Jézus már kétezer évvel ezelőtt a Sátán fiainak nevezte azokat, akiknek mai örökösei uralják a világot, de korunk nemzetiszocialistái hamarosan fegyvert fognak a fehér faj védelmében - efféle szellemi és intellektuális sötétség árasztotta el a budai hegyeket a Jobbik-közeli szervezetek hétvégi összejövetelén, melyhez a rendőrség nagy erőkkel asszisztált.

Ki ez a bátor fiatalember, aki folyamatosan nemzetközi jogi kötelezettségei megszegésére szólítja fel a magyar kormányt, militáns iszlám államok és szervezetek szekértolója, horvát háborús tömeggyilkosokat véd, párttársai ellenében is élteti a kommunista Kínát és Putyin teljhatalmát, nyíltan Izrael destabilizálására buzdít, tagadja a holokausztot, megfenyegeti a magyar zsidóságot, és az iráni terrorállam településeivel gründol testvérvárosi együttmŐködést Magyarországon?

„Az igazság azonban kétségtelenül a mi oldalunkon van" - pozicionálta szerényen a Heteknek Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke a Nyugattal való keménykedésük okát. A politikus szerint elsősorban a sajtó tehet arról, hogy „a politikai ellenszenven alapuló hisztéria megrengette a Magyarországgal kapcsolatos, '56-ban és '89-ben kialakult kedvező képet". Bár konszolidációs időszak jön, annyi biztos: az Orbán-rendszer lényegi elemei nem változnak.

Francis Fukuyama világhírŐ amerikai filozófus saját szavai szerint „elképedt” azokon a reakciókon, amelyeket a magyar demokrácia helyzetét elemz blogbejegyzésére kapott magyar olvasóktól. A hozzászólásokat olvasva úgy tŐnik, itt az ideje, hogy tükörbe nézzenek a Magyarország elleni gyŐlöletkampányt emleget jobboldali kommentelk és véleményformálók.

Nem telik el úgy nap, hogy kormánypárti politikusok ne pengetnének békülékeny húrokat, ne valamiféle Nyugattal való kiegyezésről és konszolidációról beszélnének. Miközben azonban Lázár János minden jót ígért a németeknek Berlinben, és Matolcsy is kijelentette, hogy hallgatni fognak a barátaikra, addig Orbán Viktor évértékelőjében Európát az alkoholhoz hasonlította.

Az idén 66 éves Malév mentalitásában mindvégig megőrizte szocialista nagyvállalat jellegét: rugalmatlan volt, és mint ahogy egy nyolcvanas évekbeli mondás megállapította, két emberre nem figyelt oda: a dolgozóra és az utasra. A kapitalizmus azonban „bedöntötte" a Malévot, most azon zajlik a küzdelem, hogy más társaságok újraosszák a piacát. A politikai elit, talán tanulva a csődből, egy olyan konstrukció létrehozásán dolgozik, aminek versenyképes, a piacgazdaság viszonyai között is talpon maradó nemzeti légitársaság lehet az eredménye.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyban eltér a nyugatabbra található európai országokban tapasztalt szélsséges politikai megnyilvánulásoktól – derül ki a Demos nevŐ kutatóközpont Violence and Extremism Programme (Erszak és Szélsség Program) keretén belül készített beszámolójából. Jamie Bartlett, a program vezetje, illetve munkatársa, Jonathan Birdwell szemnyitogató információkat osztott meg lapunkkal.

Mesterházy Attilának sikerült pár hónappal elrébb hoznia az MSZP tisztújító kongresszusát, azonban azt nem sikerült elérnie, hogy ne legyen riválisa a pártelnöki tisztségért. Igaz, kihívóját, Szanyi Tibort senki sem tartja komoly ellenfelének, de Botka László választmányi elnöki megmérettetésével mégis ellensúlyt kaphat. Több, korábban jelents szerepet játszó politikus háttérbe szorul, a kritikus hangok szerint az MSZP akár a néhai MDF sorsára is juthat.

Bibó István a második világháború után írt (1948), az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című munkájában hosszasan elemzi, milyen hazug politikai konstrukciókban élt a magyarság az elmúlt évszázadban. A témával kapcsolatban neves közéleti szereplőket, tudósokat kérdeztünk arról, hogy létezik-e egyáltalán magyar szuverenitás; hazug-e az a konstrukció, amelyben Magyarország önmagát értelmezi; valódi vagy álproblémákkal foglalkozunk-e nap mint nap; illetve ennek köszönhetően zsákutcában vagyunk-e, és ha igen, látszik-e belőle bármiféle kiút.

A karácsonyi „odaláncolós" tüntetés óta egészen a múlt heti kongresszusig egy belharcokban vergődő párt képe alakult ki a médiában az LMP-ről. Meg tudták győzni a szimpatizánsaikat, hogy csak egy rutin családi veszekedés hangjai szűrődtek ki a szomszéd szobából?

A közlekedési vállalatnak járó 32 milliárdos költségvetési támogatás érthetetlen befagyasztása kapcsán szárnyra kelt szóbeszéd szerint a történet arról szól, hogy végül a „megfelelő" cégek nyerjék el a BKV megmentése érdekében kiírt állami megrendeléseket. Mások viszont állítják, Tarlós István hibás politikájával annyi ellenséget szerzett a Fideszen belül, hogy meg kell menteni tőle a fővárost. E gondolatmenet szerint Rogán Antal lett a nagy-politikában elefánt módjára közlekedő Tarlós István ellensúlya.A villamos- és metróhálózatot is működtető tömegközlekedés sehol a világon nem nyereséges, ezért ilyen elvárást támasztani a Budapesti Közlekedési Vállalattal (BKV) szemben is irreális. A mintegy 12 ezer főt foglalkoztató cég éves költségvetése körülbelül 130 milliárd forint, aminek körülbelül 40 százalékát – mintegy 52 milliárdot – a jegy- és bérleteladások fedezik. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban a felső kategóriába sorolja a BKV-t, amely azonban mégis a csőd szélén áll: a vállalat működését napi szinten ismerő forrásunk szerint jelenleg úgy tűnik, hogy március végére kiürül a cég kasszája.

A BBC World Service és a BBC News programjában egyaránt hallható, illetve látható volt az a 25 perces interjú, melyet Zeinab Badawi készített a Hard Talk interjúműsorban Kovács Zoltánnal, aki a kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős. Az állam­titkár a CNN-ben, Richard Quest műsorában is védte a magyar kormány becsületét. A közelmúltban Magyarország újraindítása (Hungary’s Reboot) címmel közölte Kovács Zoltán írását a The Wall Street Journal. Interjúkészítésünk idején előttünk egy angol újságíró járt, mi pedig egy francia forgatócsoportnak adtuk a kilincset. Ha már napi szinten tartja a kapcsolatot a nyugati újságírókkal, a Magyarországot ért példátlan kritikadömping okaira voltunk kíváncsiak.

Ki tud több embert az utcára parancsolni a januári fagyban? Ez lehetne a címe a népszerűségét viharos gyorsasággal növelő játéknak, melynek egyszerű szabályai szerint a hazai közélet ismert és kevésbé ismert figurái sakkoznak az istenadta néppel. A játék elmaradhatatlan kelléke a rituális számmisztika, így például a szombati, a Magyar Demokrata és a Széles-féle médiabirodalom által szponzorált rendezvény résztvevőinek számát a néhány tízezertől az egymilliókétszázezerig bezárólag sokan és sokfelé becsülték.

Tavalyhoz képest idén 53 ezerről 34 ezerre csökken az államilag finanszírozott helyekre felvehető hallgatók száma. További 15500 részösztöndíjasnak felerészt finanszírozza az állam a tanulmányait, a többiek, „a kevésbé jobbak", önköltséges alapon szerezhetnek diplomát. A lapunknak nyilatkozó oktatási szakemberek szerint a történet pénzkivonásról és egy államtól függő nemzeti középosztály kitermeléséről, magyarán káderképzésről szól.

Kiegyezés, fegyverletétel, taktikai visszavonulás, időhúzás – ízlés szerint értelmezhető Orbán Viktor brüsszeli körútja, amely során pár óra leforgása alatt három uniós vezetővel is találkozott.

A román kormány tavaly májusban fogadta el a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött egyezség alapján azokat a törvényeket, amelyek szerint 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazotti béreket, 15 százalékkal a nyugdíjakat és jelentsen megnyirbálták a szociális ellátások rendszerét.

„Járai Zsigmondot egyébként szívesen látom egy beszélgetésre miniszteri dolgozószobámban, a Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épületében, hogy személyesen is meggyzdhessen arról, kitŐn szellemi és fizikai állapotnak örvendek” – válaszolta egy személyét ér kritikára minisztériumi közleményében a héten Matolcsy György.

Cukorrépa-termel családok ezrei vesztették el biztos megélhetésüket, 300 milliárd forintot ér cukorgyárak tŐntek el, a cukor ára a duplájára emelkedett, ráadásul vastagon importra szorulunk ebbl az alapvet élelmiszerbl – csak néhány példa a cukoripar elhibázott magánosításának tragikus eredményei közül. Az elmúlt több mint 20 év mérlegét 180 nap alatt vonta meg az OrszággyŐlés cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottsága.

Bár a legtöbb LMP-s politikus szerint az elmúlt évek legsikeresebb akciója volt tavaly december 23-án a Parlament előtti „láncolós" demonstrációjuk, azóta mégis három képviselőjük jelentette be, hogy hátrább vonul. Közülük a legismertebb Schiffer András, aki eddig a Gyurcsány- és MSZP-ellenesség oszlopa volt a Lehet Más a Politika vezérkarában.