Július 6-áról 7-ére virradó éjjel egy ukrajnai szénbányában tűz ütött ki, melyben harmincöt bányász lelte halálát. Sajnálatos módon ez csupán egy eset volt az utóbbi évek oroszországi, és főleg ukrajnai katasztrófasorozatában. Földrajzilag egészen pontosan a Donyeck-medencéről van szó, amely az egész Szovjetuniónak, sőt még a cári Oroszországnak is az első számú szénellátójának számított.

A pakisztáni rendőrség a héten letartóztatott egy férfit, aki a helyi törzsi tanács rendeletére részt vett egy tizennyolc éves lány csoportos megerőszakolásában. A helyi törzsi tanács által elrendelt erőszak ellen korábban a rendőrség nem védte meg a lányt és családját – Pakisztánban nem ez az első eset, hogy a hatóságok szemet hunynak hasonló bűncselekmények elkövetése felett.

Két, érdekesnek nevezhető esemény fonódott össze a hétvégén Amerikában. Louis Farrakhan, az amerikai "Iszlám Nemzet" vezetője Bagdadba érkezett azzal a küldetéssel, "hogy nézzük meg, mit tehetünk egy háború esetleges megállítása érdekében". A látogatásra, amely az elmúlt évtized folyamán már nem az első, olyan időben került sor, amikor Irak és az Egyesült Államok között fokozott a feszültség. Amerika az Egyesült Nemzetek Szervezetével karöltve nyomást gyakorol Bagdadra, hogy ismét bocsássa be az országba a fegyverellenőröket, ám a héten a világszervezet újra kosarat kapott Iraktól, így újra előtérbe került Szaddám Huszein rendszerének katonai felszámolása.

A jelenlegi német kancellár, Gerhard Schröder (SPD) és legesélyesebb kihívója, Edmund Stoiber, a keresztény-konzervatív unió jelöltje, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Bild am Sonntag cím? lap felkérésére előzetes választási vitára vállalkozott. A jelöltek közötti élő, televíziós párbeszédre a választás előtt néhány nappal kerül majd sor. 

A spanyolországi Barcelonában megrendezésre kerülő 14. Nemzetközi AIDS Konferencián kiabáló tüntetők belefojtották a szót Tommy G. Thompson amerikai egészségügyi miniszterbe. A színpadra rohanó mintegy negyven ember az Egyesült Államok által az AIDS-ellenes harcra fordított összeg nagyságát kifogásolta.

Megrendítő riportot készített a Fox News amerikai hírcsatorna arról, milyen hatással vannak a gyerekekre a palesztin televízió "mártírokat" dicsőítő műsorai. Sokak szerint ezek a programok nyilvánvalóan arra biztatják nézőiket, hogy haljanak meg Allah nevében. 

Más országban feltehetőleg a vezető hírek között szerepelne egy olyan parlamenti döntés, melynek következtében 50 százalékkal emelkedik a közalkalmazottak bére, jelentősen növekszik a családi pótlék és az anyasági támogatás, a nyugdíjasok 19 ezer forintos kiegészítést kapnak, és amely döntés alapján a továbbiakban nem kell fizetni a tévénézésért. Más országokban 30 Celsius-fok felett az emberek feltehetőleg hűs tavak mellett nyaralnak. Magyarország nem ilyen hely: honfitársaink egy része a hőséggel és a törvényes választási eredménnyel dacolva tüntetésekre jár, utakat és hidakat torlaszol el, éhségsztrájkol és polgári engedetlenségi mozgalmakkal fenyegetőzik. A felfokozott hangulatban persze a hivatásos politikusok sem tétlenkedhetnek, és nem is tétlenkednek: a kormány az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek feltárásával ijesztgeti az ellenzéket, miközben a másik oldal a múlt rendszer bűneivel próbálja ellehetetleníteni a koalíció munkáját. A hangnem további durvulását jelzi, hogy az ellenzéki oldal a "selejt bosszújaként" aposztrofálta a kormány tevékenységét, míg utóbbi "veszett kutyákhoz" hasonlította politikai ellenfeleit.

– Kerényi Úr, Szlazsánszky Ferenc vagyok a Hetek szerkesztőségéből, egy rövid interjút szeretnék kérni öntől.– Milyen újság a Hetek?– Országos terjesztés? közéleti hetilap, többek szerint közel áll a Hit Gyülekezetéhez.– Nem akarok a Hit Gyülekezetéhez közel álló sajtóorgánumban nyilatkozni.– Értem.– Ha igen, akkor óriási pénzért.– Óriási pénzért?– Igen.– Mondjuk egy negyedoldalas interjú mennyibe kerülne?– Ötszázezer forint plusz áfa.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) vizsgálatot indított a MIÉP közeli Pannon Rádióval (PR) szemben annak tisztázására, hogy az adónak mennyiben volt köze a múlt heti Erzsébet hídi törvénytelen tüntetéshez. A rádió élő egyenesben közvetítette, és a gyanú szerint szervezte is a megmozdulást. A közel két éve sugárzó rádió már többször is megsértette a médiatörvényt, továbbá tanulmányok sora – köztük egy ORTT-vizsgálat is – bizonyítja, hogy durván kisebbségellenes. Ennek ellenére a PR tovább sugározhat.

Az Erzsébet híd múlt heti elfoglalásáért és a főváros közlekedésének megbénításáért összesen százezer forint büntetést szabott ki a bíróság a két főszervezőnek. Mivel az okozott anyagi kár a büntetés sokszorosa, a BKV és a közterület-fenntartó vállalat pert fontolgat az elkövetőkkel szemben. Ahhoz képest egyébként, hogy a Regnum Marianum templom helyén álló fakeresztet megrongáló diákokat felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték májusban, az Erzsébet hídi tüntetők egészen jól megúszták.

Medgyessy Péter miniszterelnök romániai látogatását a két ország kapcsolatában tett előrelépésként értékelik. A román és a magyar miniszterelnök ugyanazon a nyelven beszélt – emelte ki az Adevarul cím? romániai lap hétfői számában a látogatásról beszámolva. A miniszterelnökök tárgyalásainak témája volt a két ország EU-csatlakozása, Románia NATO-tagsága, a kedvezménytörvény módosításának terve és a romániai magyarság lélekszámának csökkenése. 

– Hogyan értékeli az Erzsébet hídon történteket? Tutyi-mutyi volt a rendőrség vagy túl drasztikus?– A rendőrség munkáját jónak tartom. A két homlokegyenest eltérő vélemény azt támasztja alá, hogy a rendőrség a középutat választotta. Egyébként várható volt már valamilyen drasztikus esemény, hiszen a választások után a Fidesz vezetői nyilvánvalóvá tették, hogy ők parlamenten kívüli eszközöket is fel fognak használni. Most ennek voltunk a tanúi. MIÉP-es szereplőkkel Fidesz-darabot adtak elő. 

Veszélyes a helyzet, valamennyi makrogazdasági mutató rossz tendenciáról beszél, mégsincs a Bokros Lajos nevéhez fűződő, 1995-ös krízishez hasonló szituáció – tesznek hitet a Heteknek nyilatkozó gazdaságkutatók. Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, világbanki alelnök az Élet és Irodalom hasábjain először kritizálta nyíltan a Medgyessy-, illetve az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, ez utóbbit jövőt felélőnek, ésszerűtlennek, voluntaristának, rövidlátónak titulálva.

A várakozásoknak megfelelően a parlament megszavazta a Medgyessy-kabinet száznapos programját. A költségvetés módosításáról szóló törvény értelmében átlagosan ötven százalékkal emelkedik a közszférában dolgozók bére, húsz százalékkal lesz magasabb a családi pótlék, és bevezetik a 13. havi családi pótlékot. A nyugdíjasok egyszeri, 19 ezer forintos kiegészítést kapnak. Szeptember 1-jétől adómentessé válik a minimálbér, és csökken az alkalmimunka-vállalók után fizetendő munkavállalói járulék. 

A jegybank 0,5 százalékos kamatemelése nyomán nem drágulnak automatikusan a lakáshitelek. A Hetek kérdésére Zádori János, a Magyar Földhitel és Jelzálog Bank Rt. (FHB) marketing igazgatója cáfolta az erről szóló sajtóértesüléseket. A kamatemeléssel párhuzamosan hosszú idő után gyengül a forint árfolyama, de ez elsősorban nem a kamatemelés rovására írható, hanem a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatokat tükröző számoknak, illetve a belpolitikai zavargásoknak tudható be.

Michael Oliver, London polgármestere budapesti villámlátogatásán felvázolta azokat a lehetőségeket, melyekben London pénzügyi szektora segítséget tudna adni az európai uniós csatlakozásban. László Csaba pénzügy-, Csehák Judit egészségügyi és Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Demszky Gábor főpolgármester jelenlétében külön kitért az Angliában nagy sikert aratott PPP, állami-magán partnerség (Public Private Partnership) programra is. A PPP a magánszektor forrásainak az állami szektorba való bevonását jelenti azzal a céllal, hogy emelkedjen a közszolgáltatások színvonala. Ez a projekt elsősorban állami intézményeket: az egészségügy, a börtönök, a vasút és a közutak építését, illetve üzemeltetését érintené. 

Bár a héten sem a pozitív hírek uralták a részvénypiacokat, valamennyi jelentős tőzsdeindex felfelé mozdult el. A chipgyártókat sújtotta az Intel célárának csökkentése, valamint a szektor leminősítése, amit a Merrill Lynch követett el. 

Az alábbi történet arról szól, hogyan választottak ki a rendszerváltás előtti titkos belügyi szolgálatok beszervezésre alkalmas külföldi személyeket. Hogyan férkőztek a közelükbe, milyen technikákat alkalmaztak, és milyen módon tették zsarolhatóvá az illetőket. A cikkben szereplő személyek valódi nevét természetesen megváltoztattuk. 

Az elmúlt hét csütörtökének megítélésében rengeteg eltérő vélemény látott napvilágot. Ezek közül érdekes megemlíteni azt a vélekedést, mely szerint ez a megmozdulás azonosságot mutat az 1990-es taxisblokáddal. Kétségtelen, hogy vannak közös vonások a két esemény között, de talán sokkal jelentősebb eltérések is felfedezhetők.