1998. 09. 26.
Torgyán József a Kisgazdapárt választási programjához híven felvetette,
hogy el kell törölni a gazdasági kamarák kötelező tagságát, lévén a jelenlegi
rendszer antidemokratikus, ami nem szolgálja a vállalkozások érdekeit. Valószínűleg
sok vállalkozó "szívéből beszélt" a földművelésügyi miniszter, amikor
javaslatával előállt, bár megfigyelők szerint célja elsősorban az volt, hogy tárcájához
visszakerüljön a falugazdász hálózat, amelyet 1995 óta az agrárkamarák működtetnek.
A Fidesz gazdaságpolitikusai óvatosabban fogadták a felvetést. Chikán Attila gazdasági
miniszter egyetért azzal, hogy a kamarák szerepét felül kell vizsgálni, de ezt nem a
kötelező tagság megszüntetésének irányában kellene tenni, hanem további állami
feladatok átadása útján, hogy a kamarák elláthassák a Kamarai törvényben létrehozott
köztestületi szerepkörüket.
Az 1994-ben elfogadott Kamarai törvény a kontinentális európai, kötelező tagságon
alapuló modell mellett döntött, arra hivatkozva, hogy 1947-ig ez a szabályozás érvényesült
Magyarországon is. Az ilyen jelleg? köztestületi kamarákra át lehet ruházni az állami
feladatok egy részét, így például egy-egy szektor teljes kör? nyilvántartását,
morális üzleti normák megalkotását és betartatását, adatszolgáltatást a kormányzat
számára stb. A vállalkozások azonban ezekből mindeddig nem sokat láttak, hisz az efféle
állami feladatok átadása csak az idén indult meg. Számukra egyedül az újabb adó, a
köztartozásként behajtható kamarai tagdíj jelzi, hogy eggyel több hatalmi szerv jött
létre a fejük felett.
Pedig sok lehetőség rejlik a kamarákban elsősorban a kis- és középvállalkozások
számára. Ők azok, akik külön apparátus híján önmagukban tájékozatlanok az egyes
szabályozásokról, támogatási lehetőségekről, az EU-csatlakozás nyomán előálló
európai előírásokról, számukra ilyen jelleg? segítségként csak a kamarák állnak
rendelkezésre. Sőt, mivel a kamarák sajátos vállalkozói önkormányzatok, ahol
minden tag azonos szavazati joggal rendelkezik, a kisvállalkozások azok, akik az érdekeiket
jól tudják érvényesíteni a magas tagdíjat fizető nagyvállalatokkal szemben. A
nagyvállalatok érdekképviseleti szerveként működő Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége
a minap kijelentette, egyetért a kötelező tagság eltörlésével, míg a Kis- és Középvállalkozók
Érdekvédelmi Szövetsége néven érdekképviseletekből létrejött szervezet sietett
leszögezni: álláspontja szerint erősíteni kell a gazdasági kamarák szerepét.
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.