Az elszabaduló energiaárak miatt 2022-ben felborult a fizetési mérleg, hullámvasútra került a forint árfolyama, európai csúcsra emelkedett az infláció, a Covid-válságból való dinamikus kilábalás megtört, Brüsszel pedig a legnehezebb pillanatokban látta elérkezettnek az időt Magyarország uniós forrásokon keresztül történő megrendszabályozására. Az egyetlen jelentős gazdaságpolitikai siker ebben az időszakban az, hogy az országban végrehajtott beruházások kiugró szintre jutottak.
Az elmúlt években a kormány tagjai havonta adtak hírt újabb és újabb külföldi nagyberuházásokról, amelyek közül a legnagyobbak a járműiparhoz, azon belül is az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódnak. Az 1 milliárd eurós BMW-gyár bejelentése után tovább emelte a tétet a Samsung 2017-es, 1,2 milliárd eurós gödi gyárbővítése, amit a szintén dél-koreai SK Innovation 1,1 milliárd eurós komáromi és 2 milliárd eurós iváncsai akkumulátorberuházása „überelt”. Azonban ezek a projektek is eltörpülnek a kínai CATL 2022 augusztusában beharangozott, 7,34 milliárd eurós debreceni akkumulátorgyára mellett.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy bár a magyar gazdaságnak szüksége lenne a visszatartott európai uniós forrásokra, a növekedés szempontjából mégis a külföldi tőkebefektetéseknek van domináns szerepük.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »