„Lóbáljuk meg Hoffmann Rózsát! Ne vegyétek el a jövőnket! Szabad egyetemet! Nemet a röghöz kötésre! Az egyetem a mienk!” – ilyen feliratú táblákkal tüntettek több ezren a Hallgatói Hálózat (HaHa) szervezte demonstráción, amelyet az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozásul rendeztek Budapesten. Az egyetemistákat, középiskolásokat és oktatókat egyaránt tömörítő HaHa főleg fiatalokból álló tüntetőserege végigvonult az ELTE Lágymányosi Kampusza mellett a Duna-parton, majd át a hídon, hogy az előzetes terveknek megfelelően diákfórumot tartson a Corvinus Egyetemen. A Corvinus környékén azonban akkora rendőri erősítés volt, hogy a demonstrálók mintegy 500 fős csapata inkább az ELTE ÁJK egyik nagytermét foglalta el. Az egyetemfoglalásból komoly hírverés lett az esti hírcsatornákon, ami nem kis reklámértékkel bírt a szervezet számára. A feszültség erősödött: míg a gimnazistákból, egyetemistákból, oktatókból álló csapat az egyetemen tanácskozott és az ELTE ÁJK dékánjával tárgyalt az ottlétük engedélyezéséről, addig négy újabb rendőrségi kisbuszt vezényeltek ki a helyszínre, az Egymillióan a Sajtószabadságért szervezet pedig szimpátiatüntetést hirdetett a jogi kar elé, ahonnan némi happeningezés után a tüntetők este békésen hazamentek.
A HaHa sajtóközleménye szerint a rögtönzött fórum először közfelkiáltással megszavazta, hogy hétfőig adnak határidőt a kormánynak a következő tanévre meghirdetett keretszámok visszavonására. Ezután a diákok megalapították a Hallgatói Hálózat helyi csoportjait számos egyetemen, főiskolán (Pécsen, Debrecenben, Kecskeméten és budapesti egyetemeken) és középiskolában. Döntés született arról, hogy helyi szinten folytatják a fórumok megtartását és a szerveződést. Emellett a fórum megszavazta a Hallgatói Hálózat szakmai anyagából összeállított 10 pontos programot, amely a hallgatók felsőoktatási követeléseit tartalmazza. A további lépéseket a helyi sejtek szoros együttműködésével a Hallgatói Hálózat koordinálja. Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár is szeretett volna felszólalni a rendezvényen, de a szervezők elzárkóztak a javaslattól mondván: a tárca kész helyzetet teremtett, éppen ezért a törvény visszavonásáért tüntetnek. A diákfórum ideje alatt meglepetésként jött az ELTE Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) elhatárolódó közleménye: „A mai napon Egyetemünk több mint 375 éve alapvető tevékenységeit, az oktatást és a tudomány művelését zavarták meg illetéktelenek. Az ELTE Hallgatói Önkormányzata elítéli, ha bármilyen csoportosulás a véleményét oly módon szándékozik kifejezni, amellyel társadalmi normákat sért. Az ELTE Hallgatói Önkormányzata továbbra is demokratikus eszközökkel kíván a magyar felsőoktatás alakításában részt venni.” Horváth Bence, a HaHa szóvivője lapunknak kifejtette: hallottak az EHÖK-közleményről, először el se akarták hinni, annyira képtelennek tűnt, úgy kerestek rá a neten, hogy valódi-e. Egyébként konzultáltak jogászokkal, s ahogy most is, úgy a továbbiakban is kifejezetten erőszak- és politikamentes tevékenységet kívánnak folytatni, a polgári engedetlenség békés eszközeivel, és elutasítják az ’56-os párhuzamot. Ezért is kérték hangsúlyozottan a pártokat, hogy tartózkodjanak a tüntetésen való mindenfajta formális részvételtől. A Hallgatói Hálózat célja a passzív hazai diákság felrázása és érdekképviseleti aktivitásának ösztönzése, az önszerveződés megindítása helyi szinteken, amiben Horváth Bence megítélése szerint nagy előrelépést jelentett a szerdai rendezvény. Ez végső soron összecseng az új oktatási törvények kapcsán sokat emlegetett aktív állampolgári nevelés céljaival is, és így nem lehet majd azt sem tovább hangoztatni, hogy az államtitkárság mindenkivel egyeztetett volna. „Minden jel arra mutat, hogy a felsőoktatási törvény nagyon ingatag lábakon áll: egyre tologatják a felvételi határidőket, a Fideszen belül elég magas szintről is kritikák jönnek, legutóbb Lázár János beszélt a korrekció szükségességéről, és az ombudsman is alkotmányos aggályokat emleget. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a felsőoktatási törvény működésképtelen, amivel 100 ezer felvételiző fiatalnak az évét tette tönkre, valamint az előző két felkészülési évét is. Úgy gondoljuk, hogy a keretszámok a legigazságtalanabbak, amik egyben a legkönnyebben megváltoztathatók is” – fejtette ki a szóvivő.
A demonstráción elhangzott: az új törvény zavaros, átláthatatlan és pénzkivonásokat elkendőző tandíjrendszert vezet be. A fiatalok elutasítják a diákhitelt, az eladósodást, és perspektívát szeretnének Magyarországon a röghöz kötés helyett. A felsőoktatási törvény visszavonását, egyeztetéseket, az egyetemek függetlenségét, a keretszámok és a hallgatói szerződések újragondolását, szociális ösztöndíjrendszer kialakítását követelik. Az egyik szónok szerint csak olyan tandíjrendszert tudnának elfogadni, amely születése pillanatától a befolyt tandíjakat egy szociális ösztöndíjrendszerre és az adott intézményben folyó oktatás színvonalának emelésére fordítja. „Az egyetem a mienk és az utánunk jövőké!” – hangoztatta több felszólaló is.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »