hetilap

„Sérült lelkek ambícióit látom ebben megnyilvánulni" - jelentette ki az ATV Szabad szemmel című műsorában az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban Boross Péter egykori miniszterelnök, aki a rendszerváltás után az Antall-kormány első, a titkosszolgálatokat felügyelő minisztere volt. Boross szerint egész mást jelent, ha valaki előnyökért cserébe vállalta ezt a tevékenységet, mintha önhibáján kívül, kényszer, fenyegetés, zsarolás hatására kellett részt vennie benne. Medgyessy Péter, akit az eredeti elképzelések szerint vitára hívtak ugyanebbe a műsorba, Borossal teljesen egyetértve azt mondta, hogy nem kell foglalkozni a kérdéssel, mert az csak „felesleges figyelemelterelés", „egy nagyon szűk kör érdeklődését elégíti ki". Az egykor D-209-es jelű SZT-tiszt és 2002-től két éven keresztül miniszterelnök Medgyessy dicsérte Borossnak a témában tanúsított bölcsességét, és azzal igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy „a jelenlegi szabályok egyébként is lehetővé teszik, hogy az emberek megismerhessék a saját múltjukat."

Az úgynevezett ügynökkérdés azért kerül sokadszorra is a hírekbe, mert Schiffer András LMP-s képviselő nemrégiben kezdeményezte a rendszerváltás előtti állambiztonsági akták teljes nyilvánosságra hozatalát, a Fidesz-KDNP-többség azonban még a javaslat tárgysorozatba vételét is elutasította. Lázár János frakcióvezető indoklásul többek között azt mondta, hogy előbb 1956 felelőseit kell megnevezni, azután jöhet a titkosszolgálati múlt feltárása. Néhány nappal később pedig páros lábbal beleszállva Schifferbe oda nyilatkozott, hogy az LMP-s politikus azért hiteltelen, mert családja a pártállami elit része volt. Mindeközben Kövér László (Fidesz) házelnök azt mondta, hogy a maga részéről „az egészet egy gumicsontnak, egy számomra, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek" tartja. Kövér szerint „ez egy értelmiségi belügy, az embereknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy ezzel foglalkozzanak".

A Hetek által megkérdezett történészek egyöntetűen cáfolják Kövér állítását. Ungváry Krisztián szerint „minden közvélemény-kutatás, valamint a témával kapcsolatos hírek olvasottsága is azt mutatja, hogy az embereket nagyon is érdekli ez a kérdés". Varga László történész is ezen az állásponton van: „Lassan két évtizede hallom ezt az érvet, de a tények mindig az ellenkezőjéről győznek meg. Most még ráadásul arról sincs szó, hogy valamelyik prominensről derült volna ki a sötét múltja, hanem törvényjavaslatával az LMP dobott egy kavicsot ebbe a posványba." Varga szerint a politikai pártok nem érdekeltek a múlt feltárásában, „ellenzékben még csak-csak, kormányhatalommal soha".

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek