Időben el kell engedni az elnök úr kezét
2012. 03. 30.
Krekó Péter, a Political Capital Institute igazgatójaA Medián egy korábbi kutatásából már látszik, hogy relatív többségbe kerültek azok, akik Schmitt Pál távozását szeretnék. Ha ezek után nem lesz politikai válasz, annak hatása arra a politikai közösségre fog visszahullni, amelyik pozícióba emelte. A kínos és viszonylag egyértelmű ügyre azért tud az ellenzék sikeresen kampányt építeni, mert egy olyan emberről beszélünk, akinek a korábbi ügyek (pl. helyesírási problémák, állampárti múlt) már lerombolták a hitelességét és a tekintélyét. Schmitten már fognak a támadások. Göncz Árpádtól napjainkig kiszámítható ütemben romlott a köztársasági elnökök megítélése, de a hivatal egészében a mostani államfő idején szenvedte el a legnagyobb presztízsveszteséget. Ez azonban nemcsak a mostani ügyeinek köszönhető, hanem annak is, hogy elődjeihez képest egyszer sem élt azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel az Alkotmány felruházta. Schmitt Pál esetében azért nem történt karaktergyilkosság, mert a fogalom azt jelentené, hogy a támadások apró, jelentéktelen dolgokat nagyítanak fel. Az viszont, hogy ő plagizált-e vagy sem, egy államfőnél olyan horderejű morális kérdés, amely joggal képezi az ellene irányuló támadások alapját. Arról nem is beszélve, hogy a történet nem elsősorban az ő személyéről szól, hanem annak a kormányzásnak a kritikája, amelynek a szimbólumává akarják őt tenni. Ha ez sikerül, az beláthatatlan károkat okozhat a Fidesznek. Egy kampányban irtózatos tehertétel lenne Schmitt Pál személye. Vajda Zsuzsanna, pszichológus, egyetemi tanárEnnek az ügynek a lélektanánál fontosabb a morális vetülete. Schmitt húsz éve tudja, hogy hogyan született a dolgozata. Nincs miért felmentenie magát, hiszen tudja, hogy vétkes. Valószínűleg hamar túlteszi magát az erkölcsi skrupulusokon, mivel komoly védelmet élvez. A kabaré az, hogy egy ennyire triviális tényről ennyit lehet magyarázkodni, vizsgálódni, bizottságost játszani, holott józan ésszel és szabad szemmel látható, miről van szó. Egyetemen tanítok, ma minden hallgató erről beszélt a folyosókon, de az utcán, a buszmegállóban, a kisboltban is. Egyöntetű felháborodást váltott ki, ami történt. Jóvátehetetlen és súlyosan demoralizáló hatása van, hogy nincsenek következmények. Magyarországon az elmúlt 20 évben két olyan jogállami intézmény volt, amely eddig a kormányzati ciklusig őrizte a méltóságát: az Alkotmánybíróság és a Köztársasági Elnöki Hivatal. Ennek vége. Totális a kiábrándulás a politikai intézményrendszerből. Kérdés, hogy ez kinek éri meg? Mintha az utókor senkit sem érdekelne, és úgy látszik, a túlvilágban sem nagyon hisznek. Ha Schmitt elnök úr megjelenne a rendelőmben, hogy nem tud aludni, nem vállalnám. Vagy azt mondanám: „Tegye rendbe a lelkiismeretét, Schmitt úr, és jobban fogja érezni magát.” Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzőjeSchmitt Pál kinyilvánította, hogy nem gondolkodik a lemondáson, így érdeke, hogy az egész ügyet lezárja és kis szünet után egészen más témával álljon a nyilvánosság elé. Az őt jelölő kormánypártok számára óriási presztízsveszteséggel járna az államfő távozása, ám az elhúzódó botrány is sokat árthat. A kormánnyal kapcsolatban támogató szerepben megjelenő elnök ebben az esetben inkább támadási felületet jelentene hosszú távon.A web2-es felületeken terjedő politikai mémek, amelyeknek főszereplője lett az államfő, a politikailag inaktív állampolgárokhoz is eljutnak, olyanok is lájkolják ezeket, akiket amúgy nem érdekel a politika. Itt a pártpreferenciáknak kevesebb szerepe van. A kormánypárt igyekezett távolságot tartani az ügytől, így alapvetően nem szolgáltatott támogató érveket politikai tábora számára. Fontos viszont, hogy a botrány csak a doktori cím jogosságáról szól, nem az anyagi előnyszerzésről, márpedig a kétes pénzhez jutás vagy a korrupciógyanú erősebben befolyásolja az átlagembert, mint a plágiumvád. n
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.