– Ön az MSZP választási kudarcát történelmi vereségnek nevezte. Mire értette ezt a történelmi jelzőt?– A rendszerváltás után történelmi nagyságrend? különbség alakult ki a legnagyobb ellenzéki és a kormánypárt között. Azért gondolom történelminek, mert egy olyan mérföldkőhöz érkezett a szocialista párt – és ez a vereség mutatta meg számára ezt a mérföldkövet –, hogy tovább nem halaszthatók a párton belüli reformok, valamint a generációváltás. A szocialista pártnak komoly reformlépéseket kell megtennie ahhoz, hogy versenyképes maradjon a magyar pártrendszerben. Egyszerre volt ez stratégiai és taktikai vereség a számukra ezen a választáson.
Egyrészt azért szenvedtek stratégiai vereséget, mert úgy tűnik, rosszul mérték fel a kormányzás ütemezését. Először belekezdtek egy osztogatós politikába, majd "lenyomták" ennek a keser? piruláit is a társadalom torkán, miközben önmaguk mindezt még nem tették meg, és nem vonták le ennek a tanulságait. Taktikai vereséget azért szenvedtek, mert kormányzó pozícióból alkalmazták azt a negatív kampányt, ami 2002-ben bejött nekik, és úgy gondolták, hogy az helytől és időtől függetlenül bármikor alkalmazható. Szerintem túlzásba vitték, hogy az utolsó héten annyira nagymértékben és agresszíven terjesztették azokat a hirdetéseket, amelyek durva rágalmakat szórtak a másik oldalra,
annyira, hogy ez még a saját szavazóbázisukat is elbizonytalanította.