2015. 07. 10. (XIX/28) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Német titkosszolgálati jelentés a terrorveszélyről

Az Iszlám Állam katonai sikerei és a kalifátus kikiáltása euforikus hangulatot hozott létre az európai dzsihádisták körében, ami miatt megnövekedett a terrorfenyegetettség a kontinensen – derül ki Németország Alkotmányvédelmi Hivatalának a tavalyi évről szóló jelentéséből. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy a szalafista irányzat aktivitása mellett a szélsőjobboldali mozgalmak is virágkorukat élik.

Terrorháromszög

Több tucat iszlamista terroristával végzett múlt hétvégén az egyiptomi hadsereg a Sínai-félsziget északi részén. Abdel Fattah al-Szíszi elnök azt követően rendelte el az offenzívát, hogy a dzsihádisták az utóbbi évek legnagyobb szabású támadását hajtották végre a térségben. Bár Kairó azt állítja, hogy a helyzet stabilizálódott a Sínain, szakértők szerint az egyiptomi vezetés nem igazán tud hatékonyan fellépni a szélsőségesek fenyegetéseivel szemben. A fejlemények aggasztóak Izrael számára is, hiszen három veszélyforrással kell számolnia délről: az Iszlám Állam helyi ágával, a Muzulmán Testvériség „önkénteseivel”, valamint a Gázából beszivárgó terroristákkal.

Skandinávia leggyengébb láncszeme

Amióta az orosz hadsereg egyre gyakrabban és egyre közelebb gyakorlatozik a svéd határokhoz, a skandináv ország lakossága is egyre nyugtalanabb. Húszezer főnél is kevesebb aktív állományával a svéd haderő lett a térség leggyengébb láncszeme, amely így nagy valószínűséggel a saját területeit sem képes megvédeni.

Formálódik a nyugati világrend ellenpólusa?

A világ lakosságának 42 százalékát képviselő vezetők gyűltek össze a héten az oroszországi Baskírföld fővárosában, Ufában. A BRICS-országok, azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika első számú vezetői mellett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) tagállamai is üléseznek Vlagyimir Putyin elnökletével. A világ lakott területének negyedét, gazdasági termelésének 27 százalékát adó országok vezetői fontos megállapodásokat hoznak tető alá, de azt még korai lenne kijelenteni, hogy a nyugati világ ellenpólusaként új hatalmi centrum lenne alakulóban.

A német nagyipar alig várja, hogy újra üzletelhessen Iránnal

Miközben az Európai Unió figyelmeztette Görögországot, hogy egy perccel sem vár tovább a június 12-ei határidőnél, a szigor úgy tűnik Iránra nem vonatkozik. Lapzártánkkor az Iránnal tárgyaló 5+1 csoport (az ENSZ Biztonsági Tanácsának 5 állandó tagja + Németország) képviselői már másodszor hosszabbították meg az eredetileg június 30-án lejárt határidőt a végleges atommegállapodás megkötésére – ezúttal már nem is jelöltek ki új időpontot.

Vitát generáló összefogás az üldözöttekért

Ökumenikus ima-összejövetelt és koncertet tartottak a közelmúltban a Vatikánban, ahol az üldözött keresztényekért imádkoztak. A rendezvényen illusztris protestáns egyházi személyiségek is részt vettek.

Öt napot kaptak a görögök a megegyezésre

Nem sok barátja maradt a görögöknek az eurózóna miniszterelnökei között – ha azonban nem állapodnak meg július 20-ig, azaz két héten belül, az Égei-tengeri ország végleg ki is kerülhet az eurózónából. Ötnapos ultimátumot kapott az új pénzügyminiszter, hogy kivitelezhető terveket tegyen az asztalra. Ha nincs megállapodás, nincs segítség, és a görögöknek már most sincs egy fillérjük sem. A grexit azonban nem biztos, hogy akkora tragédia volna az országnak, mint amekkora problémát okozhat az uniónak, ha beindítja a dominóeffektust a billegő államokban.

Belföld

Magyar pártok a görög válságról

Míg Schiffer András Alekszisz Ciprasz rajongójának tűnik, addig Gulyás Gergely még akkor is félkommunista ámok-futásnak minősíti a Sziriza kormányzását, ha eufemizmust akar használni. Magyar politikusokat kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a görög krízisről.

„A DK olyan lett, mint a Fidesz"

Néhány órán belül saját pártelnöke, Gyurcsány Ferenc záratta ki a DK-ból a politikust, aki egy Facebook-kommentben genetikai hibának, betegségnek nevezte a homoszexualitást, továbbá nyomdafestéket nem tűrő stílusban írt a homoszexuálisok vágyairól. De hogyan került a DK-ba? Homofóbnak tartja-e magát? Sütő László a Heteknek mesélte el a történetet.

Schöpflin: Fenntartással kezelem Oroszországot

Mihez kezd az Európai Unió a kontinensre zúduló menekültáradattal? Van-e válasza az EU-nak a szíriai, líbiai és iraki tragédiára? Van-e jövője a schengeni övezetnek? A Fidesz európai parlamenti képviselőjét, Schöpflin Györgyöt kérdeztük.

Tiltakozás a infótörvény változásai miatt

Ezentúl sokkal nehezebb lesz kideríteni, hogy egy miniszter mennyiért és milyen céllal járt külföldön a mi pénzünkből. A jövőben ugyanis fizetőssé válhat a közérdekű adatigénylés, méghozzá úgy, hogy az adatgazda tetszőlegesen dönti el, hogy mely információkért milyen felárat fizessen az adatigénylő. Az új szabályozás megkönnyíti az adatkiadás elodázását vagy akár a megtagadását is.

Szabad György (1924–2015)

Az 1924-ben, Aradon született történészprofesszor és politikus pályája magasra ívelt. Szabad Györgyöt 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, és 2006-ban Széchenyi-díjat kapott. 1987-től kezdve az MDF alapító tagjaként meghatározó szerepet játszott a rendszerváltásban, és 1990 és 1994 között az első szabadon választott országgyűlés házelnöke, a három legmagasabb közjogi méltóság egyike volt. E minőségében emlékezhetnek rá a legtöbben.

Hit és értékek

Pride: Jézus is felvonulna?

Nagy visszhangot váltott ki múlt heti számunkban Mészáros István Lászlónak, az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága volt alelnökének a cikke. (A melegházasság puccsszerű bevezetése. Hetek, 2015. július 3.) Szintén a múlt héten a valasz.hu interjút készített Ruff Tibor filozófus-teológussal a Hit Gyülekezete álláspontjáról, a mandiner.hu pedig Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát véleményét idézi a homoszexualitás kérdésében. A válaszokból kiderül: a keresztény világ álláspontja Magyarországon is megosztott. Összeállításunkban idézünk ezekből a véleményekből és olvasóink üzeneteiből is, amelyeket cikkeinkhez küldtek vagy posztoltak a Facebookon.

Tragikus integrációs kudarc

Mekka Németország – A csendes iszlamizáció címmel jelent meg Udo Ulfkotte legújabb könyve. A szerző, akinek nemrég jelent meg magyarul a manipulált médiáról szóló könyve, a Megvásárolt újságírók, újabb kötetében sokkoló példákkal mutatja be a nyugat-európai országok tragikus integrációs kudarcát, miközben időnként sajnos az összeesküvés-elméletek ingoványos talajára téved.

KÁVÉSZÜNET

Itt a dinnyeszezon!

Lehet gömbölyű, hosszúkás, sőt újabban kocka alakú is. Van, aki azért szereti, mert hűtve kitűnő szomjoltó, és van, aki egyszerűen az ízéért kedveli, míg mások azért, mert kalóriaszegény, mégis laktat. De vajon mitől egészséges, meddig jó fogyasztani, hogyan tároljuk, és egyáltalán hogyan ismerjük fel az érett, jó ízű görögdinnyét?

Amikor Magyarország diktálta a divatot

Magyarország a két világháború között negyvenegy országba exportálta textilipari termékeit. A Goldberger család annyira innovatív volt a textilgyártásban, hogy még a híres párizsi Lafayette áruház is forgalmazta a műselymüket. Hogyan lehettünk volna, és hogyan nem lettünk igazi divatnagyhatalom?

Műfű a kertben pro és kontra

A műfű egyre inkább terjed hazánkban is, nemcsak a sportpályákon, hanem már otthoni használatra is. Vajon mik azok az okok, amelyek miatt egyre többen választják a műfüvet az élő gyep mellé, vagy akár helyette? Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az érveket és ellenérveket, amik a műfű telepítése előtt előkerülhetnek.

Wimbledon, 129-edszer

A tenisz a XV. században Franciaországban született, ahol még kézzel ütötték a labdát. Négyszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1877. július 9. és 18. között megrendezzék az első teniszbajnokságot, 22 indulóval. A helyszín az angliai Wimbledon volt. Most, 138 évvel később a 129. wimbledoni nemzetközi teniszbajnokságra kerül sor.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?

Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »

Szabó Ibolya Anna / Háttér

‘56 egy párizsi gyermek szemével

Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »

Pierre Waline / Háttér

Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje

A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap