál köztársasági elnök nem zavarja meg a vizsgaidőszakot az Alaptörvényről szóló előadásával" - tudatta a fájó hírt diákjaival az egri Eszterházy Károly Főiskola kedden. Dr. Schmitt csütörtökön tartott volna előadást. A hirtelen jött műsorváltozáshoz feltehetőleg semmi köze nincs a dr. Schmitt Pál kisdoktori disszertációjával szemben felmerült plágiumgyanúnak, vagyis annak a látszatnak, hogy dr. Schmitt Pál 1992-ben írott 210 oldalas disszertációjának mintegy 185 oldala szinte szóról szóra megegyezik a bolgár Nikolaj Georgiev sporttörténész dolgozatával. Melyet Georgiev 1987-ben publikált.

Varrás mentén repesztette szét az Európai Parlamentet a magyar miniszterelnök a hét közepén, pont egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben. A magyar álláspont finomodott, és a békülékeny hangnem elérhető közelségbe hozta az IMF-hitelt.

Megalakult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tematikus bizottsága, amely a jövőben a parlamenti elismerés iránti kérelmet benyújtó egyházakról nyilatkozik. Lapunk úgy értesült, hogy a napvilágot látott személyi összetétel még nem végleges, ahogyan az aspiráns egyházak köre is tovább bővülhet a hét elején rögzített állapotokhoz képest.

Úgy tűnik, még Gyurcsány Ferenc akaratlan rehabilitálását is bevállalják a demokratikus ellenzéki pártok, illetve azok a civilek, akik hétfőn 20-30 ezer tüntetőt vittek az Operaház elé, miközben bent a kormány az új alaptörvényt ünnepelte. Az még kérdés, hogy a meglehetősen tarka-barka összefogásnak lesz-e jövője, mindenesetre a résztvevők bizakodók, a nemzetközi sajtó pedig példátlan módon tele volt a magyar ellenzéki tüntetésről szóló tudósításokkal, amelyek közül egy sem szólt pozitív módon a kormányról. A francia Libération egészen odáig ment, hogy Rákosi Mátyáshoz hasonlította Orbán Viktort, és szorgalmazta, hogy Brüsszel büntesse meg Magyarországot.

A Political Capital szerint a Fidesz másfélmillió támogatót vesztett a kormányzása alatt. Kihívást jelent ez a párt vezetésének?

Ellenzéki pártok és mozgalmak a hétfői tüntetést sikertörténetnek értékelik, mellyel erőt mutattak Orbán Viktor lehengerlő stílusú kormányzásával szemben. Számít ez? A 2012-es évet politikai szempontból bármilyen mértékben is meghatározhatja ez a rendezvény?

Hétfőn kétszer is kimúlt a júliusban elfogadott egyházügyi törvény. Egyszer akkor, amikor az Országgyűlés a sebtiben kihirdetett nemzetiségi törvény (!) egyik paragrafusával hatályon kívül helyezte, másodszor pedig, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) közzétette határozatát a jogszabály megsemmisítéséről. Mivel a Fidesz frakcióvezetője szerint még idén tető alá hozzák az új verziót, oda az érintett politikai és egyházi szereplők békés karácsonya.

Hétfőn kétszer is kimúlt a júliusban elfogadott egyházügyi törvény. Egyszer akkor, amikor az Országgyűlés a sebtiben kihirdetett nemzetiségi törvény (!) egyik paragrafusával hatályon kívül helyezte, másodszor pedig, amikor az Alkotmánybíróság (Ab) közzétette határozatát a jogszabály megsemmisítéséről. Mivel a Fidesz frakcióvezetője szerint még idén tető alá hozzák az új verziót, oda az érintett politikai és egyházi szereplők békés karácsonya.

Az elmúlt napokban befektetési bankárokkal, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány tagjaival, prominens szocialista politikusokkal beszélgettünk arról, hogy a 2008-as IMF-hitelfelvétel, illetve a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet között mi a hasonlóság. Egy ilyen hitelhez milyen „nagyállami", azaz német, francia vagy brit, netán olasz politikai segítség kell, azaz mi múlik vagy múlhat Angela Merkelen vagy Nicolas Sarkozyn, esetleg José Manuel Barrosón. Annak is utána próbáltunk járni, hogy van-e igazságtartalma annak a Róna Péter oxfordi közgazdász által hangoztatott állításnak, miszerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki lemondásában (vagy annak kikénysze­rítésé­ben) külföldi politikusok is aktívan közrejátszottak. Ez azért is érdekes, mert a magyar politika egyik kulcskérdése, hogy Orbán Viktornak távoznia kell-e kormánya éléről az IMF-EU-hitel folyósításáért cserébe. S valóban Varga Mihály lehet-e az új Bajnai Gordon?

Az elmúlt napokban befektetési bankárokkal, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány tagjaival, prominens szocialista politikusokkal beszélgettünk arról, hogy a 2008-as IMF-hitelfelvétel, illetve a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet között mi a hasonlóság. Egy ilyen hitelhez milyen „nagyállami", azaz német, francia vagy brit, netán olasz politikai segítség kell, azaz mi múlik vagy múlhat Angela Merkelen vagy Nicolas Sarkozyn, esetleg José Manuel Barrosón. Annak is utána próbáltunk járni, hogy van-e igazságtartalma annak a Róna Péter oxfordi közgazdász által hangoztatott állításnak, miszerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki lemondásában (vagy annak kikénysze­rítésé­ben) külföldi politikusok is aktívan közrejátszottak. Ez azért is érdekes, mert a magyar politika egyik kulcskérdése, hogy Orbán Viktornak távoznia kell-e kormánya éléről az IMF-EU-hitel folyósításáért cserébe. S valóban Varga Mihály lehet-e az új Bajnai Gordon?

Reménykedtünk a kompromisszumos megoldásban, és hogy ez mégsem így történt, a felfokozott politikai hangulatnak tudható be - kommentálta lapunknak Vicsek Ferenc, a Klubrádió főszerkesztője a médiahatóság döntését, amelynek értelmében a baloldali rádióadó elveszíti fővárosi frekvenciáját. Az ellenzék szerint a kormányhatalom fojtja el a kritikus hangokat.

Reménykedtünk a kompromisszumos megoldásban, és hogy ez mégsem így történt, a felfokozott politikai hangulatnak tudható be - kommentálta lapunknak Vicsek Ferenc, a Klubrádió főszerkesztője a médiahatóság döntését, amelynek értelmében a baloldali rádióadó elveszíti fővárosi frekvenciáját. Az ellenzék szerint a kormányhatalom fojtja el a kritikus hangokat.

Egy új titkosszolgálat, a NIBEK létrehozását (lásd keretes írásunkat) azzal indokolják, hogy a 21. századi informatikai lehetőségek kihasználásával és a különböző szolgálatoknál felhalmozott információk intelligens fúziójával erősödni fog a nemzetbiztonság és a közbiztonság is. Helytálló ez az indoklás?

Egy új titkosszolgálat, a NIBEK létrehozását (lásd keretes írásunkat) azzal indokolják, hogy a 21. századi informatikai lehetőségek kihasználásával és a különböző szolgálatoknál felhalmozott információk intelligens fúziójával erősödni fog a nemzetbiztonság és a közbiztonság is. Helytálló ez az indoklás?

Az ezer megkérdezett magyar serdülő közel fele már dohányzik, egyharmada kockázatos gyakoriságú alkoholfogyasztó, és egytizedüknek öngyilkossági gondolatai vannak. Egy korábbi vizsgálat szerint mindezzel együtt a gyerekek a körülményeikhez képest sokkal elégedettebbek, mint felnőtt honfitársaik.

Az ezer megkérdezett magyar serdülő közel fele már dohányzik, egyharmada kockázatos gyakoriságú alkoholfogyasztó, és egytizedüknek öngyilkossági gondolatai vannak. Egy korábbi vizsgálat szerint mindezzel együtt a gyerekek a körülményeikhez képest sokkal elégedettebbek, mint felnőtt honfitársaik.

„Időt akart nyerni, és jelezni, hogy akkor támogatjuk az elképzelést, ha Magyarországnak végre haszna lesz belőle. Szóval alkupozícióba kerültünk!" - magyarázta lapunknak egy befolyásos kormánytag, hogy miért helyezkedhetett Orbán Viktor miniszterelnök tartózkodó álláspontra az uniós csúcson. Az más kérdés, hogy a kormánypárti politikusok között sem egyértelmű, hogy a kormányfő mikor és miben volt tartózkodó állásponton, került-e például egyáltalán egy platformra bármiben is Nagy-Britanniával, ahogyan kezdetben a hírügynökségi beszámolók írták.

„Időt akart nyerni, és jelezni, hogy akkor támogatjuk az elképzelést, ha Magyarországnak végre haszna lesz belőle. Szóval alkupozícióba kerültünk!" - magyarázta lapunknak egy befolyásos kormánytag, hogy miért helyezkedhetett Orbán Viktor miniszterelnök tartózkodó álláspontra az uniós csúcson. Az más kérdés, hogy a kormánypárti politikusok között sem egyértelmű, hogy a kormányfő mikor és miben volt tartózkodó állásponton, került-e például egyáltalán egy platformra bármiben is Nagy-Britanniával, ahogyan kezdetben a hírügynökségi beszámolók írták.

Letette esküjét a január elsejével felálló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - Orbán Viktor javaslatára - kinevezett vezetője. Megbízatása kilenc évre szól. A rendszerváltás óta az adatvédelem területén dolgozó Péterfalvi Attila úgy véli, többletjogosítványai lehetőséget teremtenek arra, hogy szükség esetén „direkt és erős" üzeneteket fogalmazzon meg a politika irányába, illetve lecsapja az önmagáról eset­legesen megfeledkező hatalomnak az ő tér­felére hulló labdáit.