A forint havi leértékelési ütemének (0,1 százalékkal) 0,7 százalékra történő mérséklésével a Nemzeti Bank a gazda-sági élet elemzőit és résztvevő-it egyaránt meglepte, hiszen a világméretűvé terebélyesedő pénzügyi válság az érintett országokban ellentétes reakcióra késztette a monetáris politika irányítóit. Leértékelték nemzeti valutáikat, hogy a kiáramló külföldi tőke átváltási igényeit szűkös valuta tartalékaikból fedezni tudják. "A forint leértékelése nem hat kedvezőtlenül az exportra és a folyó fizetési mérlegre, ugyanakkor megalapozta az infláció további mérséklődését" – nyilatkozta a döntésről Surányi György, a jegybank elnöke. A kormány és a Nemzeti Bank szerint a lépés megnyugtató jelzés a tőkepiacoknak: Magyarország nem tart attól, hogy Oroszország fizetésképtelenné válásával visszaesne az ország teljesítőképessége, felborulna fizetési mérlege, vagy elindulna a 18 milliárd dollárra duzzadt külföldi működőtőke-beruházások kiáramlása. A pénzpiaci befektetésként érkezett külföldi pénzek kivonását pedig a jegybank minden további nélkül fedezni tudja a maga tartalékaiból. A bejelentéssel egy időben a kormány közzétette a jövő évi költségvetés irányelveit is. Ebből kiderül, hogy a tervek szerint a költségvetés hiánya mérsékelt maradna, miközben az infláció mértéke éves átlagban 11 százalékra csökkenne. A leértékelési ütem csökkentését az első meglepetés után általában kedvezően fogadták az elemzők, de többen fenntartásaiknak is hangot adtak, mondván: nem tudhatjuk milyen mély világgazdasági válsággal állunk szemben, és ha a pesszimista jóslatok teljesülnek, a leértékelési ütem csökkentése még öngóllá is válhat. A tőzsdei árak világszerte bekövetkezett zuhanása sokaknak az 1929-es nagy gazdasági válságot juttatta eszébe. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a kétségtelenül létező hasonlóságok (hatalmas mennyiségben elbukott hitelek, a nyersanyagárak összeomlása) ellenére az országok gazdasági szerkezete ma olyan, hogy egy továbbgyűrűző válság sokkal kevesebb kárt tud okozni. Az USA és Európa – mint a világ Kelet-Ázsián kívüli legfontosabb gazdasági térségei – pedig jó állapotban vannak. Az elemzések egymásnak ellentmondó következtetései azt mindenesetre nyilvánvalóvá teszik, hogy jelenleg senki sem tudja, mit hoz a jövő. A világ fejlődő térségeibe számolatlanul kiáramlott pénzek most ellentétes irányba, az USA-ba és Európa stabil országaiba áramlanak vissza, ami ezekben az országokban más jelleg? problémákat vethet fel.