Csökkenő forintleértékelés
1998. 09. 05.
A forint havi leértékelési ütemének (0,1 százalékkal) 0,7 százalékra
történő mérséklésével a Nemzeti Bank a gazda-sági élet elemzőit és
résztvevő-it egyaránt meglepte, hiszen a világméretűvé terebélyesedő pénzügyi
válság az érintett országokban ellentétes reakcióra késztette a monetáris politika
irányítóit. Leértékelték nemzeti valutáikat, hogy a kiáramló külföldi tőke
átváltási igényeit szűkös valuta tartalékaikból fedezni tudják.
"A forint leértékelése nem hat kedvezőtlenül az exportra és a folyó fizetési
mérlegre, ugyanakkor megalapozta az infláció további mérséklődését" –
nyilatkozta a döntésről Surányi György, a jegybank elnöke. A kormány és a Nemzeti
Bank szerint a lépés megnyugtató jelzés a tőkepiacoknak: Magyarország nem tart
attól, hogy Oroszország fizetésképtelenné válásával visszaesne az ország
teljesítőképessége, felborulna fizetési mérlege, vagy elindulna a 18 milliárd
dollárra duzzadt külföldi működőtőke-beruházások kiáramlása. A pénzpiaci
befektetésként érkezett külföldi pénzek kivonását pedig a jegybank minden további
nélkül fedezni tudja a maga tartalékaiból. A bejelentéssel egy időben a kormány
közzétette a jövő évi költségvetés irányelveit is. Ebből kiderül, hogy a tervek
szerint a költségvetés hiánya mérsékelt maradna, miközben az infláció mértéke
éves átlagban 11 százalékra csökkenne.
A leértékelési ütem csökkentését az első meglepetés után általában kedvezően
fogadták az elemzők, de többen fenntartásaiknak is hangot adtak, mondván: nem
tudhatjuk milyen mély világgazdasági válsággal állunk szemben, és ha a pesszimista
jóslatok teljesülnek, a leértékelési ütem csökkentése még öngóllá is válhat.
A tőzsdei árak világszerte bekövetkezett zuhanása sokaknak az 1929-es nagy gazdasági
válságot juttatta eszébe. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a
kétségtelenül létező hasonlóságok (hatalmas mennyiségben elbukott hitelek, a
nyersanyagárak összeomlása) ellenére az országok gazdasági szerkezete ma olyan, hogy
egy továbbgyűrűző válság sokkal kevesebb kárt tud okozni. Az USA és Európa –
mint a világ Kelet-Ázsián kívüli legfontosabb gazdasági térségei – pedig jó
állapotban vannak.
Az elemzések egymásnak ellentmondó következtetései azt mindenesetre nyilvánvalóvá
teszik, hogy jelenleg senki sem tudja, mit hoz a jövő. A világ fejlődő térségeibe
számolatlanul kiáramlott pénzek most ellentétes irányba, az USA-ba és Európa stabil
országaiba áramlanak vissza, ami ezekben az országokban más jelleg? problémákat
vethet fel.
Tovább olvasná?
Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.
Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.