hetilap

A Velencei Bizottság szerint a jogszabály összességében a vallásszabadság liberális és nagyvonalú keretét alkotja meg, de néhány pontja problematikus, és nem tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak. A testület szerint túlzóak és önkényesek az egyházként való elismeréshez támasztott kritériumok, és kifogásolják, hogy az új egyházak elismerése politikai döntéshez van kapcsolva.
A bizottság aggodalommal állapította meg, hogy a törvény nyomán több száz vallási közösség veszítette el egyházi státuszát, és ezeket „bizonyos mértékig” diszkriminatív elbánásban részesíti a jogszabály.
Ugyanakkor a szakvélemény megfogalmazói elismerték: legitim aggodalomként merült fel Magyarországon, hogy meg kell szüntetni az olyan, ártalmas célokra irányuló, illetve személyes nyerészkedést célzó tevékenységeket, amelyek a vallási szerveződés lehetőségével élnek vissza. Beszédes tény, hogy a rendelkezésre álló idő alatt az érintett közösségek közül 86 igényelte az egyházi státusz újraelnyerését.
Viszont az is igaz, hogy 14 egyházat úgy fosztottak meg egyházi státuszától, hogy közben minden jogszabályi kritériumnak megfeleltek az új törvény alapján is. Így járt a TEKK Mahanaim Gyülekezet, amelynek vezetője, Kováts György a Heteknek elmondta, hogy semmiféle magyarázatot nem kaptak a törvényhozó részéről a miértről. Egyházi jogosítványaik elvesztése nyomán a központi költségvetés minden egyházi előirányzatától elesnek, amelyekből korábban pályázati támogatást nyertek oktatási munkájukhoz (1991 óta végeznek kiterjedt gyermekmissziós szolgálatot), és hitoktatóik finanszírozásának forrásaitól is megfosztották őket. „Ma nem hatósági úton zajlik élő, keresztény munkák és közösségek háttérbe szorítása, hanem adminisztrációs és anyagi eszközökkel” – fogalmazott az 1986-ban alapított gyülekezet vezetője. Mint mondta: elindították azt a népi kezdeményezést, amely alapján ezer aláírás összegyűjtése után újból kezdeményezhetik egyházzá nyilvánításukat, de a hatályos egyházi törvény alapján még ha minden jogszabályi feltételnek megfelelnek is, „kegy kérdése”, hogy egyházi státuszukat visszanyerhetik-e.
Hack Péter, a Hit Gyülekezete diakónusa elmondta, hogy a Velencei Bizottság véleménye lehetőséget teremt a törvény olyan módosítására, amely kiküszöböli az elfogadott jogszabály legsúlyosabb problémáit. A Hit Gyülekezete már 2011 decemberében, a törvény parlamenti vitája során is felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházaknak a parlament általi bejegyzése nem jó megoldás, helyesebb lenne ezt a döntést a független bíróságokra bízni. A gyülekezet ezen álláspontját teljes mértékben alátámasztja a Velencei Bizottság véleménye, amely a parlamenti döntésben – a gyülekezet véleményével egyezően – a politikai befolyás, esetleg visszaélés lehetőségét látja, ráadásul a döntés okai is rejtve maradnak, továbbá az elutasító döntés által érintettek meg vannak fosztva a jogorvoslat lehetőségétől is.
Karsai Dániel alkotmányjogász, aki több, egyházi státuszát elvesztett vallási közösséget is képvisel a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság előtt, úgy véli, hogy a Velencei Bizottság észrevételei nem olyan kemények, mint amilyenek lehetnének. Azzal például egyáltalán nem ért egyet, hogy az egyházügyi törvény a vallásszabadság liberális és nagyvonalú keretét alkotja meg. „Éppen ellenkezőleg: ez a konzervatív jogszabály végtelenül diszkriminatív, és a vallásszabadságot csorbítja. Számos ponton ütközik az európai Emberi Jogi Egyezménnyel” – mondta a Heteknek. Példaként említette, hogy a diszkriminációtilalom ellenére hátrányos megkülönböztetés éri az egyházi státuszoktól elesett közösségeket, akik szerzett jogaiktól fosztatnak meg. „Meglepő, hogy a Velencei Bizottság nem idézte az Emberi Jogi Bíróság állásfoglalását, amely szerint az állam nem foglalhat állást vallási kérdésekben, mert ez sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét” – vélekedett a nemzetközi jogász.

„Pártfelügyelet” miatt csorbul a jogbiztonság

A Velencei Bizottság jelentésének több pontja egybehangzik azokkal az észrevételekkel, amelyeket korábban a Hit Gyülekezete is megfogalmazott. A bizottság szerint például aggályos, hogy annak eldöntése, hogy egy közösséget elismernek-e egyházként, vagy nem, teljes egészében a parlament döntési hatásköre. Ennek egyértelmű következménye, hogy a döntések politikai meggyőződések alapján, nem semlegesen és nem pártatlanul fognak megszületni. Ráadásul mivel a határozatok mögötti motivációk nem láthatók, nem egyértelmű, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük a közösségeknek. A parlament összetételének változása miatt pedig csorbul az egyházak jogbiztonsága. Továbbá – írja a bizottsági elemzés – az Európai Emberi Jogok Egyezményével ellentétes, hogy azok a közösségek, amelyeknek egyházi regisztrációs kérelmét visszautasítják, sehova nem fordulhatnak jogorvoslatért. Az ehhez való jog a vallási közösségekre is vonatkozik, amelyek – szintén az egyezmény szerint – jogi személynek tekintendők.
A Hit Gyülekezete közleményeiben arra hívta fel a kormányzatot, hogy az egyházak jövőbeni politikai kiszolgáltatottsága elkerülésének érdekében az egyházak regisztrációját és megszüntetését helyezzék vissza a megfele­lő eljárási garanciákat és jogorvoslati lehetőségeket biztosító bírósági hatáskörbe, illetve olyan normatív, egyértelmű és demokratikus követelményeket fogalmazzanak meg a regisztrációs eljárás során, melyek valamennyi tényleges egyház részére garantálják az egyházi jogállást, a további, kiszámítható működés feltételeit.
A Velencei Bizottság szerint az, hogy több mint 300 regisztrált egyház veszítette el jogi státuszát, a vallásszabadság korlátozásával egyenlő. Ráadásul ezek a szervezetek elveszítették a szociális, egészségügyi és oktatási feladataik végzésére kapott állami támogatást.  A Hit Gyülekezete nem állította, hogy nem voltak olyan egyházak, amelyek visszaéltek jogi státuszukkal, viszont egyértelműen felemelte a szavát azokért a valóban egyházi tevékenységet folytató közösségekért, amelyek megfeleltek a törvényi követelményeknek, és közszolgálatot is ellátnak. Illetve leszögezte, hogy a vallásszabadság közvetlen tárgykörébe nem az oktatási, szociális, egészségügyi stb. tevékenység, hanem a vallásnak egyéni, közösségi és intézményes formában megvalósuló szabad gyakorlása tartozik.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek