A Freud név ismerősen cseng az európai kultúrában. Van valamilyen rokoni kapcsolata a pszichoanalízis atyjával, Freud Zsigmonddal?– Freud Zsigmond az apósom másod-unokatestvére volt, tehát nem áll fenn köztem és a Freud-vonal között vér szerinti rokonság.Az én őseimet Wágnernek hívták. Férjemmel, Freud Gézával házasságunk alatt nem beszélgettünk a családfájáról. Ő kiemelkedő matematikus volt, akit Kossuth-díjjal tüntettek ki. Sajnos azonban nem bizonyult Kossuth-díjas férjnek és apának, egyszer például úgy megütött, hogy eltört az orrcsontom. Házasságunk válással végződött.Wágner Richárd zeneszerzővel van-e valamilyen rokoni kapcsolata?– Egyes vélemények szerint igen, én azonban csak annyit tudok biztosan, hogy a felmenőim kézművesek, kocsigyártók voltak. Dédapámról egyetlen iratot sikerült csak megtalálnom, mely szerint Kossuth Lajos mellett harcolt. Hősi tettéért a forradalom vezetője főhadnagyi rangra emelte.Rendszeresen találkozhatunk olvasói leveleivel, karakteres hozzászólásaival nemcsak a Hetekben, hanem számos más sajtóorgánumban is. Mi a titka annak, hogy 80 éves korában is ilyen aktívan foglalkozik a közélet legkülönbözőbb kérdéseivel?– Tele vagyok megválaszolatlan kérdésekkel, megoldatlan feladatokkal. Minél kevesebb restanciát szeretnék hagyni magam után, és szeretném befejezni azokat a feladatokat, amelyekbe belefogtam. Születésemkor adott a Teremtő egy energiamennyiséget, amelyben – úgy vélem – akár a Nobel-díj lehetősége is benne foglaltatott. Ez utóbbit – sajnos – nem sikerült elérnem.Mitől remélte ezt a kimagasló elismerést?– Egy atomfizikával kapcsolatos elmélet kidolgozásától, amely már egyetemistaként foglalkoztatott. A kidolgozásához azonban külső támogatásra is szükségem lett volna.Az Ön élete így is fordulatokkal teli, munkásságának pedig számtalan lenyomata fellelhető az ország történelmében. Sőt, a felmenői is maradandót alkottak.– Valóban, apám építészmérnöknek tanult, ő építette például a Corvin mozit. Irodája ott volt a Dózsa György úti lakásunkban. Kislányként én fogadtam a látogatókat, és a középső szobában ültettem le őket. A Weiss Manfréd Művek apámmal építtette a tisztviselői és munkáslakótelepet Csepelen. Ezek a jó minőségű házak még ma is állnak. Az ő tervei alapján építtették a galvanizáló víztisztítót is, mivel a Kassai-zsilip elkészülte óta a Duna sodrása úgy változott meg, hogy a víz öntisztulása nem volt elégséges. Ezért kellett mesterségesen is tisztítani. Úgy emlékszem, hogy ezért a Weiss-gyár 2 ezer pengő jutalmat is adott neki, mert a víztisztítóval olyan sok aranyat, ezüstöt, színesfémet nyertek vissza, hogy a befektetés hihetetlen rövid idő alatt megtérült. Magyarország vizei ma is rendkívül szennyezettek, mert a környező országok beszennyezik. Pedig nemcsak magyar, hanem európai érdek is volna a víz tisztítása, hiszen nálunk van Európa ivóvízkészletének nagy része.Hogyan élték túl a második világháborút?– Zsidók voltunk, bujkáltunk, följelentettek. Amikor elkaptak, azt mondtam magamban, agyonlőhetnek, de a becsületünket akkor sem fogják elvenni. Kerek perec beszóltam a magyar náciknak, hogy milyen aljas gazemberek: állig felfegyverkezve kísérnek két fegyvertelen hölgyet – az anyámat és engem, 13 évesen –, miközben már Vecsésen vannak az oroszok: ott kellene harcolniuk. „Elárultátok a hazát, de amíg az én apám a hadseregnél volt, addig kétszer sebesült meg, de egyetlen idegen sem tette a lábát a szent magyar földre. Nagy Ezüst Vitézségi Érmet, valamint Károly király-keresztet kapott” – mondtam. Anyám átölelt, és vártuk, hogy agyonlőnek minket. Nem így történt. A Petneházy utcai nyilasházba vittek, és akkor történt a csoda, amely a szabadulást hozta. Anyám tanítónő volt, s ott, ahova kerültünk, az ő tanítványának a fia volt a „nemzetvezető testvér”. Szidta a zsidókat, nekiugrott anyámnak is, hogy „ti zsidók, sohasem dolgoztatok”. „Igen? Akkor kérdezd meg az anyádat!” – felelte. Amint a férfi felismerte anyja egykori jótevőjét, aki kiállt mellette, és egyszer Abbáziába is elvitte őt nyaralni, rettenetes zavarba jött, és békén hagyott. Később a Zsidó Tanácsnak adtak át, onnan pedig egy sárga házba kerültünk. Egy rendőr figyelmeztetett, hogy azt fel fogják robbantani, így az anyám egy MÁV arcképes igazolvánnyal menekült, engem pedig a Vöröskereszt mentett ki. A háború után visszakerültünk a saját lakásunkba, amelyet elfoglalt ugyan egy keresztény család, de azután a Csongrádi Kata színésznő nagynénje szerzett nekik egy másik szövetkezeti lakást.Úgy tudom, a háború alatt kapcsolatba kerültek Szentgyörgyi Alberttel is a kiugrási kísérlet kapcsán.– Szentgyörgyi megpróbálta felvenni a kapcsolatot a szövetségesekkel Törökországban, hogy különbékét kössön. Akkor kérte a segítségünket, amikor a kiugrási kísérlet lelepleződött, és őt a németek el akarták fogni. Volt egy apartmanházban egy öröklakásunk a Pipiske út 4.-ben (ma Svájci út 11.), amelynek a nagynéném volt a házvezetője. Az egyik lakásban mi laktunk, a többit pedig kiadták. A professzor úr nagypénteken jött oda, s mivel tudtam, hogy a rendőrség csak 3 óráig van nyitva, negyed 4-kor mentem csak bejelenteni a vendég érkezését. Páros lábbal rúgtak ki bennünket. Húsvét miatt hétfő és kedd is ünnepnapnak számított, ezért csak szerdán, 3 óra előtt 5 perccel mentem a rendőrségre, hogy a kötelező bejelentést megtegyem. Addigra Szentgyörgyi a lányával együtt a szomszédos házba költözött át. A bőröndöket megtöltöttük újságpapírral, taxit rendeltem, és levitettem a szegedi gyorshoz. Úgy tettünk, mintha Szentgyörgyi Szegedre utazott volna vissza – mi rendeltük a jegyet is és a taxit is. És ő egészen 1945-ig ott dekkolt a titkos irodában.Mi a véleménye az antiszemitizmusról?– Ennek egyik oka az irigység, az antiszemiták azt mondják, hogy a zsidók kiszorítják őket. Ez nem igaz, a zsidók szorgalmasak, a privilégiumok helyett csak a teljesítményükre építhetnek. A zsidóknak előnyükre vált, hogy a már időszámításunk előtt évszázadokkal megtanították a gyerekeket olvasni, szombatonként mindenkinek olvasnia kellett a Tórát. Nem volt írástudatlan zsidó.A szorgalomra vonatkozóan elmondhatom Székely Éva példáját, aki évfolyamtársam volt az egyetemen. Mindketten tanultunk általános kémiát az első évben, s amikor látták a többiek, hogy mi vagyunk a legjobb tanulók, azt mondták, hogy nem hagyjuk őket érvényesülni. Kinek ártottunk azzal, hogy mindig ötöst kaptunk, és egyetlen óráról sem hiányoztunk? Székely Éva hajnalban ment úszni, kora reggel pedig időben ott volt az órákon. Mint zsidót, sokszor hátrányosan diszkriminálták, mégis nyolcszoros főiskolai világbajnok és világelső lett az úszásban az 1952-es Helsinki olimpián.A háború után fizikusnak tanult. Hol kezdte el a munkáját?– Az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumában, 1954-ben. Éppen annál az íróasztalnál kezdtem el dolgozni, amely egykor Bródy Imréé, a kriptonlámpa felfedezőjéé volt. Amikor kipakoltam az asztalt, egy rejtett fiókban megtaláltam az eredeti, termodiffúzióról szóló dolgozatát, amely a kriptonlámpa feltalálásának elméleti alapját képezte. Olyan jelentőségűnek láttam a tanulmányt, hogy valószínűleg ő lett volna a sokadik magyar Nobel-díjas, ha a nyilasok el nem pusztítják.Saját kutatási eredményei is voltak?– Egy szaklapban találtam rá egy cikkre, hogyan kell a germánium egykristályt előállítani. Azonban nem engedték, hogy végigcsináljam, mert a főnökeim maguknak akarták a dicsőséget – meg az ezzel járó 20 ezer forintot. Rögtön áthelyeztek a csőd szélén álló fénycsőgyártással foglalkozó kutatási csoportba.Mire kellett a germánium egykristály?– Tranzisztort kellett készíteni, azonban nekik nem sikerült. Nekem sikerült volna. Ők maguknak akarták megkaparintani a felfedezést, az Isten azonban nekem adta, ezért nem engedte nekik, hogy sikerüljön. Pedig sokkal tehetségesebb volt az utódom, mint én.A fénycsőgyártás nem ment tönkre. Mi történt?– A probléma abból adódott, hogy a fölemelt ötéves terv teljesítéséhez nem volt megfelelő feszültségű, frekvenciájú áram, s így 90 százalék lett a selejt. Ennek láttán a kutatóintézet ifjúsági szervezete tervezett három feszültségstabilizátort. Amikor bekötöttük, 90-ről 20 százalékra csökkent a selejt. Szóval, nem hagytam magam agyonütni. De én a Híradástechnikai Kutatóintézet Bródy-laboratóriumába nem kellettem, négy hónapos terhesen racionalizáltak (állásomból elbocsátottak), így munkanélküli lettem, és még a hathetes szülési szabadságot sem kaptam meg, ami egyébként járt volna. A férjem erre azt mondta, ha fizikusnak nem kellesz, végezd el a Műszaki Egyetemet.Így került kapcsolatba Pakssal?– Egyszer meghallgattam a szovjet energiaügyi miniszterhelyettes előadását, aki azon siránkozott, hogy nem tudják az energiaigényeinket kielégíteni. „Tessék atomerőművet építeni” – mondta. Kiderült, hogy ha meg is építenék, a szovjetek akkor sem akarnák elvinni a fűtőelemeket. Erről informáltam a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökséget (IAEA), amelynek az elnöke egy sokkal jobb angol atomerőművet javasolt, mint a szovjetek. Erre föl a szovjetek levitték az atomerőmű árát, meg is építették azt, de olyan rossz minőségű munkát végeztek, hogy a nagy részét úgy, ahogy volt, át kellett tervezni.Paks ideje lassan lejár. Mi a véleménye a tervezett bővítésről?– Paks működését 30 év után meghosszabbították – ezzel egyet is tudok érteni, mert nem tudunk egyik napról a másikra megválni tőle. A tervezett bővítését azonban komoly hibának tartom. A radioaktív eszközöket legalább 300 évig tárolni kell, és ez őrületes pénzekbe kerül. Jelenleg az erőmű adja az ország áramellátásának a 40 százalékát, s ha egy nagy vihar okán a távvezetékek megsérülnének, akkor az ország nagy része áram nélkül marad. Decentralizálni kell az áramtermelést, nem szabad egy helyre koncentrálni. A megújuló energiaforrások bevezetése Balogh Lászlónak, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökének véleménye szerint csupán egyezred részébe kerülne a Paks bővítési költségének, ráadásul rengeteg munkahelyet is teremtene.Paks 1973-tól épült. Ekkor már a Magyar Szabványügyi Hivatalban dolgozott?– Igen, innen mentem nyugdíjba 1986-ban.Mi a véleménye a jelenlegi politikáról és a magyar kormányról?– Hibának tartom, hogy nem kapott jelentős pozíciót egyetlen műszaki ember sem. A politikusok jelentős részének nincsenek szakmai tapasztalatai, hogyan is tudnák jól szervezni és felvirágoztatni az országot? Hogyan látja a jelenlegi pénzügyi válságot és a jövőt?– Nem értek egyet azzal, hogy a károsultak akár a bírósághoz, akár hivatalos szervekhez forduljanak. Szerintem a civil szerveknek összefogva a polgári engedetlenség eszközével kellene élniük.A bankok spekuláció révén érnek el hasznot. Róna Péter állítása szerint világviszonylatban a forgalomba lévő pénz egytizedének van csak valóságos fedezete (termék- vagy szolgáltatásháttere), ami azt jelenti, hogy a pénz 90 százaléka annyit sem ér, mint a papír, amire rá van nyomva. Ezért kellene fellépni a tisztességtelenül szabott banki feltételekkel szemben. Tudniillik a bankok úgy számolják ki, mondjuk, egy 20 éves kölcsön törlesztőrészletét, hogy megálmodják a 20 évre tervezett kamatot és kezelési költséget. Az ügyfél pedig először a kamatot kezdi el fizetni, s csak évek múltán jut el oda, hogy a tőketartozás törlesztése is megkezdődjön. Magyarországon különlegesen nehéz a helyzet, mert a svájci frank árfolyama miatt bekövetkezett váratlan pénzügyi nehézségek több ezer családot fenyegetnek kilakoltatással.Min kellene változtatni?– Mint egykor gazdag család sarjának, mindig volt rálátásom a pénzügyi folyamatokra. 1944 előtt úgy gazdálkodtunk, hogy ha 20 évre felvettünk hitelt, akkor az első évre kifizettük a teljes kölcsön huszad részére a kamatot és a kezelési költséget. Természetesen rászámoltuk az inflációt is. Így minden évben csökkent a tőketartozás és ezzel a törlesztőrészlet. A válságot is az okozza, hogy nem a gazdaság fellendítésére, hanem a spekulációs technikák alkalmazására teszik a hangsúlyt. Amit az állam tehet a megoldás érdekében az az, hogy leviszi a szolgáltatások forgalmi adóját, s ha a rezsi lecsökken, az élénkítő hatással van a gazdaságra.
