Teherán mindebből teljes joggal következtet arra, hogy a Nyugat lassan bármilyen egyezményt hajlandó aláírni, csak- hogy a vezetők – elsősorban Barack Obama – valamilyen eredményt fel tudjanak mutatni. Ez nem túl biztató tárgyalási stratégia korunk talán legveszélyesebb rezsimjével szemben.
Az amerikai tárgyalódelegáció tagjai Bécsben sajátos módon értesültek arról, hogy ne számítsanak gyors megállapodásra: szállodaszobájuk foglalását a külügyminisztérium utasítására a hétvégéig meghosszabbították.
Újabb teheráni követelések
Bár előzetesen John Kerry külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy Obama elnök felhatalmazást adott az amerikai delegációnak arra, hogy felálljon a tárgyalóasztaltól, ez nem ijesztette meg az iráni felet. Sőt, az utolsó pillanatban még újabb követelésekkel álltak elő, miszerint nemcsak az ország ellen bevezetett szankciók azonnali feloldását, hanem az ENSZ által bevezetett általános fegyverszállítási embargó megszüntetését is követelik.
Ez utóbbi kérdés eddig nem is volt a tárgyalások része, miután a nyugati hatalmak nem tekintették a hagyományos fegyverrendszerekre – többek között Irán ballisztikus rakétaprogramjára – bevezetett tilalmak kérdését a nukleáris alku részének. Az amerikai kormány amiatt sem készült engedményeket tenni ezen a téren, mert a washingtoni kongresszus bármilyen atomegyezmény elfogadásához feltételül szabta a 2007-ben bevezetett fegyverszállítási embargó fenntartását. A 5+1 csoportból csak Kína és Oroszország támogatna ilyen enyhítést, a nyugati nagyhatalmak nem.