Mindezek fényében érdekes, ahogy a Népszabadság kezeli egy-egy ügyben az ellentétes vélemények bemutatását. Február 29-én több, az egykori Demokratikus Ellenzékhez tartozó értelmiségi - többek között Konrád György, Demszky Gábor, Kenedi János, Magyar Bálint - nyílt levelet fogalmazott meg az úgynevezett elismert egyházak vezetőihez. Mint írták: „Akárcsak a kommunista korszakban, a március 1-jén életbe lépő egyháztörvény kizár legalább száz felekezetet az egyházak közül, súlyosan korlátozza jogaikat, megalázza híveiket, lerombolja iskoláikat, megfosztja intézményeik segítségétől a társadalom kiszolgáltatottjait. Ma is tiltakozunk, ám tiltakozásunkra nem lenne szükség, ha a bevett egyházak részéről nem fogadná a múltbelihez hasonló hallgatás az önkényes, nyíltan politikai diszkriminációt." A levélírók azt tudakolják „az új törvény által kiváltságokban részesített felekezetek vezetőitől", hogy „nem találnak-e vallási, jogi, emberi jogi, emberiességi vagy bármely más alapot ahhoz, hogy hangjukat hallassák a politikai diszkrimináció ellen", illetve „milyen tanításban részesítik híveiket, ha világi számítások alapján térnek ki a morális felelősség elől?"
A megszólított egyházak közül Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, Mészáros István László, a Hit Gyülekezete Országos Vezetőségének tagja és Hack Péter, a Hit Gyülekezete diakónusa válaszolt nyomban a nyílt levélre, a Népszabadság azonban lapzártánkig nem biztosított helyet a közleménynek. A neoprotestáns közösség vezetői üdvözölték barátaik fellépését, bár szerintük a jelen helyzet nem állítható párhuzamba a diktatúra éveivel: egyebek mellett a Kádár-rezsim idején lelkiismereti meggyőződésük miatt atrocitásokat elszenvedőkkel szemben sem méltányos az összehasonlítás.
„A nyílt levél cinkos hallgatással vádolja mindazokat az egyházakat, amelyek törvényi elismerést nyertek. Ez a vád nyilvánvalóan igaztalan a Hit Gyülekezetével, és azokkal az egyházakkal szemben, amelyek a törvényalkotás folyamatában következetes elvi álláspontot képviseltek, és azt a javaslat előkészítése és parlamenti vitája során, majd a törvény első változatának elfogadását követően, és az új törvény megalkotásának folyamatában is nyilvánosan és egyértelműen képviselték" - fogalmaznak a hites elöljárók, kiemelve, hogy a Hit Gyülekezete két szolidaritási nyilatkozatot is kiadott decemberben az új szabályozás miatt működésükben veszélyeztetett egyházak mellett. Azt megelőzően pedig 2011. április 20-án elkészítette és közzétette véleményét az egyházügyi törvény koncepciójáról (www.hit.hu/ sajtoanyagok).
2012. 03. 14. (XVI/11)
